Két zongora és a tatárok

Tamás Ervin
A Blöffhíradó e heti adása:
1. Érdekes, hogy az államelnök Steinway zongorát vetetett
hivatalába, ugyanakkor a brüsszeli, éppen felújítás alatt lévő
méregdrága épületbe állítólag Bogányi csodazongorája kerül, potom
80 millióért. Ebből a hangszerből leginkább az állami vásárlásokkal kel
el egy-egy darab, átütő sikert a nemzetközi hangverseny-életben nem
aratott, gondolom tehát, hogy a kormány nagylelkűsége tartja
életben a céget. De miért pont egy csodazongora esetében ne
működne a dolog, ha ma már szinte minden mást ez a nagylelkűség
határoz meg?
2. Visszatérve Novák Katalinra, ezek szerint ő a Bogányiénál olcsóbb
Steinway-re esküszik (66,4 millió). Úgy tűnik, hogy egyéb ügyekben
is megadja a módját a rangjának, állami gépen röpköd, rezidenciájába
új bútorok kerülnek, frissül az autóflotta is, de még a Balaton-
átúszásra is külön fürdőruha készült a számára, s nyilván a szigorú
biztonsági intézkedések kötelezik rá, hogy testőrei vele ússzanak
Balatonboglárig. Kis ország, nagy felhajtás. Bár ez sem fedi a
valóságot, az osztrák államelnököt már többször fotózták
tömegközlekedési eszközökön, a holland kormányfő buzgón
kerékpározik testőrök nélkül, hogy a skandináv politikusok
puritánságáról ne is beszéljünk. Novák Katalin egyszerre próbál
hétköznapian viselkedni, de nehéz úgy közvetlenkedni, elvegyülni a
nép között, hogy közben ezekre a kiváltságokra látni valóan sokat ad,
élvezi, használja.
3.1,26 milliárd forintos gyártási támogatást szavazott meg a Nemzeti
Filmintézet a magyar-mongol-angol koprodukcióban készülő 1242 – A
Nyugat kapujában című középkori kalandfilmnek, amely a tatárjárás
idején játszódik – derül ki az NFI közleményéből. Egy magyar, de
világtörténelmi jelentőségű esemény mozifilm feldolgozására
vállalkozunk. Beláthatatlan következményekkel járt volna, ha 1242
telének végén Batu kán nem fordítja vissza seregeit Esztergom alól,
hanem folytatja az előrenyomulást. Filmünk az izgalmas szórakozás
mellett gondolkodásra ösztönzi a nézőt Batu kán döntésének okairól.
Büszkék vagyunk, hogy a teljes forgatási kreatív és szakmai magyar
stáb mellett a szerepekre több neves külföldi színész, és az
utómunkára elismert, nemzetközi szakemberek mondtak igent. 1242
– A nyugat kapujában című filmet előreláthatólag az idei év végén
mutatják be. (2022.05.25.)
Úgy tűnik, mégsem Kevin Spacey lesz a főgonosz a tatárjárás ról
szóló filmben – ejtették őt a zaklatási vádak miatt. Helyette
valószínűleg Cristopher Lambert vállalja az agg lovag szerepét. (2002.
05. 07.)
Megduplázták a tatárjárásról készülő film állami támogatását, a
kormány szerint a háború hatásai miatt. Az államtitkár szerint ezt a
nemzetközi forgalmazói megállapodásokból következő rendkívül
szigorú minőségi feltételek indokolták, amiről tehát nyilván csak
később értesültek. Kevin Spaceyt követően Christopher Lambert után
végül az északír Ray Stevensonra bízták az agg lovag szerepét. (2023.
január 31.)
Összesen eddig 2,5 milliárd forint közpénz kapott, de tartozások
miatt áll a tatárjárásról szóló film. A lap szerint az alvállalkozók óriási
tartozásokra panaszkodnak, sőt többen már drasztikus lépéseket
fontolgatnak, ha nem kapják meg a pénzüket. Mint írják, van olyan
cég, amelynek több mint százmillió forinttal tartoznak, de mások felé
is több tízmillióra rúg a tartozás. A Nemzeti Filmintézet szerint
minden rendben, az Átlátszó a belső levelezést idézve úgy véli – ez
messze nincs így. A régebbi tulajdonosok helyett újak érkeztek, az
utómunkálatokat a helyzet rendezéséig leállították. (2023. július 25.)
4. Jellinek Dániel, aki elsősorban ingatlanokban utazóik, az utóbbi
években egyre többet üzletelt az állammal és személyesen Tiborcz
Istvánnal is, de eddig nem volt közvetlen bizonyíték, hogy ennél
szorosabb kapcsolatban állnának. A G7 azonban kiderítette, hogy
Jellinek egyik cégénél egy különleges konstrukció miatt két részvény
tulajdonosának jár a cég kiosztható eredményének 99 százaléka. Ezen
keresztül pedig 2019 és 2022 között a vállalat közel 30 milliárd forint
osztalékot fizetett ki egy olyan pécsi cégnek, aminek nincsen valódi
üzleti tevékenysége, emiatt pedig bevétele sem. Közpénzmilliárdok is
vannak a Jellinek Dániel felől Tiborcz István felé áramló vagyon
mögött – állítja a portál, amely szerint Jellinek Dániel cégcsoportja
rengeteg bedőlt hitelt szerzett az elmúlt években, mások mellett a
több tízmilliárdos állami segítséggel, adófizetői pénzből megmentett
MKB Banktól is. A jellemzően ingatlanfedezetű hiteleken hatalmas,
szintén több tízmilliárd forintos nyereséget ért el az ezek kezelésével
foglalkozó Jellinek-cég, hatalmas profitot azonban osztalékelsőbbségi
részvényekkel eltérítették. A vállalat azonban hiába van Jellinek
Dániel többségi tulajdonában, a hatalmas profitot osztalékelsőbbségi
részvényekkel eltérítették.
Az említett szerencsés pécsi vállalkozás tulajdonosa egy országosan
nem ismert pécsi ingatlanos. A történet pedig véget érhetne úgy, hogy
Jellinek valamiért egyszerűen neki ajándékozott majdnem 30 milliárd
forintot. A G7 szerint azonban nem ez történt, hanem a fenti
konstrukcióhoz hasonló furcsa üzleti trükkel a cég osztalékának 94
százaléka Tiborcz István cégéhez, a BDPST Zrt.-hez került. Magyarán
Jellinek Dániel egyik cégének profitját szinte egy az egyben letejelte
Tiborcz István cégének.