Jövőre már esküt is kell tenniük a tanároknak, ha tanítani akarnak

Népszava.hu
>Az, hogy pontosan mire kell majd esküdniük, nem derült ki a Pintér-féle belügy
tervezetéből.
Jövő év május 31-étől csak akkor tölthetnek be pedagógus munkakört a pedagógus
szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezők, ha felsőoktatási
intézményben esküt tettek – olvasható az új pedagógus életpálya törvény – melynek,
mint kiderült, a hivatalos rövidítése: Púétv. – végrehajtási rendeletének tervezetében,
amely csütörtök éjjel került ki a Belügyminisztérium oldalára. Az, hogy pontosan mire
kell majd esküdniük, a tervezetből nem derült ki.
Kimaradtak a tervezetből pedagógusok bérezésére vonatkozó részletszabályok is. A
Púétv., ami korábban státusztörvény néven vált ismertté, meglehetősen széles
sávokban határozta meg a pedagógusoknak adható bérek mértékét (például
Pedagógus I. fokozat esetén bruttó 410 ezer forinttól bruttó 1 millió 65 ezer forintig
terjedhet), ám a végrehajtási rendeletben semmilyen szabály nincs arról, a pontos
bérek megállapításához szükséges szempontokat a munkáltatók hogyan
alkalmazzák.
A rendelet-tervezetben egyedül a gyakornokok bére van egységesen bruttó 440 ezer
forintban meghatározva, ami kedvezmények nélkül 292 ezer forint nettóban. Ez
egyben azt is jelenti, hogy egy pályakezdő gyakornok fizetése jelen állás szerint
bruttó 30 ezer forinttal lesz magasabb, mint egy Pedagógus I. fokozatba tartozó, több
éve a pályán lévő tanár fizetésének alsó határa.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet
a Népszavának azt mondta, a végrehajtási rendelet tervezete ahelyett, hogy
megválaszolná a korábbi kérdéseket, újabbakat vet fel. A bérezéssel kapcsolatban
Nagy Erzsébet úgy látja, minden a munkáltatókra – állami intézmények esetében a
tankerületi központokra – lesz bízva, akik gyakorlatilag azt tehetnek majd, amit csak
akarnak, az illetmények megállapítása teljesen szubjektív lesz. Az érdekvédő szerint
ez azt is jelenti, hogy az életpályatörvénynek nevezett státusztörvény valójában
semmilyen tanári életpályát nem vázol fel.
A rendelet-tervezetből az is látszik még,
hogy az Orbán-kormány további pedagógushiányra készül.
A legnagyobb hiány természettudományos tanárokból van, ezért a rendelet lehetővé
tenné, hogy az iskolai oktatás hetedik és nyolcadik évfolyamán az integrált
természettudomány tantárgyat biológia, fizika vagy kémia szakos tanárok is
taníthassák. Ez azt jelenti, ha például a tantárgy oktatásához csak egy biológiatanár
áll rendelkezésre, neki fizikát és kémiát is kell majd tanítania. A tervezet arra is
lehetőséget ad, ha nincs megfelelő végzettségű pedagógus egy munkakör
betöltésére, legfeljebb öt évig tanárként foglalkoztatható az is, akinek van valamilyen
természettudományos felsőfokú képzettsége (például biológus, kémikus,
matematikus). Emellett
a honvédelmi nevelés-oktatáshoz sem kell pedagógusvégzettség, elég a
katonai szakképzettség.
A szaktanárok mellett hiány van pedagógiai asszisztensekből is, ezt a tervezet úgy
orvosolná, hogy a jelmez- és viselettáros, a hangszerkarbantartó és a pedagógiai
felügyelő munkakörök megnevezését átírják pedagógiai asszisztensre, a gyermek-
és ifjúságvédelmi munkakört pedig gyógypedagógiai asszisztensre. A pedagógiai
asszisztensek rengeteg feladatot elláthatnának (tanórák előkészítése, reggeli,
délutáni ügyelet, intézményi dokumentumok vezetése, iskolai szertár fejlesztése,
stb.), ám Nagy Erzsébet szerint ez számos intézményben semmit nem jelent, ahol
nincs pedagógiai asszisztens (általánosban 250 gyermekenként kell egy fő,
gimnáziumban egy sem), vagyis a reggeli és a délutáni ügyelet is marad jobbára a
pedagógusokra.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke arra hívta fel a
figyelmet, hogy a rendelet-tervezet hatásvizsgálati lapja szerint az új
pedagógustörvény érdemben nem járul hozzá az ország versenyképességének
javulásához. Szerinte a kormány részéről ez nyílt beismerése annak, hogy a
státusztörvényt teljesen felesleges bevezetni. A PSZ alelnöke is úgy látja, a törvény
egyik legfőbb célja, hogy álmegoldásokkal, adminisztratív intézkedésekkel takarja el
az egyre súlyosabb pedagógushiányt.