Mit kell tennie, ha megcsípte a kullancs?

Balaicza Erika
De jó is kirándulni, túrázni, a fűbe leülni, egy kicsit elnyúlni a réten… Jó,
ha óvatosak vagyunk! Sajnos egyre több a fákon, bokrokon és a fűben is
a kullancs. Már évek óta arról olvashatunk, hogy a kullancsok több, mint
90 százaléka Borreliával fertőzött… (döbbenet!), vagyis elég nagy
esélyünk van Borreliássá, vagyis Lyme-kórossá válni, ha egy kullancs
belőlünk akar jól lakni.
Ezért nagyon fontos, hogy a természetjárás után alaposan átnézzük
magunkat és mielőbb kivegyük a kullancsot. Sokan azonban nem tudják,
mit is kell tenni a kullancs kivétele után, vagy hova lehet menni, ha tünet,
panasz jelentkezik.
Mivel sok a hiányzó ismeret, szeretném most megosztani, mit kell
okvetlen tudnia és tennie, ha megcsípte valamilyen vérszívó… – mert
nemcsak kullancs terjesztheti a kórt, hanem bármelyik vérszívó rovar.
Íme egy kis kullancsélettan. Kullancstámadásra két irányból
számíthatunk. A szemmel rendelkező, látó kullancsok a fűszálak
fonákján megkapaszkodva várják áldozatukat.
A szem nélküli, “vak” kullancsok a lombos erdők lakói. Tájékozódásuk fő
szerve az elülső lábaikon lévő Haller-szerv, mely biológiai-kémiai
radarként üzemel és képes jelezni, ha potenciális áldozat közeledik. A
vak kullancs magasra (kb. 1-1,5 m-re) mászik a cserjéken vagy a
facsemetéken. A levelek fonákján kapaszkodó vak kullancs tehát fentről
pottyan áldozatára.
A kullancsok által terjesztett két legismertebb betegség a Lyme-kór és a
kullancs-encephalitist (agyvelőgyulladás). Az említett betegségekért
felelős kórokozókat általában szúrásával/harapásával (nyálával) terjeszti,
de ettől eltérő fertőzési módok is lehetségesek. Így:
a beszáradt széklete felporzik és az állat vagy ember légúti fertőzést
szenved;
a bőrsebbe került széklet is fertőzhet;
az elpusztult kullancs testében a kórokozók életben maradnak, a tetem
porladása után belégzéssel is fertőzhet;
az erdei állatok által szennyezett növények, sőt akár a birka vagy kecske
tején keresztül is fertőződhetünk;
a kullancs vagy annak ürüléke tápcsatornán át (lenyelve) is fertőzhet.
A kullancs szakszerűtlen eltávolításakor is történhet fertőződés, ha a
kullancs “feje” bennszakad a bőrben. A szétszakadt kullancs testéből
kiömlő kórokozótartalmú testváladék fertőzi a csípett személyt, s ha
körömmel tépték ki, még a körömágyi hajszálrepedésű sebeken
keresztül az eltávolítást végző személy is fertőződhet.
Több szakcikk szerint a placentán is átjuthat a Borrelia spirocheta, sőt a
szifiliszhez hasonlóan a nemi úton történő terjedés sem kizárt.
S hogy mit kell tenni, ha megcsíp a kullancs? Nagyon fontos, hogy az
ember mielőbb óvatosan kiemelje, kiszedje – anélkül, hogy nyomkodná,
olajjal masszírozná, tekergetné, gyufával piszkálná, így ugyanis nagyon
hamar befecskendezi a nyállal a kórokozókat is. Használjunk
kullancseltávolító csipeszt! Ezt a gyógyszertárban mindenki
beszerezheti, érdemes túrázásra is magunkkal vinni.
Majd fertőtlenítsük le a csípés helyét, és figyeljük pár hétig, nem lesz-e
piros folt ott vagy más helyen?
A kullancsot sosem szabad kidobni! Patikában vásárolhatunk kullancsot
vizsgáló tesztet, ami a kullancs Borreliával való fertőzöttségét nagy
eséllyel igazolja. Ha a csípést követően bőrtünetek nélkül is jelentkezne
fejfájás, influenzaszerű tünetcsoport, szemgyulladás, izom-és ízületi
fájdalom, és/vagy a kullancs is fertőzött volt, azonnal végeztessünk a
véréből speciális teszteket. A szerológia (IgM és IgG ill. a Western blot
sajnos néha 3-6 héttel a fertőződést követően lesz csak pozitív, ezért
érdemesebb lehet Elispot tesztet végeztetni. Ez már 10 nap múlva is
nagyobb biztonsággal igazolhatja a fertőzöttséget. Erről itt találhat
részletesebb tájékoztatót: https://balaicza.hu/kullancscsipes-utani-
vizsgalatok/