Összetört, hát összetört…

K. Varga Ibolya
>Játsszunk el a gondolattal: a négyszeres F1-es világbajnok
Vettel ül otthon a televízió előtt, izgalommal nézi a F1 Magyar
Nagydíj záróünnepségét. Szája is tátva marad a
gyönyörűségtől a csodálatos Herenden készült trófea láttán.
Elégedetten hátradől foteljában, és múltba révedőn
visszagondol arra, mit meg nem adott volna azért, ha ő is
kaphatott volna egyet a 2015-ös futamgyőzelemért a Magyar
Nagydíjon. De csalódnia kellett, mert abban az évben, a pálya
1986-os megnyitása óta először nem járt herendi a győztesnek,
amit ő finoman, a maga módján utalgatósan szóvá is tett.
Addig-addig beszél hagyományról, meg porcelánszeretetről,
mígnem a gyár jóvoltából egy miniatűr változattal azért
vigasztalódhatott.
És most itt ez a két fiatal versenyző; a belga-holland Max
Verstappen, na meg a brit Lando Norris, akik biztosan nem is
tudják, egy kicsit Vettelnek is köszönhetik, hogy újra herendi jár
a győzelem mellé. Honnan is tudnák, hiszen a versenyzésen, a
sebességen, a győzelmen, a dobogón való locsolkodáson kívül
talán nem is érdekli őket az ország, a város, ahol éppen volán
mögé ülnek. Mint, ahogy az sem rendítette meg a fiatal angolt,
hogy akárcsak az előző hétvégi versenyen Silverstone-ban, a
mogyoródi eredményhirdetési ceremónián is megeresszen egy
látványos és vagánynak tűnő laza csapást pezsgőnyitáskor,
amely viszont most egy szempillantás alatt semmisítette meg
magyar nagydíj herendi trófeáját, amelyen emberek az
előkészítő munkálatokkal együtt fél évet is dolgoztak.
Norris meglepődés utáni első mozdulatában, testbeszédében
ott az üzenet: összetört, hát összetört…rossz helyre tették, és
ez csak porcelán. Nincs mit tenni, az ünnepségnek folytatódnia
kell, jöhet az önfeledtnek látszó vidámság, örömködés,
pezsgőlocsolás.
Napokkal az események után ugyan bocsánatot kért tőlünk,
magyaroktól a viselkedéséért, de vélhetően ez már a stáb
kommunikációs tervének és a magyar lélekről, érzékenységről
szóló kicsit megkésett felvilágosító munkának a része.
Van-e a történteknek valamilyen különleges tanulsága?
Talán csak annyi, hogy a siker, a pénz nem minden, a
„gyerekszoba” hiányát fiatal felnőtt korban már nehéz pótolni.
De meglehet az is, hogy a Norris-generációt valójában hidegen
hagyja a porcelán, legyen bármily mutatós, értékes darab is a
belőle készült ajándéktrófea. Számukra nincs nagy különbség a
gagyi kínai tucatárú és a nagyra becsült magyar nemzeti
örökség között.
És hogy mi lett a törött kupával?
Van máááááásiiiiik! – mondhatjuk mi is.
És tényleg van, mert a Herendi Porcelánmanufaktúra
vezérigazgatója megígérte, hogy kerül, amibe kerül ez nekünk,
a lehető leghamarabb újra gyártják a 15 milliós trófeát.
Hogy miként reagáltak volna erre az eseménysorra a világ más
tájain? Nem tudom, mert várhatóan nem lesz ellenpróba, Norris
nem követi el harmadszorra ugyanazt a hibát, de ez nálunk így
történt, önfeledt, olyan magyaros buli volt, szó se róla…
Ui.: A Magyar Nagydíjat követő hétvégén a belgiumi versenyen
Max Verstappen F1-es „istállójában” újabb trófea esett
áldozatul a nagy pezsgőzésnek, ünneplésnek: „Megint
összetört, megint összetört a trófea” – mondta.