Posted by Odze György
Nagy-Britannia, mindent egybevetve, remek ország, de ahhoz azért sok mindent
egybe kell ám vetni. Mi is az, hogy Nagy- Britannia?
Az Egyesült Királyság (United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland)
tudvalévően Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország, Nagy Britannia (Great Britain)
pedig ugyanez Észak-Írország nélkül. De ha azt mondjuk, hogy britek, akkor azért az
észak-íreket is beleértjük, persze. Skóciának saját bankja és pénze van, valamint az
angoltól sok tekintetben eltérő jogrendszere. Elfogadják az angol fontot, de skót
fontban adnak vissza. A bíróság itt az “ártatlan” vagy”nem ártatlan” mellett hozhat
“nem bizonyítható” ítéletet is. Futball-, krikett- és rögbicsapata sincs sem az Egyesült
Királyságnak, sem Nagy Britanniának, csak Angliának, Skóciának, stb., viszont
úszásban, atlétikában, teniszben brit válogatott indul. Az angol labdarúgó kupa
döntőjét mintegy ötven ország közvetíti egyenes adásban, kivéve a British
Broadcasting Corporation kebelébe tartozó Skóciát, cserébe viszont az angolok sem
élvezhetik az angollal azonos időpontban megrendezett skót kupadöntőt. Van
zászlója az Egyesült Királyságnak, ezen belül természetesen Angliának, Skóciának,
Walesnek, stb. Nincs határ Anglia és Skócia (valamint Wales stb.) között, csupán egy
tábla jelzi, hogy az ember elhagyta Angliát és belépett Skóciába (Wales-be, stb.),
hasonlóan a grófságokat elválasztó határtól. Már megalakult az északír, a skót és a
wales-i törvényhozás, furcsa módon nem lesz angol parlament. A britek pedig,
mindebből következően sokfélék. Többnyire és általában igen kedvesek,
barátságosak, előzékenyek, hajlamosak az öniróniára, elvárják azonban, hogy a
külföldiek fogadják el a másságukat és tartsák be a szabályaikat, és akkor cserébe
ők is megnyílnak a külföldiek előtt. Külföldön, számukra idegen, kevésbé
szabályozott világban elbizonytalanodnak, talán ebből is adódik, hogy sokan
hidegnek, érzéketlennek tartják őket. A skótok önérzetesek, de nem sértődékenyek.
Az igazi nemzeti büszkeség nem sértődéssel kezdődik. A skótokban sok az
önbizalom, tudatában vannak nemzeti értékeiknek, amelyek közül a legfontosabb,
hogy örökké szembenálltak az angolokkal, gyakran legyőzték őket különféle
csatákban, legalábbis ők csak ezekre emlékeznek. A hiányos emlékezet a jó
házasság és a jó történelem alapja.
Ezért szeretem az angolokat – I
A fehér házaspár nem adta fel: sokévi próbálkozás után a mesterséges
megtermékenyítést választotta. Valahol valaki valamit azonban elcserélhettek, mert
az asszonynak fekete ikrei születtek. A szülők első dolga volt a nyilvánossággal
közölni: az csak természetes, hogy felnevelik a gyerekeket. Nem a pereskedés járt
az eszükben, nem ijedtek meg az előítéletektől és a várhatóan kellemetlen helyzetek
sorozatától (képzeljük csak el hat év múlva az első szülői értekezleten hogyan néz
majd anyukára az anglikán osztályfőnöknő), ők arra gondoltak, hogy amit vállaltak,
azt teljesítik. Ezt nevezik erkölcsi kötelességnek. És végtére is, az ember nem járhat
mindig jól.
Ezért szeretem az angolokat – II
Ráadásul igazi angol nem retten meg a kihívástól, sőt egyenesen kedveli a nehéz
helyzeteket. És a nehéz helyzetekben könnyen előfordul, hogy az ember téved. A
tévedés pedig emberi dolog. 1996-ban Milford Havenben egy tankhajó az amúgy
meglehetősen bonyolult navigációs manővereket követelő kikötőben zátonyra futott,
mintegy 70 ezer tonna olaj ömlött a tengerbe, gyakorlatilag tönkretette a környék
vízimadár-paradicsomát, ezer ember dolgozott napokon át éjjel-nappal a mentésen.
Kétéves vizsgálat után derült fény arra, hogy a megbízott révkalauz, bizonyos
Shoemaker még soha ekkora hajó kormányhídjánál nem állt, nem is ismerte jól a
műszereket, feltehetően tévedésből ide osztották be, mert a tapasztalt, nyugdíjazás
előtt álló jó öreg Duncan szabadnapot vett ki.
Az angolok többsége erre azt mondta: megtörténik az ilyesmi.
Ezért szeretem az angolokat – III
Néhány évvel ezelőtt az árvíz behatolt egy vidéki angol ház konyhájába, ott állt a
házaspár térdig a mocskos lében. Hajnali négy óra volt, éppen teáztak.
-Az ember ne csináljon tragédiát a drámából, igaz, szívem? – mosolygott a férfi
a televízió híradójának kamerájába, és magához szorította ugyancsak jókedvű
feleségét.