Posted by Kedves Szájer úr!
>Én vagyok az.. a Marika!
>Hát mondja nekem a cernonné a bót előtt, hogy a dacsj tamás vissza akarja hínni brüsszelbe, mert hogy valami sportsérülése volt vagy mi a nyavaja, oszt már most hogy felgyógyult, ott a helye a startvonalnál, hogy kapjunk egy kis potyi pénzt, mert hatvanpusztai kőműves, a fődhő b@szta a kalapácsot, mert hogy ingyen az sem dolgozik.
Hát mondom magamnak, Marika, te esztet nem hagyhatod! Olyan kicsi az a Balaton, hogy még meglátjàk a partról az orgiázó, mélykeresztény családapákat. Hát ki fogja telehugyozni azt az adriát?
Úgyhogy fogtam magam, és a tegnap felültem a pesti buszra. Mondom hátha ott lesz ezen a prájdon.. Asztat gondótam, hogy rábeszélem én, ha már a porszívós tamásra nem teccik hallgatni. Me’ ugye ezeket a mocskos b@zikat vadalni kell, de a szájer úr jó b@zi.. me’ a szájer úr a mi b@zink! Na aztán ahogy megyek ott magamnak abban a tömegben, majd elájultam a szomjúságtól. Gondoltam is, milyen jó lenne ha most megnyílna az ég, és szeretett miniszterelnök urunk lenyújtana egy nagymálnát ebben a hőségben. Nézem kitől lehetne kérni egy kis vizet, de sem a gáspár, sem a kocsis máté, sem a gulyás miniszter.. hát aszt mondom ezek hol rosebbe vannak, most hogy kitört a melegség.. mondom magamnak, tarts ki marikám, hát csak erre vonaglik majd a varga jucus.. de az sem.
Erre valami jabranc, a fejembe nyom egy szalmakapot, hogy nehogy rosszul legyen a ” néni “. Hát mire elővettem volna bibliámat, hogy megvédjem magam, már a kezembe nyomtak egy üveg vizet. Úgyhogy úgy tettem mint Éva anyánk a paradicsomban.. de miközben lehúztam a csábítás vizét, végig a szeretett miniszterelnök urunkra gondoltam, hátha megvéd engemet, most hogy itt állok a pokol tornácán.
Erre azt mongya egy asszonyka, hogy kerázzam már úgy ki, ahogy magamat, mert ez az új still nagyon kúlos. Megmondom őszintén féltem. De mire elmentünk a tizenhatodik háborús plakát alatt, már ugyanolyan békaszájat rajzoltam neki mint az enyimé, azzal a vérvörös rúzzsal amit még tivadarom lőtt nekem a rekettyési búcsúban. Az az igazság, hogy meg is sajnàltam asztat az asszonykát. Nagyon meg lehetett fázva, mert a zsebkendői szinte dudorodtak elől abban a gatyában. Na oszt elkaptak, azt mondják hogy csapassam én is a lédi gagára. Aszt mikor már jól kitáncoltam magam, hogy elűzzem a gonoszt, kérdem az egyiktű hogy mikor jáccák a harangozó teris számokat..
Hát erre előkapták a telefonokat, aszt a fülemhez nyomták.. ott danolta benne a harangozó teri, hogy mindenkinek van egy álma..
Ahogy forgolódok, megkérdeztem egy parókás embert hogy hol találom a gáspárt, mert hoztam az apjának egy kis töpörtyűt. Mer’ olyan paraszt forma a mi drága miniszterelnök urunk, gondótam elrágogassa a brüsszeli tárgyalóteremben. Hát aszt úgy beszélt, hogy én egy kukkot sem értettem. Pont mint az én tivadarom, mikor a kocsmában megtanult ógörögül. Erre azt mondják hogy ő lengyel. Lengyel? Hát itthagyta a békemenetes busz?
Na aszt megcsókolta mindkét arcomat és aszongya nekem, hogy ő ájjem hepi..
Végül már én is elővettem az üveg pálinkát amit a pálfi pistának akartam kűdeni, nehogy kijöjjön a gyakorlatból a lelkem, és jól meghúztam.
Ahogy ott táncolok magamnak, és jöttek szembe ezek a plakátok, úgy elgondókodtam.. hát lehetne így is.. szeretetben. Hogy ne csak a szar fojjon kijja a bàjer pofàjàból.. hogy ne csak az àllandó aggódás legyen.. me’ én azt értem, hogy nálunk azért nagyobb az infláció mint az ukránoknál, mert ők nem határosak egy háborús országgal.. mindent értek én.. mondjuk azt nem, hogy szegény szájer úr, hogy élhette az egész életét ebben a megalkuvó hazugságban? Miért döntött úgy, hogy megnyomorítja a saját lelkit, és a körülötte èlőkét.. mert hogy mit szól majd a párt, vagy a drága miniszterelnök úr.. ? És vajon hányan lehetnek így, akik hangosan b@zinak, miközben mindennél jobban vágynának a szabadságra.. de puszta cselédségből meg persze milliós fizetésért, inkább tovább építik azt a hatvanpusztai birtokot.. ?
Úgyhogy éccaka értem haza.. a térgyeim majd leszakadtak a táncolástól.. annyi erőm volt, hogy a stelázsiból kivettem a miniszterelnök úr képét, téptem rajta kettőt, aszt belebasztam a kukába..
Mert aki csak nyomort, és félelmet tud hozni a népére.. mást nem érdemel.. Én, bár nem vagyok elég kèpzett.. de nem a szeretettől kell félni.. hanem a gyűlölködőktől.. és ehhez.. nem kell a biblia sem..
Marika..
Sebestyén József