“>Lendvai Ildikó
>Azt már megszoktuk, hogy a kormány saját döntéseit is fóliázza. Úgy bebugyolálja mellébeszélésbe, hogy épp csak a szerző (beterjesztő) neve és a cím látszik, de hogy milyen valódi szándékok állnak mögötte, az nem. Az igazi történetbe nem lapozhatunk bele. Még jobb módszer, hogy eldugják egy áttekinthetetlen salátatörvénybe. Ilyenkor a salátalevelek képezik a fóliát.
“Ám nem lennék a szerencsétlen fideszes képviselők helyében, (jó, nem is hívnak), ha valamiért muszáj letekerni a fóliát, és valamit mondani a történetről. Itt van például a svéd NATO csatlakozás ügye. Eddig a címszó a fedőlapon az volt, hogy az érzékeny lelkületű frakciótagok sértve érzik magukat, mert némely svédek kétségbe vonták a magyar demokrácia tökéletességét. Ettől pedig még a leginkább bárányszelidségű fideszesek is egyszerűen bevadulnak, se istent, se embert, (ami rosszabb: se Orbánt) nem ismernek. Egyszerűen kijön belőlük a vadállat, na. Hiába kéri szépen őket a kormány, nem hajlandóak megszavazni a csatlakozást. Inkább kellemes turistautat tesznek Stockholmba, úgyis régen jártak ott.
“>Na de mi van most, hogy a törökök alkut kötöttek a svédekkel és a NATO-val? Nekik legalább valami hasznuk volt az egész cirkuszból, de nekünk? Már azon túl, hogy az összes szövetségesünk minket utál. Legfeljebb annyi, hogy Putyinnak megtettük az ezredik gesztust: lám, nem hagytuk egyedül a törököket, húztuk, amíg lehet. Németh Zsolt most be is vallotta: végig a törökökkel egyeztettünk. A mese a frakció sebzett lelkéről tehát kamu.
“Sejtettük. Még az a szerencse, hogy a fólia olykor átlátszó.
Címkép: Németh Zsolt ökle<