Konteo

Fábián András

>Spirk József, a 24.hu újságírója június 28-án tette közzé a Partizán által készített interjút Varga Csaba
István volt honvéd őrnaggyal. A roppant érdekes beszélgetés itt elolvasható
(https://24.hu/belfold/2023/06/28/honvedseg-kirugasok-miniszter-varga-csaba-istvan-partizan/).
Ebben a beszélgetésben szerepel néhány rendkívül különös megállapítás, amelyről érdemes bővebben
megemlékezni. Mivel itt úgynevezett “katonai titkokra” is utalás történik, ezért sok mindenben a
fantáziánkra kell hagyatkoznunk, de szerencsére az van nekünk. Mégse tessék ezeket a dolgokat úgy
kezelni, mint pusztán egy konteot. Az Orbán kormány ugyanis akár a legnagyobb disznóságokra
(fogalmazzunk most ilyen finoman!) képes a hatalma megőrzése érdekében. A pontos meghatározás
persze az, hogy a törvények és azok szemrebbenés nélküli áthágása soha nem jelentett számukra akadályt
a fentebb említett okból. Maximum, ha már minden kötél szakadt, gyártottak egy visszamenőleges
törvényt, és kész.

De lássuk, miről is van szó! A fiatalítási hullám alapján 42 évesen túl öregnek nyilvánított őrnagy azon túl, hogy véleménye szerint a Magyar Honvédség a képzett katonák hiánya miatt egy zászlóaljnyi harccsoportot sem tudna kiállítani, elmondja, hogy a riport megjelenésének időpontjáig körülbelül 1800 katonát távolítottak el a hadsereg kötelékéből. A jelenleg 25 ezer főt számláló Magyar Honvédség esetében ez már önmagában egy brutális szám. Csaba István azonban más, ennél érdekesebb  dolgokat is mond. Például azt, hogy ha a kirúgandók listáját a minisztériumban állították volna össze, akkor annak részletei bizonyosan idő előtt kiszivárogtak volna. Ezért úgy véli, hogy a teljes listát – tessék megkapaszkodni a karosszék könyöklőiben – a Századvégnél állították össze.

Nem is kell sokat keresgélni, hogy honnan jöhettek a pontos adatok. A digitális üzletág szolgáltatásainak legelső ajánlata az ágazati stratégiák és szakpolitikai elemzések készítése. Ha digitális, akkor ugye informatika, információ gyűjtés, rendszerezés, elemzés. Kis fantáziával lehallgatási technikák alkalmazása. Vagyis nem lennénk meglepve, ha éppen arra jövünk itt rá, hogy a Századvég nem más, mint egy párhuzamos titkosszolgálat a magyar államon belül. Adatokat gyűjt, rendszerez és továbbít – no nem ellenőrizhetően, az állam biztonságáért felelős csatornákon keresztül – hanem direktben, a pártvezetőknek, pártkorifeusoknak. Az a helyzet ugyanis, hogy a paranoid hatalmi elit már a saját, többször átmosott állambiztonsági hálózatában sem bízik.

A speciális, önvédelmi feladatok biztosítására felállított tehát egy szupertitkos szervezetet, amely a számolatlanul biztosított apanázs felhasználását követően tökéletesen alkalmas arra, hogy például
megmondja, ki az a (pillanatnyilag) 1800 magyar tábornok, tiszt és katona, akiktől nagyon gyorsan meg
kell szabadulni. Van ennek a rendszernek még egy óriási előnye az állami hivatalokkal szemben. Úgy
semmisítheti meg az általa készített dokumentumokat (elemzéseket, információkat, leírásokat,
NÉVSOROKAT stb.) hogy a kutya sem tudja, hogy nála, a Századvégnél, ilyenek léteznek, nemhogy
majd egyes okvetetlenkedők kíváncsiskodni kezdenének, hogy mi is van ott bizonyos anyagokban. Joggal
teszi fel a kérdést a nyájas olvasó, hogy miért van erre szükség? Egyrészt, mint említettem, a diktátor és a
diktatúra paranoiája miatt. 13 év után már mindenki gyanús. Minden és mindenki ellen védekezni kell. A
titkosszolgálatok meg önjárókká válhatnak, kikerülhetnek anyagok, kitudódhatnak még az eddigieknél is
nagyobb disznóságok.

Ez veszélyes! Gondoljunk csak a Völner ügyre, ahol – mire a letartóztatások pillanata elérkezett – a Pintér Sándor által felügyelt Nemzeti Védelmi Szolgálat már olyan mennyiségű anyagot gyűjtött össze a “konkurencia”, az igazságügyi államtitkár ellen, hogy azokkal már nem lehetett mit kezdeni. Meg kellett indítani az eljárást Schadl mellett Völner ellen is. Maximum azt lehetett elérni, hogy a lehallgatásokért felelős államtitkárt szabadlábon hagyták, hogy legalább ő hadd semmisítse meg a rá terhelő bizonyítékokat, amíg csak lehet. Végülis, ugye, az ártatlanság vélelme… Kiderült tehát, hogy a
kormánynak nem minden egyes tagja erős bástya, hanem vannak rések is. Ezért aztán Varga Juditnak és
Pintérnek is mennie kell. Az esetleges kompromittáló anyagokat pedig idejekorán meg kell semmisíteni.
Nincs bizonyíték – nincs ügy. Ezért aztán nem meglepő, hogy a bepánikolt Polt Péter Vadai Ágnes
honvédségi leépítésekről feltett kérdéseit – amelyek Csaba őrnagy kijelentésein is alapulnak –
feljelentésként továbbította a BRFK-nak. Amíg az ifjú rendőr nyomozó őrmesterek (a tapasztalt
nyomozóinkat már régen eltávolították a testületből) elmolyolnak azon, hogy mi is itt az ő dolguk, addig a
Századvégnél, a Rogán irodán és Szalay-Bobrovniczky miniszter titkárságán diszkréten zakatolhatnak a
zúzógépek és vígan füstöl a papír a szolgálati kandallóban. Nem lesz itt semmi baj! Bizonyítékok
hiányában elkészül majd a határozat: “Tisztelt Képviselő asszony! A nyomozás bűncselekményre utaló
adatot nem tárt fel, ezért az ügyet lezártuk. Tisztelettel stb. stb.” De, mint azt a bevezetőben említettem,
ez csak egy fantázia-szülte ostoba konteo.