A magyar nagykövetet bekérették a román külügyminisztériumba Orbán Viktor tusnádfürdői látogatása után – ezt közölte Szijjártó Péter hétfőn, egy más ügyben tartott sajtótájékoztatón.
Az ügy előzménye, mondta a külügyminiszter, hogy Románia budapesti nagykövete július 13-án (vagyis tíz nappal a szombati tusnádi Orbán-beszéd előtt) a magyar külügyminisztériumban a területi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárnak felolvasott egy olyan „utasítást”, „demarsot”, amelyet a román külügyminisztériumtól kapott, „ebben részletezték, mit várnak a magyar miniszterelnöktől, hogy miről és hogyan ne beszéljen” Tusnádfürdőn. A magyar külügyminiszter hozzátette: „ezeket az elvárásokat pontosan idézte miniszterelnök úr a beszéde legelején”.
Szijjártó ezzel a „pontosan idézte” szöveggel arra utal, amivel Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédét kezdte: a miniszterelnök pontról pontra végigvette, mi
szerepel a demarsban és azokhoz olyan kommentárokat fűzött, amivel nevetség tárgyává tette őket. Orbán azt mondta, a demarsban „megírták, hogy miről nem szabad beszélni”. Ezek után a következő tiltólistás, román „érzékenységet” sértő témákat sorolta föl a magyar miniszterelnök a színpadon:
• nemzeti szimbólumok;
• kollektív kisebbségi jogok;
• nem létező, romániai közigazgatási területi egységekről.
Az utolsó ponton Orbán így humorizált: „elgondolkoztam, hogy mire gondolhatnak. Azt hiszem, hogy Erdélyre és Székelyföldre. De mi sohasem állítottuk, hogy ezek román területi egységek lennének”.
Ezután azt mondta, vannak olyan témák, amelyekről úgy beszélhet, ha nem tünteti fel azokat rossz színben: ezek a „nyugati értékek”. Ezen túl Orbánt – a saját szavai szerint – arra kérte a román külügy, hogy mellőzze „a migrációval kapcsolatos revizionista megközelítésű xenofób felhangokat”. Orbán kijelentései nem tetszettek a szlovák külügyminisztériumnak sem. A román után a szlovák külügyminisztérium is behívatta a magyar nagykövetet, hogy magyarázatot kérjen Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétvégi beszédében elhangzottakra. Orbán a Tusványoson tartott beszédében Szlovákiáról, mint „elszakított országrészről” beszélt.
„Csehszlovákia (később Szlovákia) vagy Magyarország egyformán az Osztrák– Magyar Monarchia utódállamai. A mai Magyarországtól éppen ezért semmit sem szakítottak el. Az ilyen narratívák bárki általi terjesztése értelmetlenül szembemegy a jószomszédi viszonyokkal és térségünk stabilitásával” – reagált szavaira a szlovák külügyminisztérium. „Szlovákia területi integritásának vagy szuverenitásának bármilyen közvetlen vagy közvetett megkérdőjelezése teljességgel elfogadhatatlan számunkra.
Ismételjük ezt azért, mert érdekeltek vagyunk a Magyarországgal való normális és békés kapcsolatok fenntartásában, de a kölcsönös érzékenységek tudatában és
tiszteletben tartásával. A magyar miniszterelnök jelenlegi nyilatkozatai nem ebbe az irányba haladnak” – áll a külügyminisztérium állásfoglalásában.
Orbán Viktor a tusványosi szabadegyetemen Erdélyben mondott beszédében bírálta a szlovákiai magyar kisebbséget, mert annak ellenére, hogy az ország lakosságának körülbelül tíz százalékát alkotja, képtelen parlamenti képviselet biztosítani magának. „Kedves felvidéki magyarok, elég képtelen helyzet alakult ki. Félmillió magyar él ott, és nem mondhatjuk, hogy a szlovákok miatt nem tudjuk magunkat megszervezni. Persze ők biztos mesterkednek, de hát ez része az életnek” – mondta Orbán. Szerinte ez „gyenge teljesítmény”, és „ennél azért többre van szükség, ha valaki a hazáért dolgozni akar az elszakított országrészekben”.
(parameter)
Címkép: Békési Joe