Pete Luca, Dzopkó Zita
átlátszó
>Titkos nyilvántartásokra bukkantunk, ahol akár hónapokig is várakozhatnak a betegek, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. A jelenségről három, az ország különböző részein élő érintett számolt be az Átlátszónak, akik kitöltötték a kérdőíves felmérésünket. A betegek egy része elmondásuk szerint sokáig azt sem tudja, hogy nem a hivatalos listára iratkozott fel.
„Szinte mindenkinek van egy másik várólistája” – erősítette meg lapunknak egy egészségügyben dolgozó szakember. Miközben milliárdokat költött a kormány a várólisták hosszának lefaragására, a Magyar Orvosi Kamara szerint ezek az intézkedések csak tűzoltásra elegendőek – a várakozási időket többek között betegirányítással kellene kiegyenlíteni. Évának fokozatosan romló csípőízületi kopása miatt 2020 decemberében javasolta budapesti kezelőorvosa a csípőprotézis műtétet. A leendő műtétes kórház ambulanciájára 2021 tavaszára kapott időpontot, ezután nagyjából félévente kellett visszamennie állapotfelmésére. Esetazonosítót, amivel megnézheti a hivatalos várólista nyilvántartásban, hogy várhatóan mikor kerül sor
a műtétre, csak a harmadik alkalommal, külön rákérdezésre kapott. Vagyis egészen addig nem szerepelt a nyilvántartásban, ami szerint egyébként az egyik leghosszabb várólista a csípőprotézis-műtétek esetében van: jelenleg közel 6500 fő vár erre a beavatkozásra. Az átlagos várakozási idő 189 nap volt, azaz több mint fél év.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által vezetett várólista annak meghatározására szolgál, hogy a betegek milyen sorrendben juthatnak a szükséges ellátáshoz. A listára kerülés menete, hogy az orvos megállapítja az ellátás szükségességét, majd regisztrálja a rendszerben. A páciens megkapja a személyes és titkosított azonosítóját (esetazonosítót), amelynek segítségével megnézheti, hogy előreláthatóan mennyit kell várakoznia, azaz mi az ellátás várható időpontja. Az egészségügyi intézmények által vezetett várólistáknak két típusát különíthetjük el. A kötelező várólisták vezetését a törvény valamennyi szolgáltató számára előírja, összesen 13 beavatkozás tartozik ide – többek között a csípőprotézis műtét is. A kapacitáshiány miatt vezetendő várólistákat ezzel szemben csak azokban az intézményekben kell vezetni, ahol a várakozási idő az adott pillanatban meghaladja a 60 napot. Ez további 30 műtétfajtára vonatkozhat.
A hivatalos statisztikától való eltérést a saját bőrén tapasztalta meg Bence is, aki egy dél-dunántúli településen él. Idén áprilisban került fel a várólistára, lágyéksérv-műtétre vár, egyelőre nem tudni, hogy mennyi ideig. Mint mondja, a sérvet egy ortopéd sebész diagnosztizálta nála, aki a vizsgálat után jelezte azt is, hogy mindenképp szükség lesz műtétre. Hasi sebészetre nagyjából másfél hónap múlva kapott időpontot. „Megkérdezték, mikor szeretném a műtétet, de semmi jóval nem kecsegtetett az orvos. Azt mondta, 2023 év vége előtt szinte biztosan nem fogok sorra kerülni.” Az orvos tanácsára egy alternatív úttal is próbálkozott – megtudta, hogy egy másik kórházban is dolgozik, így, ha oda bejelentkezik, lehetséges, hogy hamarabb sorra kerül – de még itt is nagyjából fél év várakozással kell számolnia. Azóta több kórházat is megjárt, mindenhol hasonló várakozási időt mondtak neki.
„Mielőtt elmentem a sebészhez, megnéztem a NEAK kórházi várólistás adatbázisát. Eszerint, ahol én várakozok, az ilyen típusú műtétek esetében az utóbbi félévben átlagosan 13 nap volt a várakozási idő. Bár matekból megszenvedtem a gimiben, azt azért számológép nélkül is kiszúrtam, hogy hat hónap nem 13 napból áll” – tette hozzá. Bence egyelőre esetazonosítót sem
kapott – vagyis hivatalosan nem szerepel a várólista nyilvántartásban, így azt sem tudja megnézni, hogy mikor várható a műtéte. Legfrissebb információja, hogy ősszel tudhat meg közelebbit a beavatkozás időpontjáról. Akkor lesz éppen öt hónapja, hogy vár – miközben a NEAK adatbázisa szerint implantátum beültetésével történő hasfali és lágyéksérv-műtétre Dél-Dunántúlon átlagosan másfél hónap alatt kerülnek sorra a betegek.
A várólista nyilvántartása alapján kiszámoltuk, hogy idén február és július között hogyan alakult a várakozási idő a hasfali és lágyéksérv-műtét esetében. A hasfali és lágyéksérv-műtétre (implantátum beültetésével) ebben az időszakban Somogy, Csongrád és Fejér megyében várakoztak a legtöbben. Azonban az látható, hogy a hivatalos statisztika szerint a dél-dunántúli átlagos várakozási idő szinte elenyésző az ország egyéb részeihez képest. Tolna megyében a legjobb esetben is az év végét említették Bencének, az állami adatbázis szerint viszont átlagosan 57 nap alatt lehet sorra kerülni. Baranya megyében három intézmény azt vallotta az adatszolgáltatás során, hogy átlagosan egy hónapnál is kevesebb várakozással lehet számolni – papíron.
Máriánál tavaly novemberben derült ki, hogy szaruhártya-transzplantációra lesz szüksége. Mint mondja, egy budapesti kórházban fel is került a várólistára, de azt javasolták neki, hogy várjon pár hónapot, mert lehet, hogy javulni fog az állapota. Amikor év elején visszament, kiderült, hogy nem ez történt. Ekkor azonban arról tájékoztatta az orvosa, hogy nem fogja tudni elvégezni a beavatkozást, ugyanis év elején megszűnt a Cornea Bank Budapest névre keresztelt, 20 éve működő szaruhártyabank. Mária elmondta, tudomása szerint az országban összesen
három helyen végzik ezt a műtétet, ezentúl viszont már csak két helyen lesz lehetőség erre. Az egyik kórházban másfél, a másikban kétéves várakozást jósoltak neki, tehát leghamarabb 2024 közepén kerülhet sorra. Mindkét helyen feliratkozott a várólistára, konkrét időpontot azonban nem kapott, sőt, az esetazonosítót sem találta a papírjain, amivel megnézhetné a várólista-nyilvántartásban, hogy mikor várható a beavatkozás. A NEAK oldalán elérhető táblázat szerint három intézmény vezeti ezt a várólistát, az egyik az a kórház, ahol Mária is járt. Jelenleg 361 beteg várakozik ilyen beavatkozásra, mindannyian a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjában állnak sorban. Az átlagos várakozási idő itt az elmúlt hat hónapban 454 nap, vagyis egy év és három hónap volt.
Három eset már nehezen magyarázható a véletlennel, ezért felkerestük egy egészségügyi területen dolgozó szakembert, hogy mik a tapasztalatai a nem hivatalos várólista létezésével kapcsolatban. Ő megerősítette, hogy a betegek által említettek egyáltalán nem egyedi esetek. „Ezek ott vannak a fiókban, a valós számok. Szinte mindenkinek van egy másik várólistája, ahol jegyzi a betegeket, ez lehet egy kockás füzet, Excel-táblázat, vagy erre készített program, de az biztos, hogy nem mindig egyezik azzal, ami le van adva hivatalosan.” Az okok
kapcsán említette, hogy nem létezik olyan program, ami összefésülné a magánrendelésen vagy akár az ambulanciára beeső, és aztán műtétre előjegyzett betegeket a hivatalos kórházi várólistával. Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy egyáltalán nem biztos, hogy minden esetben hosszabb a várólista a hivatalosan elérhető adatoknál, rövidebb is lehet, például, ha nem törlik a listáról azt a beteget, akinél mégsem kerül sor a műtétre.
A Portfólió tavaly tavaszi cikkében foglalkozott azzal, hogy a NEAK adatbázisában szereplőnél jóval többen várnak valamilyen operációra. A lap információi szerint ennek magyarázata lehet, hogy kórházak egy része egyszerűen nem közöl naprakész adatokat, hiába lenne kötelező. Arról is írtak, hogy mindezt alátámasztja, ha intézményi bontásban vizsgáljuk a várólistákat. Ahol ugyanis alacsony a várakozók száma, viszont az elmúlt félév során magas volt a várakozási idő, „ott valami biztosan nem stimmel.” Az „alternatív” adatvezetésről szóló információkat a NEAK adatbázisában végzett gyűjtésünk szintén alátámasztja. A szürkehályog, a térdprotézis és a csípőprotézis az a három műtét, ami rendszeresen elöl szerepel a listákon, akár várakozási időről, akár a várakozó betegek számáról van szó. Ezért ezen a három ellátáson keresztül jártunk utána, hogy mely kórházak mutatnak kiugró, szélsőséges
adatokat.
A tatabányai Szent Borbála Kórházban például 125 fő volt a várakozók száma az elmúlt fél évben térdprotézis-műtétre, viszont a kezelésre közel nyolcszáz napot kellett várakozni átlagosan. Eközben Budapesten, az Uzsoki Utcai Kórházban több ezren várakoznak, mégis alacsonyabb a várakozási idő. Ha a csípőprotézist nézzük meg intézményi felbontásban, akkor is hasonlóra jutunk. Az Uzsoki Utcai Kórházban közel kétezer a várakozó, ennek ellenére 356 nap alatt kerülhetnek átlagosan sorra a betegek. Közben ugyanilyen hosszú várakozási időt jósol többek között a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház, viszont csak tizedannyi beteggel.A leglátványosabb kiugrás a szürkehályognál látható: a sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban 74 beteg szerepelt a listán hat hónap alatt, de 512 napot kell átlagosan várniuk.
A hosszú várakozási idő a kormánynak is feltűnt: 2022 elején kormánydöntés született a várólisták csökkentéséről, és 13,6 milliárd forintot különíttetek el a kiemelt várólista csökkentési programra. Ennek része, hogy többletfinanszírozást kapnak azok a szolgáltatók, amelyek a gyorsabb ellátás érdekében a leterhelt intézményektől betegeket vállalnak át. A
többletként végzett ellátások után 30 százalékkal magasabb összeget számolhatnak el az intézmények, a többletfinanszírozás 80 százalékát a műtéteket és vizsgálatokat elvégző orvosok és egészségügyi szakdolgozók kapják meg.
E-mailben kerestük a MOK-ot, hogy arról érdeklődjünk: látnak-e érdemi változást a várólisták hosszában a kormányzati többletforrásoknak köszönhetően. Az Átlátszónak küldött válaszában a kamara arról írt, hogy jelentős javulásról a járvány lecsengése óta sem tudnak beszámolni, a magyar egészségügy lényegében ugyanazokkal a strukturális és pénzügyi gondokkal küzd, mint a
járvány előtt. A gyorsabban elvégezhető, kisebb műtétek esetében látnak javulást, ezzel szemben a munkaerő -és eszközigényesebb beavatkozások, mint például a nagyízületi protézis-beültetések terén az erre szánt összeg szétforgácsolódott, így érdemi előrelépés meglátásuk szerint nem történt. Hozzátették ugyanakkor, hogy a várólisták problémáját nem lehet elkülöníteni az ellátórendszer anomáliáitól: a széttagolt egészségügyi struktúra, a hiányzó személyzet, az alulfinanszírozottság mind-mind megoldásra váró feladatok, és ameddig ezek nem szűnnek meg, „addig minden beavatkozás tűzoltás, alacsony hatásfokkal.”
Kerestük a Magyar Kórházszövetséget is, ők azonban azt mondták, az áprilisi, RTL-nek adott interjú óta – amelyben Velkey György, a Kórházszövetség elnöke többek között arról beszélt, hogy „tarthatatlan, hogy éveket kelljen várni nagy műtétekre” – nincs semmilyen új információjuk a kérdéssel kapcsolatban, így most nem szeretnének nyilatkozni.
A témával kapcsolatban szerettük volna az illetékesek álláspontját is megismerni, azonban cikkünk megjelenéséig sem a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), sem az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), sem pedig az egészségügyért felelős Belügyminisztérium nem válaszolt. A cikkben szereplők nevét kérésükre megváltoztattuk.