Posted by Szegedi László
>Az év három kérdése: bemehetek-e Aldis- szatyorral vásárolni a
Sparba? Kiszolgálnak, ha a konkurencia bevásárlótáskájával
megyek bárhova? Beenged a biztonsági őr?
A kérdés megválaszolása érdekében felkerestem a lakóhelyemhez
legközelebb eső nagy multi élelmiszerlánc üzletét, majd letámadtam
a pénztárosnőt.
– A szomszédomat Wienberger Ica nénit tegnap nem engedték be
konkurens szatyorral. Amikor nem akarta tudomásul venni, mondták
neki, akkor vásároljon nyugodtan, na de elkobozták tőle a szatyrot,
kénytelen volt ittenit venni 500 forintért, hogy egyáltalán legyen
mibe hazavinnie a motyót.
– Hogy ez nálunk…??? Ugyan, az nem lehet…
– Pedig így történt, mindenkinek elmesélte a házban, és még a
rádióba is betelefonált! Ráadásul egész nap sírdogált. Nem olyan
magas a nyugdíja, hogy 500 forintokért szatyrot vegyen maguktól.
Örült, hogy megvan az a kis krumpli, meg farhát, unokáknak a Túró
Rudi. És a régit sem kapta vissza!
– Akkor most mi legyen? Miért mesélte ezt el?
– A régi szatyrát már kidobták? Mert elvinném neki. Ha igen, akkor a
legjobb lenne, ideadni az 500 forintot, majd én elviszem neki. Ica
néni nagyon boldog lesz.
– Tegnap Géza volt a biztonsági őr, ma sajnos szabadnapos, nem
tudom mi történt. Azért megoldjuk. Tessék, itt az 500 forint.
– Így jó is lesz.
– Tudja mit, adok ezret, és mondja meg Ica néninek, elnézést
kérünk és nagyon sajnáljuk.
Mondom én, kérdezni tudni kell.