Posted by Ablonczy Bálint,
Válaszonline
>Gyimesi György nemrég magyarosította keresztnevét Jurajról, szlovák párt listáján jutott 2020-ban a pozsonyi parlamentbe, magát mégis magyar nemzeti-konzervatív politikusnak tartja. Retorikája kísértetiesen emlékeztet a Fideszére, viszont a kormánypárt két lépés távolságot tart tőle. Miatta szakadt a szeptemberi előrehozott választásra készülő szlovákiai magyar összefogás, a Szövetség. Fontos szerepe volt az elmúlt években a kétnyelvű útjelző táblák elfogadtatásában és a kisebbségi magyar kultúra finanszírozásának növelésében, a kampányban mégis inkább Brüsszelről, migrációról és háborúról beszél. Portré Gyimesi Györgyről, a szlovákiai magyar politika rejtélyes üstököséről.
A magyar politikai kommunikáció már olyan kelendő exportcikkünk, mint a fűszerpaprika és a Mercedes. Legalábbis ez a benyomása támadhat az embernek, ha mostanában Dél-Szlovákia magyarlakta területein autózik: a vidéket szinte elárasztották Gyimesi György „A béke oldalán”-szlogennel ellátott plakátjai. A politikus a szeptember 30-i előrehozott választáson a Szövetség nevű magyar (rész)összefogás listáján indul. Olyan csillagászati jelenséghez hasonlít, amelyről annyit tudunk, az égbolton most hol áll, ám azt, hogy honnan hová tart, csak
találgatni lehet.
Gyimesi György három évvel ezelőtt még teljesen ismeretlen volt, pillanatnyilag azonban ő a felvidéki magyar közélet legláthatóbb arca. Magyar nemzeti-konzervatív elveket hirdet, de nemrég még Igor Matovič korábbi kormányfő Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) nevű pártjában politizált. A magyarországi állami sajtóból jól ismert panelekkel kritizálja „Brüsszelt”, a migrációt, a „háborúpárti Nyugatot”. A külpolitikai szempontból alapvetően nyugatos orientációjú szlovák politikában Gyimesihez hasonló élességgel szinte csak az a Robert Fico fogalmaz, akinek 2006 és 2010 közötti első miniszterelnökségéhez a Malina Hedvig-ügytől a Dunaszerdahely szurkolóinak megveretésén és Sólyom László Szlovákiából való kitiltásán át a kettős állampolgárságot büntető törvényig számos magyarellenes intézkedés fűződik. Ennek ellenére Gyimesi támogatná a Szövetség és Fico közötti párbeszédet. Hogy további színekkel gazdagítsuk a már így is kaotikus pozsonyi politikai freskót: a magyar állami médiában is rendszeresen potenciális partnerként tűnik fel a közvéleménykutatásokat vezető Robert Fico. A „szuverenista” szlovák államférfiút ünneplő sajtó nemcsak Fico magyarellenes múltját felejti el, hanem azt is, hogy baloldali pártja, a Smer az Európai Parlamentben a szocialista frakció tagjaként a magyar kormányt elítélő határozatokat rendre megszavazza.
Gyimesi György azonban jóval érdekesebb jelenség annál, hogy pusztán Robert Fico és Orbán Viktor között hintázó politikusnak tartsuk.
Felemelkedése, a Szövetség listájára való átzsilipelése, az ezzel kapcsolatos konfliktusok sokat elmondanak a szlovákiai magyarság múltjáról és jelenéről. Arról a közösségről, amelynek politikai mozgását Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédében élesen bírálta: „Az, hogy a felvidéki magyarság nem tudja elérni a parlamenti képviseletét Pozsonyban, az minden visszafogottság mellett is azt kell mondjam, egy gyenge teljesítmény.”
1998 – majdnem – újratöltve
Ahhoz, hogy Gyimesi pályáját és az orbáni kifakadást is megértsük, vissza kell lépni az időben. A felvidéki magyar közösség már a kommunizmus bukása idején igen tagolt volt. Az Á. Nagy László-féle Magyar Polgári Párt a városi liberális középosztályt, a Bugár Béla vezette Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom az erős katolikus falusi és kisvárosi világot képviselte, míg a nemrég elhunyt Duray Miklós nevével fémjelzett Együttélés Mozgalom leginkább a magyarországi MDF népi-plebejus irányát vallotta magáénak. Az 1993-ban függetlenné vált Szlovákia
első öt évében, Vladimír Mečiar nacionálbaloldali miniszterelnöksége idején maffiakapitalizmus és vad magyarellenesség jellemezte északi szomszédunkat. Erre és a választási törvény kedvezőtlen módosítására reagálva a három magyar párt 1998-ban Magyar Koalíció Pártja (MKP) néven összeolvadt, s két ciklusban is részese volt Mikuláš Dzurinda jobbközép kormányának. Az MKP 1998 és 2006 között rendre 9-11 százalékot ért el a választásokon, megkerülhetetlen szereplője volt a szlovák parlamentnek. Azonban a magyar koalíciót alkotó pártok ideológiai
különbségei nem tűntek el, személyi konfliktusok, területi és üzleti lobbik szabdalták
a belső egységet.
A feszültség odáig nőtt, hogy a 2009-es MKP-elnökválasztáson vesztes Bugár Béla kivált és Híd-Most néven liberális szlovák–magyar vegyespártot hozott létre. A konzervatív MKP pedig 2010-ben kiesett a pozsonyi parlamentből és a karakter nélkülinek tartott párt azóta sem jutott vissza. A Híd-Most 2010 és 2020 között jelen volt a parlamentben, de három évvel ezelőtt orra bukott az ötszázalékos küszöbön. Tagja volt ugyanis Robert Fico 2014-ben felállt koalíciós kormányának, amellyel kapcsolatban egyre-másra robbantak ki korrupciós ügyek. Végül Jan Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya meggyilkolása miatt 2018-ban a rendszerváltás óta nem látott tüntetések robbantak ki. Fico kénytelen volt lemondani, a Híd-Most azonban a 2020-as választásokig kitartott a koalícióban – a választók ezt a parlamentből való kiejtéssel „jutalmazták”. A harcosan korrupcióellenes, ám teljesen összeférhetetlen Igor Matovič OĽaNO-ja 2020-ben szinte elsöpörte a Smert és koalíciós partnereit: Matovič miniszterelnök lett. (A kaotikus kormányzás miatt azonban teljesen elveszítette hitelét, ezért készülődhet Fico a visszatérésre.) Így három éve a rendszerváltás óta először legalább részben magyar párt nélkül maradt a pozsonyi parlament. Az egymást legszívesebben egy kanál vízben megfojtó MKP-
sok és hidasok belátták, hogy ez így nem mehet tovább, és 2021 őszén (egy kisebb, Összefogás nevű magyar formációval kiegészülve) az 1998-as sikeres forgatókönyvet másolva létrehozták a Szövetséget. A nyögvenyelősen kialkudott kompromisszum nyomán az egykori pártok platformként éltek tovább a Szövetségen belül.
Csakhogy a daliás kilencvenes évek már elmúltak, a feszültség nem évek, hanem hónapok alatt megint kiéleződött. Már a Gyimesivel folytatott tapogatózások miatt felháborodtak a hidasok. Tudatták: amennyiben a 2020 és 2023 között az OĽaNO képviselőjeként radikális üzeneteivel ismertté vált politikust a Szövetség listájára veszi, a Híd-Most távozik. Gyimesi jött, a Híd (illetve annak nagyobb része) ment és Mikuláš Dzurinda teljesen súlytalan mikropártjával állt össze. „Az MKP-platform azzal érvelt, hogy Gyimesivel új szavazókat szólíthatunk meg, s ha
nem hozzuk be őt, a magyarok elmennek Matovičhoz. De ez tévedés: Gyimesi stílusa és mondanivalója inkább a meglévő MKP-s keménymagot mozgósítja, a centrista-liberális szavazókat viszont elriasztja” – magyarázza a Válasz Online-nak a Szövetség egyik vezető politikusa, aki a felfokozott kampányhangulat miatt névtelenséget kért. Szerinte amint a hidasok bejelentették, hogy Gyimesi felvétele a listára válóok, az őket szívből utáló MKP-sok még inkább ragaszkodtak a kooptáláshoz. Forrásunk elismeri, hogy Gyimesi komoly retorikai képességekkel
rendelkezik és tudatosan építette magát az elmúlt években. Szerinte a politikus rálelt egy piaci résre.
Politikai one man show
S hogy mi ez? A válaszhoz elég megnyitni Gyimesi Facebook-odalát. „Brüsszel migránsokat küldene Szlovákiába.”; „Milliók után állami kitüntetés is járna Soros Györgynek?”; Zuzana Čaputová köztársasági elnök „A nemzetiségek érdekeit képviselve indult az elnöki palotába, majd a brüsszeli és washingtoni érdekekkel lassan leköszön” – csupa olyan retorikai petárda, amit korábban szlovákiai magyar politikusok szinte soha nem pufogtattak. (Már csak azért sem, mert a sorosozás hagyományosan a szlovák szélsőjobb retorikai eszköztárába tartozott, a Szlovákiát úgymond ellenőrzése alatt tartó magyar–zsidó összeesküvés bizonyítására.) A hangzatos kijelentéseket olvasva azt is gondolhatnánk, Gyimesi valójában Budapest embere és a magyar kormány nyomására került fel a kissé lagymatag Szövetség listájára. Nem ez a helyzet. Berényi József MKP-platform elnök a Szabad Európának azt nyilatkozta , Budapest kifejezett kérése ellenére igazolták le. „Valóban voltak ilyen beszélgetések, valóban kérték, hogy ne vegyük fel Gyimesi Györgyöt a listára, mert akkor mások elmehetnek, de mi úgy ítéltük meg, hogy a Híd Platform elenyésző része távozik csak majd, és ez így is történt.”
Több, a magyar nemzetpolitika alakítására rálátó forrásunk megerősítette, hogy a magyar kormány valóban inkább az egységet pártolta. Bármennyire is perben- haragban álltak a Híddal annak vegyespárti jellege miatt, Budapesten úgy vélték, a formációnak legalább van szervezete, bázisa. Gyimesi ugyan Budapest fülének kedves muzsikát húz, de alapvetően politikai one man show-t visz. Kiszámíthatatlan szereplőnek is tartják, akiről nem pontosan tudják, mit akar. Tény: a kampány előtt Gyimesit a magyar választók ismerték, de nem különösebben kedvelték. Egy év eleji reprezentatív felmérés szerint ugyan ő volt az aktív magyar politikusok közül az ötödik legismertebb – ami három év aktív közéleti munka után komoly eredmény –,
ám a magyar választók 72 százaléka nem szavazna rá.
Teljes cikk:
https://www.valaszonline.hu/2023/08/01/gyimesi-gyorgy-szlovkai-magyarsag-0
szovetseg-matovic-fico-politika-portre/