Posted by Dr. Szűcs R. Gábor
>Megjegyzem, a fennálló rezsim támogatói soha nem tartoztak a legnagyobb tehetségek köz, sőt, ha szabad így fogalmaznom, épp ellenkezőleg. (Intermezzo: azért boldogok a nyugat-és észak európai országok,mert náluk, ha némely vallás-és felszabadító háborútól eltekintünk, soha nem volt rendszerváltás, vagyis nem kellett felforgatni az egész rendszert fenekestől: rossz feudalizmusból lett jobb feudalizmus, aztán rossz kapitalizmusból lett jobb kapitalizmus, majd jóléti állam-és ennyi. A 20. században, főként a hitleráj és az olasz fasizmus veresége után meg aztán végképp értelmetlen volt a rendszerváltás kifejezés, kivéve Franco és Salazar uralmát, meg aztán a görög katonai fasisztákat, ám azok is eltűntek és mélyreható nyomot alig hagytak maguk után. A valóság persze ennél bonyolultabb, de
nagy vonalakban ez a helyzet. Nálunk, de talán egész Kelet-Európában azonban mindig alkalmazkodni kellett vagy nem kellett a különböző, -igen, egymástól alapvetően különböző rezsimekhez. Bár a kagylóban is akkor terem gyöngy, ha valami belülről piszkálja, és valóban születtek remekművek, de talán jobb lenne most már kevesebb piszkatúra).
Szóval a rendszerek támogatói igen szerény képeségű alakok voltak nálunk. Ha nem támasztották volna föl, senkinek sem hiányozna Wass Albert giccskirály, Nyíró József, a hithű nyilas, Tormay Cecil, az antiszemita írónő és nem alkotott ércnél maradandóbbat Herczeg Ferenc, de még Szabó Dezső sem. Én nem látok nagy különbséget a fent felsoroltak és mondjuk, Berkesi András Hidas Antal, Illés Béla művei között. És akkor megérkeztünk. A számunkra kifőzött, természetesen az alkotók és aktív közreműködők által sem elhitt, viszont biztos egzisztenciát jelentő neocinizmusnak nevezhető zagyva keverék, amely a hitleri nácizmus és a Mussolini-fasizmus lefőzött alapjából, az árvalányhajas önsajnálatból, intellektus- ellenességből, Kádár-féle házmester-szocializmusból, vezérimádatból, keresztényellenes”kereszténységből”, a sztálini és a nyilas múltból, úri muriból és erőkultuszból, antiszemitizmusból és idegengyűlöletből összeállt maszlag-nos, ez aztán igazán kiemelkedő korcsokat hozott létre. Még az semmondható mentségükre, hogy de hiszen ők javarészt a Kádár-kor termékei és támogatói, lelkesnek látszó
hívei, KISZ-és Párt és munkásőr és Ifjú Gárda vezetői voltak és most csak a túlélésre játszanak. Minél hevesebben támogatták a szocializmust, most annál vadabbul (és primitívebben) szórják csatornaszínvonalú átkaikat mindenre és mindenkire, ami/aki “netán csak lelkesedni rest”.
A múltat akarják végképp eltörölni.
Leginkább a sajátjukat.
Nagy szerencsénkre annyira nem tehetségesek, hogy könyveket írjanak. legföljebb a publicisztikáig és a média által szórt pátharsonákig jutottak, a hazugságot emelik renddé, – és borzasztóan tehetségtelenek. Igen, pajtások, az nem a második, nem is a harmadik, ez a tizedik vonal. Az írástudatlanok államilag támogatott összeesküvése. A Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap, a vidéki lapok, a Hír TV, az M1 tart a végtelenhez és mások állandó szerzői-szereplői, a Kurzus megélhetési hívei, annak hívei, hogy “ne legyen szabad, ami jó”. Ha azért fizetnék őket, hogy ötágú vörös csillagot hordjanak, megtennék, hiszen meg is tették már. Most másféle jelvényeket kell hordaniuk és ezt is megteszik. Nem k.vák ők, annál rosszabbak. A szegény prostik sokszor a puszta megélhetésért teszik. Ők nem. Ők a Gazdi egy jó szaváért, egy keresztes kitüntetésért, egy odavetett koncért, jutalomfalatért, a falkához tartozás illúziójáért, a Hatalomhoz dörgölőzés jóleső vakarékáért teszik, önként, kényszer nélkül, egymást és a kívánalmakat is gyakran túllihegve.
Most ők a Vonal.
Egyszer csak megszakad.