A diplomácia területén szokatlan Facebook-bejegyzésre ragadtatta magát Menczer Tamás külügyi államtitkár, reagálva 38 ország budapesti nagykövetségének közös nyilatkozatára, amely a 28. Budapest Pride Fesztivál alkalmából támogatásáról biztosította a magyarországi LMBTQ+-közösséget, kiállt a jogaik mellett és aggasztónak mondta „azokat a jogszabályokat és politikai retorikát, többek között Magyarországon is, amelyek ellentétben állnak a diszkriminációmentesség, a nemzetközi emberi jogi törvények és az emberi méltóság elveivel, és hozzájárulnak az LMBTQI+ közösség megbélyegzéséhez”. Egyben kifejtették, hogy „elutasítunk és elítélünk minden olyan erőszakos cselekményt, gyűlöletbeszédet, zaklatást, megbélyegzést és megkülönböztetést, amelyet szexuális irányultságuk, nemi identitásuk vagy kifejezésük, illetve nemi jellemzőik alapján követnek el egyének vagy közösségek ellen, és támogatjuk a küzdelmet a fenti cselekedetekkel szemben.”
A közös nyilatkozatot a többi között az Egyesült Államok, Ausztria, Németország, Hollandia, Franciaország, Olaszország és Svédország írta alá, s mellettük számos térségbeli ország, illetve Budapesten működő külföldi kulturális intézmény vezetője is ellátta a kézjegyével.
Vajon mi értelme volt ennek a posztnak? Van-e bármilyen politikai haszna? De ha nincs, akkor miért csinálta? Véletlen ugyanis nem lehetett, hiszen ez a kormány a propagandában semmit nem csinál véletlenül. Hogyan látja ezt egy a diplomáciában jártas vérprofi, a korábbi külügyminiszter, Balázs Péter?
„Egyáltalán nem volt ez véletlen” – szögezte le, hozzátéve: ráadásul ez nem Menczer egyéni akciója volt, hiszen a főnökség tudta nélkül nem írhatott volna ilyeneket – szögezte le. Szerinte minimum Szijjártó Péter, de inkább Orbán Viktor tudta és jóváhagyása kellett ehhez a poszthoz, de legalábbis az, hogy egyetértsenek a tartalmával.
Haszna pedig egyáltalán nincs, csak kára – tette hozzá a professzor, aki ízléstelennek, antidiplomatikusnak és sértőnek nevezte a szöveg tartalmát és a stílusát. Szerinte még lehetne mondani néhány további hasonló jelzőt az egészre, azon belül arra, ahogyan kipécézte az egyes országok problémáit, s vájkált bennük.
Vajon ennek az oka pusztán a dac, az a Fidesztől nem idegen reakció, amit Orbán maga fogalmazott meg tűpontosan, amikor bírálták a felcsúti kisvasút hasznosságát? – kérdeztük. (Az ominózus 2015-ös kijelentés a következő: „Ha támadják a kisvasutat, meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor Lovasberényig. Ez nem krakélerség, hölgyeim és uraim, hanem életfelfogás, sőt talán életösztön”.) Balázs Péter szerint ez nem más, mint egy vesztésre álló, a sarokba szorított aktor reakciója. „Ez nem egy győztes stratégia, hiszen egy erőpozícióban lévő győztes magabiztos, mosolyog a bírálatokon – csak a gyöngék reagálnak így, ez tehát a gyöngeség jele” – szögezte le.
Túlságosan sok van a magyar kormány rovásán, és erre az a reakciója, hogy próbál fogást találni másokon – mutatott rá, beazonosítva, hogy mi is ez: az ismert pávatánc második köre. Mint kifejtette: az első kör az, hogy „nem igaz, amit mondanak”, a második, hogy „ők is, ők is”, a harmadik pedig, hogy „mi közük hozzá” – tisztázta Balázs Péter. Úgy látja, ezt a harmadikat is meg lehet már figyelni, például, amikor azzal vágnak vissza, hogy valaki nem illetékes, vagy, hogy túlterjeszkedik az Európai Bizottság, merthogy mi szuverén állam vagyunk stb.
Hova vezethet ez? – tettük fel a kérdést. „Egy konfliktusba belemenni könnyű, ám kijönni belőle nehéz” – válaszolt a korábbi külügyminiszter. Szerinte két irányba lehet menni: vagy súlyosbítom, vagy enyhítem a konfliktust. A jó diplomáciában nagyon tudatosan és tervezetten csinálják ezt, ám ami ma Magyarországon folyik, az nem jó diplomácia, az a jellemző, hogy mindig futnak az események után, abból pedig semmi jó nem sülhet ki.
Menczer posztja, és az, amit képvisel, az az elszigeteltség jele és egyben a vesztes stratégia folytatása – vonta le a következtetést.
Felvetettük, hogy érdekes módon, Szijjártó Péter miniszternek az ENSZ Biztonsági Tanácsában elhangzott beszéde egészen más hangnemet ütött meg, több korábbi felszólalásával szemben, ezúttal diplomatikusan, udvariasan és nem vagdalkozva igyekezett közvetíteni az Orbán-kormány mondandóját – vetettük fel. Hogyan lehet, hogy alig 24 óra leforgása alatt a külügyminiszter egy gyökeresen másfajta stílusú üzenetet küld a külvilágnak, mint az államtitkára? Balázs Péter olyan nagyon ezen sem lepődött meg. Szerinte ugyanis volt erre már néhány jel, például Svédország NATO-csatlakozásának a ratifikációjával kapcsolatban is mintha enyhítettek volna egy kicsit a retorikán. „De ennek így nem lesz hatása, hiszen mindenütt egymás mellé teszik a megnyilvánulásokat, s egyértelművé válnak a rikító ellentmondások” – szögezte le.