Posted by >A politikai pedofília soha nem volt idegen Orbán Viktor kormányától. Maga a miniszterelnök is járt kampány idején óvodában, most legutóbb pedig a kaposvári bölcsőde alapkövének letételekor használtak ovisokat biodíszletként. Mindez nem véletlen: Orbán Viktor 2020 augusztusában a Karmelita kolostorban elhelyezett Nemzeti Tükörben pontokba szedve foglalta össze a „XXI. századi Magyarország nemzeti politikájának könnyekkel és vérrel kiizzadt hét törvényét.” A második pont úgy hangzik: Minden magyar gyermek egy újabb őrhely.
Most megint alkalmuk nyílt a gyermekeknek őrködni, igaz, akaratukon kívül, és nem is akármilyen körülmények között: egy alapkőletételnél a tűző napon kellett állniuk, miközben a paptársak és a politikus bácsik szerényen az árnyékba húzódtak. A Hírklikk által is megírt eset előzménye, hogy a Kaposvári Református Egyházközség Presbitériuma 2021. novemberében döntött arról, hogy bölcsődével bővíti oktatási rendszerét, s ehhez 419,16 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Az esemény fényét személyes jelenlétével emelő Gelencsér Attila országgyűlési képviselő a Facebookon dicsekedett el a történtekkel. A tűző napon parkoltatott óvodásokról ugyan nem tett említést, szűkszavúan mindössze annak a közlésére szorítkozott, hogy „bölcsődét építtet a Kaposvári Református Egyházközség, a mintegy 420 millió forintos beruházás, melynek ma tettük le az alapkövét, legkésőbb a jövő év végére fejeződhet be. Magyar gyermekek és gyermeket vállaló családok nélkül nincs magyar jövő, ezért támogatjuk a családokat!”
A magyar gyermekek és a családok tehát a jövő szempontjából fontosak, a jelen számára viszont a papok és a politikusok egészsége és komfortérzete elsődleges.
Nem ez az első és nyilván nem is az utolsó eset, amikor a Fidesz politikusai a gyerekek hátán igyekeznek népszerűségre szert tenni. 2017 decemberében a Vas megyei – azóta vármegyei – Csepregen 133 millió forint állami támogatásból újult meg az Alkotmány utca és két másik út, emellett a környéken a vízelvezetést is megoldották. A felújított út átadásán az ilyenkor szokásos potentátokon kívül több óvodás kisfiú is részt vett, az ott készült fotók tanúsága szerint Luca-napi műsort adtak elő. A felületes szemlélő számára úgy tűnhetett, hogy a gyerekeknek a dermesztő hidegben térden állva kellett végigunatkozniuk a felnőttek játékait, ám az egykori sajtóbeszámolók szerint nem erről volt szó: a térdre kényszerített gyerekek valójában kotyoltak, azaz egy december 13-hoz kapcsolódó termésvarázsló népszokást elevenítettek fel. A hagyomány szerint a fiúk ilyenkor házról házra jártak, és lopott szalmán térdepelve bő termést és jószágszaporulatot kívántak a családoknak, amiért cserébe almával, dióval, kaláccsal kínálták őket. Ezt a gyerekek most az aszfalton térdelve adták elő, majd pózoltak a nemzeti színű szalagot átvágó településvezetővel is.
Ne akadjunk fel most a lopott szalmán, szalmalopással ma már komoly ember nem foglalkozik. De valamikor régen szükség lehetett rá, különben nem lett bő a termés és a jószágok sem szaporodtak.
Ami most, a bölcsőde alapkőletételekor történt, egy haladó hagyomány kezdete lehet. Sok év múlva, amikor a többi nemzet már régen a semmibe süllyedt el, és egyedül a magyarok maradnak meg népként Európában, már nem tahóságnak tartják, hogy a gyerekeknek a tűző napon kellett végighallgatniuk azokat a beszédeket, amelyekből semmit sem értettek. Nem faragatlanság lesz mindez, hanem olyan néphagyomány, mint az, hogy busójáráskor a maskarába öltözött tuskók minden következmény nélkül fogdoshatják a nőket, köztük egészen fiatal lányokat.