Posted by Berényi Judit
>A világsajtót böngészve, az egyik legtöbbet elemzett és vitatott téma: hogyan
befolyásolja (irányítja) emberiség jövőjét a mesterséges intelligencia (MI) az
elkövetkező évtizedekben. Már az elmúlt két év (az úgynevezett poszt-COVID
időszak kezdete) tapasztalatai is előre vetítik: ez az elsöprő lendületű, minden
eddigi újításhoz képest másképp „viselkedő” technológia meghatározó szerepet
fog játszani a társadalmi, gazdasági és a politikai folyamatok valamennyi
területén. A kormányok, a regionális és globális nemzetközi szervezetek ezért
egyre intenzívebben foglalkoznak azzal, vajon pártolni, szabad utat engedni,
avagy korlátozni célszerű-e a fokozódó előretörést. Ehhez képest a magyar
„hivatalosságok” negligálják a MI jövőképéről történő gondolkozást, noha a
felkészülés szükségessége nem ismer országhatárokat.
Az MI-barát vagy veszély ellentétpárral kapcsolatos elemzéseket és a vitákat
szélsőséges megnyilvánulások tarkítják. Ennek megfelelően a tiltás (vagy
legalábbis korlátozás/szabályozás) avagy a szabad út engedélyezése változatos
árnyalatú opcióival lehet találkozni. A fenyegető veszélyre a napokban a –
botrány-lapnak aligha nevezhető –londoni The Guardian hívta fel a figyelmet.
Idézte vezető értelmiségieknek a közelmúltban publikált nyílt levelét, amelyben öt
pontban összegezik az MI elterjedésének következményeként az emberiséget
fenyegető veszélyeket. Összegzésük kétségtelenül megrázó: „az MI
szétrobbanthatja a világot: a Föld valamennyi lakója egyetlen másodperc alatt elpusztul” (https://www.theguardian.com/technology/2023/jul/07/five-ways-ai-
might- destroy-the-world-everyone-on-earth-could-fall-over-dead-in-the-same-
second)
A Világgazdasági Fórum (WEF) június végi Tiencsinben tartott éves
összejövetelének záróközleményében – miután a szakértők felmérték az elmúlt
évek előre mutató, de veszélyeket is rejtő tapasztalatait – alapvető kérdésként
fogalmazták meg: „hogyan szabályozzuk a MI-át anélkül, hogy megfojtanánk az
innovációt?” Az egyik szekció vezetőjének megfogalmazásában ez élesebben
hangzott: „hogyan szabályozzuk azt a technológiát, amely megváltoztathatja az
emberi civilizációt? (https://www.weforum.org/agenda/2023/06/how-to-regulate-ai-
without-stifling-innovation)
A WEF záróközleménye – az MI-t most még kezdeti fejlődési szakaszában
lévőként értékelve – arra figyelmeztet, hogy a szabályozás során szükséges
„kategorizálni”, azaz mind veszélyességi kockázatonként, mind innováció-tartalom
alapján osztályba sorolni a MI egyes alkalmazási területeit. Jelzik azt is, hogy az
MI-szabályozás megvitatásakor gyakran figyelmen kívül maradnak az –
országonként és/vagy nemzetközi szinten – már létező korlátozások. Példaként
említhető az olasz adatvédelmi hatóságnak a Chat GPT-t a hivatalos ügyintézések
körében korlátozó intézkedése. Még szélesebb körű az Európai Unióban – a
személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos -, az általános adatvédelmi
szabályozásból (GDPR) következően a legújabb MI felbukkanások esetenkénti
tiltása. Nyilvánvalóan további alkalmazási korlátozások szükségesek, kiemelten
azokon a területeken, amelyek az országhatárokon átnyúlóan érintik az emberek
személyiségi jogait.
Kérdés az is, kinek a felelőssége legyen a szabályozás? Konkrétan: a
kormányoké vagy a technológiai iparágra bízzák ezt? Ruanda Kormányzati
Informatikai Minisztériumának vezetőnője szerint a kormány önmagában nem
szabályozhatja azt, amihez szakmailag nem ért, az irányító szerep vállalása
mellett a technológiai iparágakkal történő összefogás, a partneri viszony vezethet
eredményre. A többi panel-vita során is számos, korántsem elhanyagolható
részletkérdés került terítékre, amelyek a szakértők nemzetiségétől független,
globális szemléletét tükröztek. Egy szlovén iparági elnök-vezérigazgató
hangsúlyozta az átláthatóság szükségességét, mind a vállalti fejlesztések irányát,
mind a kormányzati szabályozást illetően. A társadalomban már eddig is
jelentkező, a állásvesztés félelmeire reagálva, a szlovén Digitális Átalakulásért
felelős miniszter asszony óvott a sajtóban terjedő félelemkeltés erősödésének
következményeitől, mint ami az innovációs folyamatot veszélyezteti. Egy angol
professzor hozzátette: az emberekben biztonságos jövőképet kell kialakítani, mert
a bizalmat nem az ad hoc meggyőzés hozza meg.
A jövőképbe vetett bizalom elsősorban az oktatásban rejlik. A MI megteremtheti a
hagyományos rendszer átalakításának feltételeit, a tanárok és a fiatalok az
élenjáró technológia előnyeit saját „építkezésükben” élvezhetik. A tanulásnak és a
továbbképzésnek az MI által biztosított diszkrimináció-mentes „egyenjogosítása”
egy teljes generációt állít az MI mellé.
(https://www.weforum.org/agenda/2023/05/ai-accelerate-students-holistic-
development-teaching-fulfilling/)
A WEF legutóbbi Tiencsinben rendezett szakértői tanácskozásának
záróakkordjaként megfogalmazták az AI Governance Alliance (MI Irányítási
Szövetség) nevű akciótervet. Nemzetközi szinten kell kialakítani azt a
szabályozási rendszert, amely a fejlesztésben érdekeltekkel szavatolja az
együttműködést, ugyanakkor a társadalmi szintű felelősséget vállal az emberek
személyiségi jogainak védelméért. A már kialakított szabályozási kereteket
bővítve, újabb javaslatokat készítenek elő a következő csúcsértekezlet, a „Global
Summit on Generatic Summit” számára.