Posted by Tarnay Kristóf Ábel (eduline.hu) írása nyomán
Az eduline.hu hosszabb elemző írásban foglalkozott a státusztörvénybe rejtett csapdákkal. A cikkből részleteket közlünk. Két legyet ütne a kormány egy csapásra a státusztörvénnyel: kevesebbet kell egyeztetnie és még szembe is fordítaná egymással az oktatásüggyel elégedetlen szakszervezeteket. Akik azonban azt mondják, nem ülnek fel a megosztásnak, inkább összedolgoznak. Például egy hamarosan várható népszavazási aláírásgyűjtésben, miután kisebb meglepetésre a Kúrián átment a PSZ két kérdése. A másik hármat viszont a Kúria is elmeszelte.
Mint az elmúlt napokban többször elhangzott, a pedagógusoknak januártól új jogállást hozó státusztörvény aláírását Novák Katalin azzal indokolta, hogy a joggal vitatott pontokon már változtattak a márciusi első tervezethez képest. Ez ugyan csak részben igaz: számos területen tényleg történtek részleges visszalépések, a tervezet ellen tiltakozók nem elégedettek a végül elfogadott változattal. Az új jogszabály nemcsak közvetlenül a jogállás részleteiről rendelkezik, hanem például arról is, miért nem kell több szakszervezettel sem tárgyalniuk a jövőben.
Tíz százalék
Az új jogszabály az érdekképviseleteket megszorítja a szigorú reprezentativitási elvárással. Előírja, hogy csak annak a szakszervezetnek van az ágazati, fenntartói és tankerületi központi szintű érdekegyeztetésben véleményezési, egyetértési és konzultációs joga, amelynek legalább tíz százalék tagja a teljes köznevelési ágazatból, illetve fenntartói szinten a megyei vagy települési közoktatási intézményekből.
Vagyis a kormánynak egy átfogó, országos szintű oktatásügyi egyeztetésre csak azokat kell meghívnia, akiknek a pedagógustársadalom (minimum) tíz százaléka a tagja. Ráadásul a mintegy 140 ezres létszám mellett ebbe még a fenntartók közül a nem pedagógusokat – a szakszervezettel lényegében ellentétes oldalon ülő tankerületi tisztviselőket – is beleszámolták, ezzel már 160 ezer fölötti létszám tizedét kell megugrani.
A jogszabály által megfogalmazottaknak egyik oktatási szakszervezet sem felel meg.
Még a 14 ezer taggal rendelkező (saját bevallás) legnagyobb tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) sem, noha elvileg nem áll tőle olyan messze. Egyedül a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének van meg a maga saját területén – egy összesen 10-12 ezres körből – a reprezentativitási aránya. Ilyen esetben pedig a törvény úgy rendelkezik, hogy ha ennek a szabálynak senki nem felel meg, akkor a legnagyobb létszámú képviselettel egyeztetnek, ez a gyakorlatban a PSZ-t jelenti.
A kisebb, mintegy 4 ezer tagot számláló – később alapított – oktatásügyi szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ezt az ő félreállításukra tett kísérletként éli is meg, „lex PDSZ”-ként emlegetve a passzust, amely kizárná a tárgyalásokból a művészeti iskolákban jelenlevő Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetét is. „Ha az Országgyűlésbe jutásnak is az lenne a kritériuma, hogy a választópolgárok 10%-a egy adott párt tagja legyen, üres lenne a parlament” – érzékeltetik.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint a reprezentativitás-mérést a közalkalmazotti törvényhez hozták létre, de mára csak a bölcsődei meg az állatkerti dolgozók ugorják meg ezt a mércét. A PDSZ összesítése alapján mára sem a versenyszférában, sem az egészségügyben, ahogyan a szakképzés és a kultúra területén sincs ilyen típusú elvárás. Egyedül a dolgozók közös feltételeit szabályozó, érdekképviseletek által megkötött kollektív szerződés aláírásához feltétel a 10 százalékos helyi szervezettség – teszik hozzá.
A PSZ és a PDSZ képviselője is arról beszélt kérdésünkre: a kormány megpróbálja őket megosztani és egymással szembe fordítani, ám ők ennek ellentartanak és inkább még jobban összedolgoznak a jövőben.
„Le fogunk ülni egymással egyeztetni arról, milyen technikai megoldásokat tudunk találni arra, hogy a tárgyalásokon a PDSZ, illetve a többi szakszervezet álláspontja is megjelenjen. A kormány úgy akarja megosztani a szakszervezeteket is, mint az ellenzéki pártokat, de mi ezt megpróbáljuk áthidalni” – mondja Totyik Tamás. A PSZ-nek vannak ötletei, hogyan tudják a többi szakszervezet véleményét akkor is becsatornázni, ha csak őket hívják meg. Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja szintén azt hangsúlyozta, hogy együtt akarnak működni, ez a reprezentativitástól függetlenül is fontos cél.
Emellett a jelenleg még továbbra is érvényes sztrájktörvény alapján munkaügyi témáknál továbbra is kénytelen a kormány egyeztetni például a PDSZ-szel is akkor, ha a követeléseiket sztrájkkövetelésnek titulálják – teszi hozzá Nagy. Ebben ugyanakkor benne is vannak a maga korlátai, új tantervért például nem lehet sztrájkot hirdetni, csak a pedagógusok munka- és életkörülményei kapcsán.
A teljes írás elolvasható az eduline oldlán https://eduline.hu/kozoktatas/
Címkép: Olvadó Jövő