Mattyasovszky Brigitta
>A hozzászólás:
Kérdésem volna.
Mivel nyugdíjas vagyok, mindent elolvasok a telefonomból. Sok mindent nem értek. De nem akarok úgy meghalni, hogy ne tudjam meg honnan a fenéből került elő ez a Márky Z. Olyan hirtelen tűnt fel, hogy kapkodtam a fejem, mert előtte szóba sem került, mint jelölt. Dobrev nagyon esélyes volt, bár őt sokan nem akarják elfogadni az ősei és Gyurcsány miatt. De jól állt. Hirtelen előkerült ez a Fidesz párti MZP. Minden mondata ellenkezett azzal, ami az országnak jó lenne. Később Karigeri elárulta, hogy, azért lépett vissza, nehogy Dobrev győzzön. (Brigitta!) és ezek az emberek nevezik magukat politikusnak!? Ha kíváncsiságom kielégíted hálásan megköszönöm.
A válaszom:
Kedves M.: ha én erre válaszolni tudnék; akkor egész biztos nem ott lennék, ahol vagyok… De néhány gondolatom azért van. Márki azért nem teljesen a semmiből került elő, hiszen szinte az egész ország megismerte, amikor Vásárhelyen legyőzte a fideszes polgármestert. Ezzel reményt adott arra, hogy a Fideszt le lehet győzni — így aztán viszonylag sokan csatlakoztak az általa indított Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (alighanem ők szavaztak Márkira az első fordulóban, méghozzá a vártnál
többen; bár inkább Jakabra a vártnál kevesebben). A hirtelen jött népszerűség indíthatta rá, hogy jelentkezzen miniszterelnök-jelöltnek; és bár viták után, de elfogadták. Ez helyes döntés is volt, meg nem is. Hiszen ha nem fogadják el, akkor az a vád érte volna az ellenzéket, hogy nem elég demokratikus, egymás közt osztják el a pozíciókat, kizárják a civileket stb. Viszont elfogadni sem volt helyes, hiszen a politikát mindenütt a világon pártok csinálják — MZP mögött viszont nem volt párt. Emiatt egyébként már maga a miniszterelnök-jelölti szimpátia-szavazás (amiből a végére antipátia-szavazás lett…) sem volt helyes döntés.
A következő — és nagyon fontos — ok az volt, hogy Jakab leszerepelt az előválasztáson. Ez azt mutatta, hogy a jobbikosok nem igazán akarják ezt az összefogást. Viszont aki közülük mégis meg akart szabadulni Orbántól az a második fordulóban nyilván Márkira szavazott, nem Dobrevre. Aztán itt van, ugye, az ellenzéken belüli Gyurcsány-ellenesség: sok választónak elég volt, hogy a két jelölt közül Márki az, aki nem Gyurcsány felesége; és emiatt rá szavazott. Hogy ezt megtehesse, ahhoz persze kellett Karácsony visszalépése — övé talán a legnagyobb felelősség: ha ő nem lép vissza, akkor Márki biztosan nem. Ahhoz, pedig hogy KG visszaléphessen kellett, hogy hárman jussanak tovább a második fordulóba: ötből három (jó, hogy nem négy…) — ez is hiba volt. Aztán ugye “előkerült” a második fordulóban nagyon
sok új szavazó — akik szavazás után rögtön el is tűntek; Dobrev ellenfeleként szavaztak Márkira — de az általa vezetett (már ahogy vezetett…) koalícióra már aligha… Sokan azt mondják, hogy a Fidesz szervezte őket, hogy Dobrevet elbuktassák. Mások ezt cáfolják, egyrészt azzal, hogy erre nincs bizonyíték, ami igaz is; másrészt szerintük a Fidesznek az volt az érdeke, hogy Dobrev nyerjen. Akik viszont ez utóbbival érvelnek, szerintem nem veszik figyelembe, hogy a Fidesznek – látva, hogy az egységesség előre, sőt elébe repítette az ellenzéket – lehetett érdeke, hogy valaki ezt szétrombolja; erre pedig Márkinál nem is találhatott volna alkalmasabbat… Ráadásul látva az előválasztás sikerét; azt a szinte eufóriát, amit okozott az is felmerülhetett bennük, hogy talán mégsem lesz az annyira jó nekik, ha Dobrev nyer… Szóval vannak ilyen gondolatmozaikok; de nekem ezekből sem áll össze teljesen a kép. Talán majd egyszer. Viszont bár az előzmények a tanulságok szempontjából fontosak; fontosabbak a következmények — amelyek véleményem szerint hosszú ideig hatással lesznek a magyar ellenzék helyzetére, állapotára és esélyeire.
(A szerkesztő megjegyzése: Az előválasztás során az ellenzék a saját maga által megállapított szabályokat szegte meg több pontban. Amúgy a civil Márki Zay azóta pártot alapított…)
Címkép: Amikor Karácsony visszalépett