Posted by Tóth Ákos
jelen.media
Miért nem érdekli az embereket Mészáros Lőrinc luxusjachtozása? Ezt is elmondja a Jelennek Sík Endre közgazdász, aki elmagyarázza, hogyan tudja a Fidesz a morális pánikgomb nyomogatásával uralni a közvéleményt.
Élnünk kell, és meg kell próbálnunk ezt tisztességesen tenni. Én például jó ideje láthatatlan vagyok a társadalom azon szelete számára, amely csak a kormány üzeneteit kapja, vagyis a kormányközeli világig nem hallatszik el, amit írok, mondok. Ebből a médiából el vagyok távolítva. De egyébként azt mondok és írok, amit akarok, hiszen a saját buborékomon belül szabadon mozoghatok. Az pedig, hogy a buborékomon belül mondom a magamét, önmagában csendesítő hatású. Így válok a kormány hasznos hülyéjévé. Van egy rossz hírem, az, hogy nem csak én. Ön is – mondja a Jelennek Sík Endre közgazdász, szociológus, akivel arról beszélgettünk, hogy miért nincs forradalmi hangulat, miért nem érdekli az embereket Mészáros Lőrinc luxusjachtozása, van-e törésvonal a Fideszben és hogy elmenne-e előadást tartani Tusványosra.
A Tárki, amelynek ön sokáig vezető kutatója volt, 2006-ban mérte először az úgynevezett piréz jelenséget, vagyis azt, hogy egy nem létező népcsoport iránt mekkora ellenszenvvel viseltetik a magyar társadalom. Hogy jutott eszükbe ennek mérése?
Ezt a népcsoportot egy amerikai módszertan alapján találtam „fel”. Ez a módszertan azon a feltételezésen alapszik, hogy az idegenekhez, például a muszlimokhoz, mindenkinek van valamilyen történelem, világnézet, személyes tapasztalatok által befolyásolt viszonya. De egy kitalált népcsoport esetében ilyen hatások nincsenek, vagyis az erre vonatkozó válaszok meglehetősen pontosan jelzik az idegenellenesség bennünk lévő kultúrafüggő általános potenciálját. Valóban, 2006- ban mértük először a pirézekkel szembeni elutasítás mértékét, majd utána többször megismételtük, de onnantól kezdve ez a kitalált népcsoport önálló életre kelt, mert egy ukrajnai magyar bloggernek nagyon megtetszett, és azt írta róla, hogy ő magát az első piréznek tekinti. Innentől kezdve a fogalom szélsebesen elterjedt. Érdekes dátum a 2006-os, akkoriban ugyanis az idegenellenességnél jóval erőteljesebb volt a cigányellenesség, ami a korszak egyik meghatározó politikai kérdésének bizonyult. Utólag azonban nagyobb hangsúlyt kapott az
idegenellenesség.
Magyarországon a cigányellenesség mindig erős volt. Egy az 1990-es évek elején végzett elutasítottság-vizsgálatban ugyan a legelutasítottabbak az úgynevezett deviáns elemek voltak, vagyis a börtöntöltelékek, a homoszexuálisok, a bőrfejűek ésa drogosok, de rögtön utánuk a cigányok jöttek, és csak messze lemaradva tőlük minden más nép- és társadalmi csoport. Az idegenellenesség valójában Jugoszlávia szétesése után kezdett fölerősödni, majd 2015 után, amikor erre a Fidesz politikát alapozott. De ekkor már a pirézekre nem is lett volna igazán értelme rákérdezni, mert egyre nőtt azok aránya, akik már tudták, hogy ez egy beugrató kérdés.
Akkor az érzéseire kérdezek: ön szerint hogyan alakult ez a folyamat? 2006-ban a Jobbik a Fidesszel a háttérben nagy erőkkel alapozott a cigányellenességre, amire Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő azzal reagált, hogy meghirdette az Út a munkához programot. Áttevődött-e azóta a hangsúly az idegenellenességre?
Szerintem a cigányellenesség és az idegenellenesség nem egymást váltó jelenségek, inkább azt mondhatjuk, hogy a cigányellenesség mértékét megközelítette az idegenellenesség.
A cigányellenesség még úgy is stabil, hogy a közmunkaprogramon keresztül a cigányság a fennálló hatalom, a NER eddig megingathatatlan bázisának tűnik?
Igen, annak ellenére is stabil. A magyar társadalom polarizált, s ezt az állapotot a Fidesz, nagyon tudatosan alakította ki az általam csak morális pánikgombnak hívott technológiával, aminek segítségével a társadalmat tagolja az általa kiválasztott ügyek mentén. A cél, hogy a Fidesz-hívők ezekről egyformán gondolkodjanak, pontosabban szólva, egyformán ne gondolkodjanak. A cigányságot a Fidesz egyszerűen nem teszi témává, nem ad a cigányságról semmiféle útmutatást, az ösztönökben bízik. Ez nagyon tudatos folyamat, jól érzik, hogy ha ebbe a témába beélesítenék a morális pánikgombot, azzal nyerhetnek ugyan, de veszíthetnek is szavazókat. Nekik most megvannak a maguk bűnbakjai, amelyek tökéletesen működnek, Soros, Gyurcsány, a baloldal, az Európai Unió, a migránsok, most nem kell a cigány bűnbak. Az intenzív menekültellenes kampány a Charlie Hebdo-merénylet után, 2015- ben kezdődött. Azóta úgy néz ki, a Fidesz ezt folyamatosan ott tartja az asztalfiókban, s akkor húzza elő, amikor csak fontosnak érzi. Semmiféle fiókról nincs itt szó, abszolút tudatosan és folyamatosan fenntartják a menekültellenességet, nyíltan és hangosan csinálják, büszkék rá, részben erre alapozzák a tevékenységüket, az identitásukat és a nemzetközi politikai aktivitásukat is. Vagyis a menekültellenességet kőkemény ideológiákba ágyazzák. Erre egy rendszer épül, hiszen a NER valójában információs autokrácia, vagyis az információ monopolizálásán alapuló autokrata rendszer. A morális pánikgomb pedig, legyen szó idegenellenességről, Sorosról vagy épp Gyurcsányról, az a technológia, amely ezt az információs hegemóniát fenntartja, működteti és alakítja mind szervezetében, mind tematikájában. A lényeg, hogy a Fidesz-hívőknek ezekről a hívószavakról ugyanaz „ugorjon be”, méghozzá az, hogy veszélyben vagyunk, s csak a kormány tud megmenteni minket. A többiek meg nem érdekesek, mert a lényeg az, hogy a Fidesz által kiépített választási rendszerben az ő támogatásukkal bizonyosan nagy többséghez jussanak.
A teljes cikk:
https://jelen.media/kozelet/sik-endre-nincs-forradalmi-hangulat-nem-lesz-altalanos-
lazadas/?fbclid=IwAR1Le_lMR04CFUy3x9t2R_p49YCyJg9uQMtLYfKlWcjSkKSwDS
Hm1iSKO9E