Tükörképeink

Tóth Krisztina novellái olyanok, mint a jól sikerült fényképek: hiteles kordokumentumok, sokatmondó pillanatok, valóságos történetek. Olyanok, amelyekről úgy véljük: Igen! Ezt a helyzetet én is ismerem, ezzel az emberrel én is találkoztam, ott voltam, amikor ez történt. Ám míg egy fotós fényképei az élet másodperceit rögzítik az utókor számára, addig ezek az írások az életünk jó vagy rossz oldalaival szembesítenek: töprengésre vagy épp számvetésre késztetnek.

Egy interjúban Tóth Krisztina azt mondta, az olvasói arra panaszkodnak, hogy depressziósak lesznek az írásaitól, pedig igyekszik a humoros hangulatokat is megörökíteni. Kétségtelen: ezt a vékonyka, mindössze huszonöt tárcanovellát tartalmazó kötetét sem ajánlatos csak úgy egy szuszra elolvasni. Meg kell időnként állni, mély levegőt venni, ki kell bámulni az ablakon, míg a gondolataink, érzéseink a helyükre nem rázódnak.

Az Ahonnan látni az eget bemutatóján megkérdezték a szerzőt, hogy honnan merít ihletet az írásaihoz, és sokan meglepődtek a válaszán. „A legjobb módszer a tömegközlekedés vagy a karácsony előtti őrület a bevásárlóközpontokban.” Pontosan ezért szerethetők az írásai, mert a mindennapjainkról szólnak, egy-egy elcsípett félmondatból, villanásnyi jelenetből indul ki és képzeli hozzá a történetet. Csakhogy nem engedi, hogy továbbsétáljunk – ahogy szoktunk − a rózsaszín bőröndöt húzó apuka, a szülészeten várakozó idős néni vagy a játszótéren hintázó közmunkás mellett. Megállásra késztet, odafigyelésre, hogy az olvasó is vegye észre a pillanat drámai mélységét vagy a komikus magasságát. Nem csoda, hogy egynémely írás megjelenése után kellemes meglepetés éri a szerzőt. Egy karácsonyi bevásárlás alkalmával figyelt fel egy fiúra, aki egy másikat tolt kerekesszékben, s amikor közelebb értek hozzá, akkor vált nyilvánvalóvá, hogy ők ketten: ikertestvérek. Amikor aztán megjelent a kötet, a testvérek magukra ismertek és dedikáltatták saját példányaikat.

A karcsú kötet az elmúlt öt év történéseiből nyújt ízelítőt. Személyesen átélt, bensőséges hangvételű írások kerültek bele, meg különböző szereplők elbeszélései. Valamennyi írás tükröt (olykor retust nem engedő tükröt) tart elénk. Ez sokszor nem kellemes, hisz hangsúlyosan megmutatja gyengeségeinket, hibáinkat, hiányosságainkat.

• Olvass bele!

Roppant szimpatikus, hogy Tóth Krisztinának is van a tartalék olvasószemüvegéhez pótszemüvege, és még ehhez is egy tartalék, és ezek együtt bújnak el, mégpedig a legnagyobb szükség idején… Az írások emlékeztetnek arra, hogy józan ítélőképességünket milyen gyakran befolyásolják az idősekkel, a fogyatékosokkal, a hajléktalanokkal vagy a melegekkel szemben érzett előítéletek. Könnyen és gyorsan általánosítunk. Biztosan tudni véljük például, hogy a repülőgépen a mögöttünk ülő kislány csupán elkényeztetett, ezért nyafog és ezért ugrálják körbe a szülei – pedig ha már előbb tudnánk a valódi okot, elszégyellnénk magunkat. Akik erősnek, határozottnak, gazdagnak tűnnek, sokszor azok a legelesettebbek, és ha kórházba kerülnek, csak egy ismeretlen szomszéd segítségében reménykedhetnek. Az a tükör megmutat sok mást is: nem figyelünk oda a magány, az önbizalomhiány, a félelem, a csalárdság, a gonoszság apró jeleire, csupán mert könnyebb lesöpörni magunkról.

Tóth Krisztina írásai arra is rávilágítanak, hogy a hétköznapi emberek élete sokszor több figyelemre érdemes, mint a csillogó celebvilágé. Sokkal több üzenetet hordoz, mint elsőre gondolnánk: egy laptop lenyelt alkatrésze, egy vasárnapi apuka tétovasága, egy elcsent piros kabát, egy szokatlan kérés, egy cipzár nélküli párnahuzat vagy a körömrágás. Bátorság és nyitottság kell ahhoz, hogy felismerjük ezeket az üzeneteket. Hogy nyíltan beszéljünk tabutémákról. Hogy őszinte véleményt fogalmazzunk meg, de ne ítélkezzünk. Csak rendezzük el helyesen dolgainkat magunkkal és a világgal. És ugyanez a bátorság és nyitottság szükséges az írónak is ahhoz, hogy a véletlenekben ráleljen a valószínűre. Tóth Krisztina ezt így fogalmazta meg: „Ha az ember elég szorgalmas és éveken át dolgozik, akkor egy-egy pillanatra sikerül foglyul ejteni ezt a titkot és papírra vetni.” A prózakötet ezeket a pillanatokat osztja meg az olvasóval.

Tóth Krisztina: Ahonnan látni az eget
Magvető Kiadó, Budapest, 2023
160 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3199 Ft,
e-könyv változat 2799 Ft
ISBN 978 963 144 2731 (papír)
ISBN 978 963 144 3097 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Talányos történetek. Tóth Krisztina új kötete az elmúlt években született elbeszéléseit és tárcanovelláit tartalmazza − egy repülő légörvénybe kerül, egy idős asszony a gyógytornásznál felejti a karóráját, és többé nem lehet elérni, egy nő ellop egy piros kabátot a céges buliban, valaki nem találja a szemüvegét, rejtélyes üzenet érkezik, hogy meg kell etetni egy ismeretlen kutyát. Az Ahonnan látni az eget a jelenről szól, a velünk, körülöttünk élő emberek életének egy-egy hétköznapi epizódját emeli ki és mutatja meg: az olvasó pedig hol a háttérben meghúzódó válságokat, tragédiákat, hol pedig a mindennapi abszurditást, a felszabadult nevetést viszi magával belőlük.