Posted by Ma kezdődik a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) és az Auchan közös tanszergyűjtési akciója az áruházak előterében, ami augusztus 27-ig tart. Több mint két héten keresztül lehet leadni a többletként vásárolt iskolaszert a gyűjtőpontokon, hogy a NOE eljuttathassa azokhoz a szegény családokhoz, amiknek gond az iskolakezdés. Az immár hagyományos jótékonysági akcióban az Auchan minden áruháza részt vesz. (Itt jegyezzük meg: készséggel közzé tesszük azok nevét, akik az Auchanhoz hasonló jó cselekedetre szánják el magukat.)
Immáron hatodik alkalommal, az idén is rendez tanszergyűjtést az Auchan a nagycsaládosoknak. Tavaly 9600 csomagot tudtak eljuttatni a NOE segítségével azokhoz a szülőkhöz, akiknek súlyos anyagi gondot okoz az iskolai felszerelés beszerzése. Az Auchan-vásárlók szociális érzékenységének köszönhetően tavaly 2750 nagy család gyerekeinek nem kellett tanszerhiány miatt pironkodniuk a tanév kezdetén.
Most is arra kéri az áruházlánc a vevőkörét, hogy aki teheti, vegyen néhány iskolaszerrel többet, és azt a kijáratnál adja át a gyűjtőpontokon. Bár az Auchan egyedülállóan gazdag tanszerkínálatának zöme nem drágább, mint tavaly, sőt, 400 termék még olcsóbb is, a tanévkezdés így is megterheli sok család pénztárcáját.
Mindehhez engedtessék meg, hogy az újságíró – miközben fejet hajt az Auchan és mások, kereskedők és nem kereskedők hasonló, példás kezdeményezése előtt – véleményt nyilvánítson.
Szégyelli ugyanis a krónikás, hogy 21. század első harmadában Európa közepén az az ország, amelyiknek vezetői dicsőséghimnuszokat zengedeznek a gazdaság száguldásáról, képtelen akár ingyen tanszerrel ellátni a rászoruló, mindenekelőtt sokgyerekes családokat. (Csak emlékeztetőül: a második világháború utáni években sem kellett gyűjtést szervezni az iskolásoknak, holott akkor a mostaninál sokszorta nagyobb volt a szegénység; minden diák elegendő tanszerrel, füzettel, tízóraival a táskájában mehetett az iskolába.)
Szégyelli a krónikás, hogy 2023-ban akkora a szegénység Magyarország sok-sok ezer családjában, hogy nem jut (elegendő) pénz tanszerre, gyakorta tisztességes öltözetre és ennivalóra sem. Holott lenne rá – szükség szerint – elegendő pénz a költségvetésben, hisz’ az országot vezető (?) politikusok a gazdaság száguldásáról papolnak, meg arról, hogy minden rendben van, senkit sem hagynak az út szélén.
Netán ez utóbbi szlogen már nem érvényes? Milyen országvezetés az, amelyiknek nem mindenekelőtt a saját polgárai a legfontosabbak? Milyen országvezetés az, amelyik megdöbbentő „nagyvonalúsággal” adakozik a határon túlra (oké, tegye, de csak akkor, ha itthon már nem szorongat a szükség!). Főhajtás és tisztelet azonban a rászorulókat, szegényeket segítő egyházaknak, vallási felekezeteknek!
Milyen „jóléti” állam az, ahol a miniszterelnök családjának tagjai és a kézből etetett oligarchák (Mészárosok és társaik) elképesztő módon zsírosodnak, ám ki tudja, mekkora hasznot hajtanak az ország javára, állampolgárai millióinak jólétére?
Milyen „jóléti” állam az, amelyik eltűri, hogy az Európai Uniótól kapott ezermillió eurókat abszolút fölösleges lombkorona-sétányokra, hatvancentis kilátókra és egyéb, hasznavehetetlenségekre költsék – elszámoltatás és felelősségre vonás nélkül. Milyen „jóléti” állam az, amelyik hozzá nem értőkkel lapátoltatja ki az ezermilliókat hasznavehetetlen, legalább is lélegeztetésre alkalmatlan szerkentyűkre?
Milyen „jóléti” állam az, amelyik a mesterségesen szított, „háborús állapotra” hivatkozó inflációval az egekbe emeli a megélhetéshez szükséges termékek (élelmiszerek, szolgáltatások, ruházati cikkek stb.) árát, hogy állampolgárainak milliós (két-hárommilliós?) tábora immár jó egy éve (és még meddig?) képtelen megvenni gyakran alapvető termékeket, kifizetni a közüzemi díjakat?
Tisztelt Karmelita, mi erre a válasz?
infovilág