>Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország számára Szlovákia a második legfontosabb kereskedelmi partner. A két ország közti kereskedelmi forgalom a tavalyi évben elérte a 17 milliárd eurót, ami rekordösszegnek számít – mutatott rá. Én a praktikus külpolitikában hiszek – jelentette ki, majd úgy folytatta: fontosak az ideológiák és a “tudományoskodás”, de “a végén mindig az emberek érdeke van, abból kell kiindulni”. “Ez nem rakétatudomány” – állapította meg.
A miniszter a szlovák-magyar együttműködéseket sorolva felidézte, hogy a szlovákok segítettek megvédeni Magyarország déli határát, a két ország közösen állt ki a kötelező letelepítési kvótával szemben, összekötötték a villamosvezeték-hálózatokat és van gázvezeték összeköttetésük is. Emellett a Mol szlovák leánycége az egyik legnagyobb vállalat Szlovákiában. Szijjártó Péter szerint ezek olyan sikertörténetek, amelyek “képesek megteremteni a kölcsönös bizalmi alapot” a nehezebb kérdések megvitatásához.
Az előzetes várakozások kapcsán megjegyezte: a közvéleménykutatásokat érdemes fenntartásokkal kezelni, hisz korábban senki nem gondolta volna azt sem, hogy egy “karakteresen jobboldali magyar kormány egy karakteresen baloldali szlovák kormánnyal” jobb együttműködést tud folytatni, mint két baloldali kormány. Emlékeztetett, hogy Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon kormányzása alatt a két ország vezetése nem is volt beszélő viszonyban egymással. Ehhez képest mostanra minden idők legjobb szlovák-magyar kapcsolatrendszere jött létre – húzta alá. – MTI
Milyen szépen is néz ki ez, nemde? A gond csak az, hogy ismételten hazugság, hiszen amikor a kormány részéről bármelyik miniszter azt állítja, hogy bármi is a minden idők legjobbja, akkor pontosan tudni lehet, hogy annak az ellenkezője az igaz. Mert hát miként is néz ki minden idők legjobb szlovák-magyar kapcsolata? Úgy, kérem szépen, hogy pár napja a szlovák külügyminiszter nemes egyszerűséggel csak azt mondta Szijjártó Péternek, hogy Kedves Péter, kérlek, ne mondd meg, hogy mások mit gondolnak, mielőtt megkérdeznéd őket. Persze ahelyett, hogy Szijjártó bocsánatot kért volna a korábbi kijelentéséért – miszerint a háború még legalább négy évig tartani fog az EU véleménye szerint – inkább helyette Menczer Tamás válaszolt úgy, hogy Wlachovsky miniszter úrnak vagy rossz a rövid távú memóriája – és ez a jóindulatú feltételezés – vagy hazudik.
Tehát ha a külügyminisztert kritikával illetik egy ostoba kijelentés miatt, akkor arra a külügyi államtitkár úgy reagál, hogy lényegében lehülyézi egy ország külügyminiszterét. Ez lenne minden idők legjobb szlovák-magyar kapcsolata? De a történet itt nem fejeződik be, hiszen Orbán tusványosi beszédében a következőkkel alapozta meg a minden idők legjobb szlovák-magyar kapcsolatát; Az, hogy a felvidéki magyarság nem tudja elérni a parlamenti képviseletét Pozsonyban, az minden visszafogottság mellett is egy gyenge teljesítmény. Ennél azért többre van szükség, ha valaki a hazáért akar dolgozni az elszakított országrészekben. Tudom persze, hogy ez csupán politika, azért társadalmi szinten messze nincs ilyen ellentét a két ország polgárai között, de a politika akkor is egy veszélyes dolog, pláne akkor, ha azt valaki uszításra használja fel, és itt pontosan erről van szó. Uszítanak Szlovákiában, Szerbiában, vagy épp Romániában és egymásnak kívánják ugrasztani a külhoni magyarokat.
De térjünk vissza a szlovák-magyar gazdasági kapcsolatokra, hiszen azok valóban fontosak, mivel egy szomszédos országról van szó. Mégis csak egyszerűbb pár száz kilométert utazni egy tárgyalás érdekében, mint mondjuk elmenni Nigerbe, hogy a helyi agrárfejlesztéseket tárgyaljuk meg az ottani vezetéssel. Magyarországnak elsősorban az kellene, hogy a célja legyen, hogy az unión belüli országokkal alakítson ki kiváló gazdasági kapcsolatokat, és ezen belül is azokkal, akik hozzánk a legközelebb állnak. Ezen országok egyike Szlovákia, amely ugyan a történelem során több konfliktusba is keveredett velünk, de talán ideje lenne ezeket magunk mögött hagyni és elfogadni, hogy ma már mindkét ország az EU tagja, ezért olyan, hogy országhatár már nem nagyon létezik. Az ember bármikor átköltözhet Szlovákiába, vagy fordított módon akár Magyarországra is, noha manapság Szlovákia már jobb gazdasági helyzetben van, mint kicsiny országunk.
Semmi értelme tehát az ilyen politikai csatározásoknak, hiszen azzal csak magunk alatt vágjuk a fát. A trianoni határok maradni fognak, ezt a témát el kell fogadni még akkor is, ha esetleg nem értünk egyet vele. Mert hát mi értelme van ezen vitatkozni, ráadásul úgy, hogy egyébként törvények szerint a magyar „követeléseknek” abszolút semmi alapja sincs már? Hagyni kellene és elő kellene segíteni a békés együttélést Romániában, Szlovákiában és Szerbiában is, hiszen ez az ottaniak, és a mi érdekünk is. Aki magát magyarnak érezte eddig, az ezután is így fog tenni, ezen semmiféle határok sem változtathatnak. Azzal viszont, hogy egy ország kormánya szinte napi jelleggel emlékeztet mindenkit Trianonra, nem segíti senki helyzetét sem, csupán azt éri el, hogy mesterséges ellenségeskedést szít, ami egyébként gazdaságilag sem jelentéktelen.
Persze lehet, hogy ennek ellenére is valóban javultak bizonyos gazdasági kapcsolatok az országok között, de ezzel együtt sem sikerült nem hogy felzárkózni ezekhez az országokhoz, de még csak a tempójukat sem sikerült tartanunk. Mert úgy, hogy az elmúlt 100 év legjobb tíz évét hagytuk magunk mögött 2020-ban, egyáltalán nem sikerült tartani a lépést a V4-es országok egyikével sem. A kormányzati kommunikációban gyakran hallható, hogy Magyarország elképesztő növekedést produkál évek óta. A bruttó hazai termék (GDP) lendületesen emelkedik. Az alábbi grafikonon az látszik, hogy mekkora az egy főre jutó GDP. Magyarország 2000-ben még Lengyelországot és Szlovákiát is megelőzte. 2010-ben már csak a harmadik helyen voltunk, 2020-ra viszont mindenki megelőzött a visegrádi országok közül. – áll a Magyar Hang tavalyi cikkében.
Tehát lehet, hogy kijelenthető, hogy javultak a gazdasági kapcsolatok a két ország között, de a politikai kapcsolat továbbra is siralmas – mint azt a fenti példák jól mutatják – és az is, hogy a korábbi évtizedek sikerei ellenére ma már elmondható, hogy minden V4-es ország megelőzött bennünket. Nem tudom, hogy ez miféle sikerként könyvelhető el, de hát a kormányzati propaganda képes szinte minden történetet úgy csűrni és csavarni, hogy végső soron annak ők legyenek a hősei. Itt is ez történt, hiszen a valóság egészen más. Sajnos.
kolozsvaros.com
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.
Címkép: Lavrov orosz külügyminiszter kitünteti Szijjártót