Tízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja felé

Posted by
A G7 nagyon alapos tényfeltáró cikke. Hosszú, de érdemes időt szakítani rá.
Jandó Zoltán
G7

Budapesti autószalonoktól a rejtélyes tízmilliárdokig

Pécs külvárosában, úton az ország egyik legmagasabb tévétornya felé egy ház előtt egy Porsche parkol három tölgyfa szomszédságában. A tölgy a bükkfavirágúak rendjébe tartozik. Ennek a rendszertani kategóriának a latin nevéről, a Fagalesről nevezték el a Porsche fölé magasodó házba bejegyzett egyik céget. És ez az a szó, amely egy céges dokumentum egyik mellékletében megbúvó táblázatban feltűnve megmutatja több tízmilliárd forint útját Jellinek Dániel felől Tiborcz István irányába.

A Fagales Zrt.-t hat éve alapította egy akkor 36 éves vállalkozó, Hornung Áron. A Hornung név országos szinten nem igazán ismert, helyi ingatlanos körökben azonban jól cseng. A család 2006 óta a Duna House (DH) pécsi franchise-tulajdonosa, ma már négy irodájuk van a megyeszékhelyen, és további egy Komlón.

Hornung Áron pályafutása ennek ellenére nem az ingatlanbizniszben kezdődött: egy autókereskedőnél dolgozott értékesítési vezetőként, több szalon eladásait irányítva. A 2008-as válság kirobbanását követően azonban visszatért a családi üzlethez, fél év múlva pedig már irodavezetőként felelt a DH pécsi Király-házi kirendeltségéért. Az irányítása alatt álló iroda, illetve később irodák, országos szinten is kiemelkedően teljesítettek: sorra érték el az országos dobogós helyezéseket a DH versenyében.

Nem kellett sok idő, hogy Hornung Áron a franchise-t felügyelő cégben is fontosabb szerepet kapjon. 2015-ben a vállalat ügyvezetője lett, és ezzel egy időben egy BMW-ért és egymillió-ötvenezer forintért cserébe 35 százalékos tulajdonrészt is szerzett az így teljesen családivá váló pécsi DH-bizniszben*.

Hornung Áron első saját cégének, a Fagales Zrt.-nek is az ingatlankezelés lett a főtevékenysége. A szektor nagyon pörgött ekkor Baranya megyében, Hornung maga is többször nyilatkozott arról, mennyire kelendőek az ingatlanok a térségben. A családi cégnek is jól ment: az elmúlt öt évben összesen több mint 100 millió forint osztalékot vettek ki belőle.*

Raktáraktól a luxushotelekig

Jellinek Dániel neve akkor robbant be a köztudatba, amikor 2018-19-ben felkerült a hazai gazdaglistákra, méghozzá egyből nagyon előkelő pozícióba. Az előző néhány évben már fix helye volt a top 10-ben, vagyonát rendre 200 milliárd forint fölé becsülték. Bár gazdagodásának üteme mesésnek tűnik, Jellinek nem egyik pillanatról a másikra halmozott fel százmilliárdos nagyságrendű vagyont. Saját bevallása szerint már 2006-tól felkerülhetett volna ezekre a listákra, ám mivel kevésbé látványos üzletekben utazott (raktárakat, ipari ingatlanokat, alsóbb kategóriás irodákat adott és vett, illetve bedőlt hitelekből csinált pénzt), nem figyeltek fel rá.

A neve akkor vált ismertté, amikor birodalma túllépett az alsóbb kategóriás ingatlanokon, és látványosabb projektekbe fektetett. A 2020-as évek elejére már közel két tucat plázájuk volt, hotelekkel és előkelőbb irodaházakkal üzleteltek. Ebben az időszakban kezdték el megtalálni az államhoz köthető bizniszek és a közpénzmilliárdok is. Az elmúlt években Jellinek Dániel

Ekkor kezdték el a sajtóban egyre gyakrabban pedzegetni Jellinek kapcsolatát a NER-rel és ezen belül is elsősorban Orbán Viktor családjával. Jellinek interjúiban konzekvensen cáfolta a politikai kötődést. A politikamentes üzletelés narratíváját azonban kissé gyengítette, míg az Orbán-kapcsolatról szóló pletykákat erősítette, hogy az ingatlanmágnás az elmúlt években nyíltan is rengeteget üzletelt a szintén az ingatlanbizniszben utazó Tiborcz Istvánnal. Jellinek adta el a miniszterelnök vejének a Gellért Szállót, míg az Appennin ingatlanos cégnél pont fordított volt a felállás, és mostanra közösen birtokolják a tőzsdén is jegyzett Waberer’s logisztikai vállalatot. A milliárdos ügyletek egyik közös pontja pedig egy rejtélyes cég, a Geraldton Zrt. volt.

Nyugat-Ausztráliától Pécsig

Jellinek Dániel egy korábbi interjújában azt nyilatkozta: komoly hatással volt életére, hogy egy évig Ausztráliában élhetett. Angol nyelvtudása mellett könyvelési ismereteit is részben ebben az egy évben szedte össze, és pályája során mindkettőt kamatoztatni tudta. Előbbit amerikai üzleti kapcsolatai során, utóbbit mostanra három-négyszáz vállalatot számláló cégbirodalmában. Egy negyvenezer főt számláló nyugat-ausztrál település nevét viseli a milliárdos egyik vagyonkezelő cége, a Geraldton Zrt. is. A vállalatot 2017 júniusában alapították, épp két héttel a Fagales Zrt. létrehozása előtt.

A társaságban az alapításkor első ránézésére semmi rendkívüli nem volt, legalábbis Jellinek cégcsoportjának mércéjével mérve. A vállalat tulajdonosa két másik, Jellinek Dániel által irányított vagyonkezelő volt, míg a hálózat végén amerikai bejegyzésű, részben offshore hátterű cégek álltak*.

Az évek folyamán azonban az alapító vagyonkezelők részvényei szép lassan elkezdtek elpárologni. A Geraldtonnak először csak az egy százaléka került egy árnyékban maradó tulajdonoshoz, 2020-ban viszont a két vagyonkezelőnek már csak 80 százalékos részesedése volt. A részvények átruházásáról egy véletlen jegyzőkönyvi bejegyzésen kívül szinte semmi nem árulkodik*. Pedig az átadott részvények között akadt kettő különösen fontos, amelyek azóta tízmilliárdokat hoztak új tulajdonosuknak. Jellinek Dániel cégbirodalmában egyáltalán nem ritka ugyanis, hogy a vállalatok úgynevezett osztalékelsőbbségi részvényeket bocsátanak ki. Ez egy jogilag teljesen elfogadott gyakorlat, a lényege, hogy az a tulajdonos, aki ilyen papírt birtokol, a többi részvényesnél előbb és/vagy nagyobb kifizetésre jogosult a cég profitjából. A Geraldton esetében sokkal nagyobbra: ugyanis a két osztalékelsőbbségi részvény mindenkori tulajdonosát a társaság részvényesek között felosztható eredményének 99 százaléka illeti meg.

Ennek pedig már egy év múlva is hatalmas jelentősége volt, hiszen 2019 áprilisában a Geraldton – részben állami ügyletekhez köthető üzletekből származó nyereségéből – 5,4 milliárd forint osztalékról döntött. A következő három évben pedig ezt további 23,6 milliárd forintnyi kifizetés követte. Szinte hajszálpontosan annyi, amennyi pénz ilyen formában Hornung Áron cégéhez befolyt.

A Fagales minden évben a Geraldton által kifizetett osztalék tízezredre pontosan 99,2008 százalékát kapta. Ez pont az az összeg, ami a két osztalékelsőbbségi részvény és az alapító tulajdonosoktól elpárolgó 20 százalékos részesedés után jár. Persze ettől – a hazai viszonylatban kiugró összeg ellenére – akár még véletlen is lehetne az egyezés, az érintettek pedig nagyon figyeltek rá, hogy az új tulajdonos kiléte és a pénz útja a céges iratokból ne derüljön ki. Jellinek Dániel néhány hónappal ezelőtt a 24.hu-nak azt nyilatkozta, hogy nincs összeesküvés, nincs semmi különös a Geraldton részvényesi struktúrájában, a csoport több holdingcége hasonlóképpen épül fel, vannak bennük elsőbbségi részvények, ennek azonban családi okai vannak, és a részvényesek kizárólag a családom tagjai. A részletek a privát szférához tartoznak.

A Geraldton 2021-es éves jelentésében azonban véletlenül bekerült, hogy a társaság egy évvel korábban a Fagalesnek fizettet ki közel 5 milliárd forintnyi osztalékelőleget*, így egyértelművé vált a cégek közötti kapcsolat, és az, hogy a Geraldton-osztalék haszonélvezője nem Jellinek Dániel családja, hanem a Fagales Zrt. Sőt, a Fagales beszámolóiból az is kiderül, hogy a Geraldton-részesedésért túl sok pénzt biztosan nem fizettek. Hacsak nem rontottak el valamit a kimutatásokban, akkor 2 millió 20 ezer forintnál többet nem adhattak a részvényekért, amelyek utána tízmilliárdokat hoztak a cégnek.

Pécsi buliktól a milliárdos bizniszekig

A Geraldton Zrt. mesés osztaléka tehát nem Jellinek Dánielhez és családjához, hanem az ismeretlen ingatlanoshoz, Hornung Áronhoz került. Több jele is van azonban, hogy a pénz annak ellenére nem állt meg a pécsi vállalkozónál, hogy a hivatalos céges iratok szerint ő a Fagales Zrt. egyetlen tulajdonosa. Hornung Áron ugyanis amellett, hogy a pécsi ingatlanos világ egyik meghatározó alakja, Tiborcz István baráti körének is a tagja.

Számos pécsi forrásunk megerősítette, hogy Hornung abba a társaságba tartozik, amely a gimnáziumi évek óta jó kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével. A baráti kör tagjai az egymás tőszomszédságában található belvárosi középiskolákba jártak (a Leövey Klára Gimnáziumba, a Nagy Lajos Gimnáziumba, illetve a Janus Pannonius Gimnáziumba). Abban az időben elég erős klikkesedés volt a pécsi iskolák között, és a belvárosiak alkották az egyik kört – mesélte a G7-nek több az érintettekkel nagyjából egyidős pécsi is. A három gimnázium tanulói rendszeresen összejártak bulizni, de fontos találkozópont volt a belvárosi műjégpálya is.

Ezeken a helyeken kovácsolódott össze az a baráti kör, amelynek tagjai azóta is rendszeresen feltűnnek a kormányfő veje körül. A társasághoz tartozott például a Tiborcz István számos cégében – köztük az EU Csalás Elleni Hivatala szerint többmilliárd forintos csalásban érintett Elios Zrt.-ben is – különböző szerepeket betöltő Hamar Endre, a pécsi dohánybizniszben és idegenforgalomban taroló Czéh-Tóth Márk, valamint Hornung Áron is. A kapcsolat azóta is megmaradt az egykori belvárosi gimisek között. A Direkt36 év elején azt írta, hogy Hamar és Hornung nem csupán ismerősök a Facebookon, hanem 2010-ből származó fotókon egy asztalnál ülnek egy szórakozóhelyen. Hornung és Czéh-Tóth* pedig jelenleg is egy utcában lakik Pécsett*.

Pécstől BDPST-ig

A gimnáziumi kapcsolat pedig – ahogy a társaság más tagjai esetében – Hornung és Tiborcz között is üzleti együttműködés alapja lett*. Számos jel utal arra, hogy a Fagales Zrt. Jellinek Dániel cégcsoportjától kapott milliárdjainak nagy része végül a BDPST-csoportnál köthetett ki. A G7 már tavaly írt róla, hogy a Tiborcz-birodalom hatalmas nyereségének jelentős részéről nem tudni, honnan érkezik.

A BDPST Zrt. 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forintnyi olyan osztalékbevételt mutatott ki, amelynek eredetét nem árulták el a beszámolójukban, és kérdésünkre sem. Az osztalék beérkezésének üteme pedig nagyon látványosan lekövette a Fagales Zrt. kifizetéseit. A BDPST minden érintett évben a Fagales által kifizetett pénznek pontosan a 94,0975 százalékát kapta ilyen formában*. Ilyen pontos egyezés pedig – ahogy korábban már láttuk – véletlen egybeesésként elég nehezen elképzelhető.

A leadott hivatalos iratok szerint a Fagales egyetlen tulajdonosa Hornung Áron, azaz a Jellinek Dániel cégcsoportjából érkező pénznek a pécsi vállalkozót kellett volna gazdagítania. A NAV tényleges tulajdonosi nyilvántartásából azonban kiderül, hogy a hivatalos cégiratok nem pontosak: Hornungnak csak 76 százalékos részesedése van a cégben. Így pedig már elképzelhető, hogy a Geraladtontól kapott, majd lényegében azonnal ki is fizetett pénz nagy része nem hozzá, hanem egy rejtőzködő tulajdonoshoz került.

A Fagales Zrt. ugyanis Jellinek Dániel gyakorlatát követve már az alapításkor olyan elsőbbségi részvényeket bocsátott ki, amelyek tulajdonosa a teljes osztalék 99 százalékára jogosult*. Ez egy egyszemélyes vállalatnál teljesen logikátlan lépés, hiszen ha egy cégnek egyetlen tulajdonosa van, így is, úgy is minden nyereség őt illeti. Elsőbbségi részvénynek csak többszemélyes társaságoknál van értelme, nem ritkán akkor, ha a profit tényleges haszonélvezője rejtőzködni akar. A Fagales beszámolóiban egyébként van is utalás rá, hogy ez a cég is ilyen: az osztalékról szóló döntéseknél rendre többes számban hivatkoznak a tulajdonosokra.

Azaz a Tiborcz Istvánnal gimnazista kora óta jó kapcsolatot ápoló, eddig ismeretlen pécsi vállalkozó könnyen továbbjátszhatta a Jellinek Dániel cégbirodalmától kapott szinte teljes összeget.  A BDPST-hez érkező tízezred százalékra egyező összegek pedig azt is megmutatják, hol lehetett a pénz végállomása.

BDPST-től Sukoróig

A számok mellett van egy másik kapcsolat is az ügyben érintett vállalatok között. A fővárosi BDPST és Geraldton, illetve a pécsi Fagales beszámolóit évek óta ugyanannak a székesfehérvári könyvelőirodának ugyanaz a Sukorón élő könyvelője készíti egységes sablon alapján.

A kis könyvelőiroda akkor emelkedett fel, amikor a milliárdok elkezdtek csorogni Jellinek Dániel birodalmából Tiborcz István köre felé. A cég bevétele 2018-ban alig haladta meg a 2 millió forintot, 2022-re azonban ennek több mint százszorosára nőtt. Ezzel párhuzamosan a létszám is bővült: a 2019 közepén még egyetlen főt sem foglalkoztató vállalatnál az elmúlt hónapokban már több mint egy tucat ember dolgozott. A felfutásban az Orbán-család cégei is szerepet játszottak. A BDPST-csoporthoz tartozó vállalatok jelentős részének ők készítik a beszámolóit, de Orbán Ráhel baba- és gyermektermékeket értékesítő vállalkozása számára is könyvelnek.

A vállalkozás egyik tulajdonosa Facebook-profilján a BDPST egyik cégét jelölte meg munkahelyeként. Bár megkeresésünk után a közösségi oldaláról ezt az adatot törölte, egy szakemberek elérhetőségét gyűjtő adatbázisban továbbra is szerepel a munkakapcsolat.

Röviden összefoglalva tehát:

  • Jellinek Dániel cégcsoportjából az elmúlt években tízmilliárdok áramlottak ki egy országos szinten kevéssé ismert pécsi vállalkozó, Hornung Áron cégéhez úgy, hogy a pénzmozgásokat igyekeztek elrejteni.
  • Bár a milliárdokhoz jutó vállalat egyedüli tulajdonosa papíron Hornung, valójában itt is van egy rejtélyes másik részvényes, aki ráadásul a cég kifizetett nyereségének szinte egészét megkaphatta.
  • A pécsi vállalkozó Tiborcz István ismerőse.
  • Amikor a pécsi vállalkozó cége osztalékot fizetett Tiborcz István legfontosabb vállalkozásában, minden alkalommal a kifizetett összegnek egy jól meghatározott része, valamivel több mint 94 százaléka jelent meg osztalékbevételként. Ennek forrását a kormányfő vejének cégénél külön kérdésére sem árulták el.
  • Az ügyben érintett cégeknek – így Hornung és Jellinek vállalatainak is – egy olyan iroda könyvelt, amelynek egyik tulajdonosa a BDPST-csoportnak dolgozott, és amely az Orbán-család számos cégének beszámolóit készíti évek óta.

Ahogy a bevezetőben is írtuk, a közel 30 milliárd forintos pénztranszfer még a miniszterelnök vejének mércéjével mérve is sok pénz. Tiborcz István az elmúlt években 35-70 milliárd forint közötti összegekkel került fel a gazdaglistákra. Azaz a Jellinek Dániel (cégcsoportja) által kezelt és minden jel szerint Orbán Viktor vejét gazdagító vagyon Tiborcz teljes vagyonának nagyon jelentős részét tette ki. Ez erősíti azt – az egyébként az érintetteket és üzleti ügyeiket ismerő forrásaink szerint nagyon leegyszerűsített – narratívát, hogy Jellinek a miniszterelnök családjának frontol.

Az út vége

A Jellinek-birodalomhoz kötött Geraldton és a Tiborcz-kör kapcsolata évekig rejtve maradt, tavaly decemberben azonban a történetnek ez a része lezárult. Jellinek Dániel ugyanis értékesítette a korábban is kifizetőhelyként működő Geraldton Zrt.-t, amit egy indokolatlanul bonyolult ügylet keretében Tiborcz István BDPST-je vett meg. A hivatalos magyarázat szerint a tranzakcióra azért volt szükség, mert Jellinek így adta el a Gellért Szállót a miniszterelnök vejének. A Geraldton azonban a hotelt több másik cégen keresztül birtokolja, így amellett, hogy eladhatta volna magát az ingatlant, a láncban a szállóhoz közelebbi cégeket is értékesíthetett volna. Azzal, hogy a BDPST a Geraldtont vette meg, nagyon megbonyolította az ügyletet, amivel év elején a magyar sajtót is megzavarta.

A Geraldtonban ugyanis a Gellért mellett más vagyonelemek, például plázák is voltak, amiket Jellinek Dániel cégcsoportja visszavásárolt. A korábbi pénzáramlás fényében így nehéz más magyarázatot találni az ügyletre, mint hogy a Gellért Szálló átadása mellett a Geraldton státuszát is tisztázni akarták a felek. Az ügyben minden érintettet megkerestünk. Ahogy már írtuk, Jellinek Dániellel személyesen is találkoztunk, és írásban is elküldtük kérdéseinket. Utóbbira azonban már nem ő, hanem az ügyvédje reagált. Bár a kérdések egy részére kaptunk válaszokat, a levélben jelezték, hogy ezeket nem használhatjuk fel a cikkhez, amelyben a korábban a sajtóban rendszeresen szereplő Jellinek Dániel sem kíván feltűnni, és egyben emlékeztették a G7-et a lehetséges jogi következményekre. Így számos egyéb dolog mellett hiába kérdeztük meg, hogy korábbi állításával szemben hogyan kerülhetett egy ismeretlen pécsi vállalat az egyik legnyereségesebb cége tulajdonosai közé, és miért kapott ez a vállalat több tízmilliárdos osztalékot a cégbirodalmától. Ahogy azt is, hogy miért a BDPST egyik alkalmazottjának cége könyvelt ennek a vállalatának.

A BDPST elég hosszú kérdéssorunkra röviden válaszolt, megismételve a tízmilliárdos nagyságrendű osztalékbevételük eredetét firtató korábbi kérdéseinkre írtakat. Ezúttal úgy fogalmaztak, hogy a BDPST Zrt., transzparensen működő vállalatként, a törvényi előírásoknak megfelelően készítette el az üzleti tevékenységéről szóló éves beszámolóját, az minden, a jogszabályokban előírt információt tartalmaz. A számviteli beszámoló és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő melléklet, a beszámolót elfogadó határozattal együtt a jogszabályok által előírt formában került közzétételre. Ugyanakkor minden egyéb, a társaság gazdálkodására vonatkozó adat üzleti titok részét képezi. A BDPST Zrt., ahogy az éves beszámoló közzétételére vonatkozó kötelezettségének, úgy minden egyéb, a működésére vonatkozó jogszabályi előírásnak és számviteli kötelezettségének eleget tesz; és ugyanezt minden üzleti partnerétől is elvárja.

Az érintett cégeknek könyvelő iroda nevében annak többségi tulajdonosa, a három vállalat beszámolóit is készítő könyvelő reagált megkeresésünkre, de kérdéseinkre ő sem válaszolt, csak jogi lépéseket helyezett kilátásba. Ugyanezt tette Hornung Áron is. Bár a pécsi vállalkozó telefonon először azt ígérte, hogy egy későbbi időpontban válaszol a Fagales Zrt.-vel kapcsolatos kérdéseinkre, miután azokat előzetesen emailben is megküldtük neki, válaszlevelében elzárkózott a válaszadástól, és szintén jogi lépéseket helyezett kilátásba.

A cikk megírásában közreműködött Fabók Bálint.