Pintér Sándor régi motoros a belügyminiszteri szakmában, Orbán Viktor minden eddig kormányában benne volt, a tavaly alakult kabinetben pedig a rendvédelem mellett az oktatás és az egészségügy irányítását is rálőcsölték. Pintér nem volt Orbán bizalmi embere, mindig tartották a három lépés távolságot a miniszterelnökkel, de mindezidáig szükségük volt egymásra.
Most azonban valami megváltozott. És nemcsak azért, mert akárcsak Orbán, Pintér is megöregedett – 75 évével ő az Orbán-kormány legidősebb minisztere –, de nem is azért kell távoznia, mert a miniszterelnök elégedetlen a munkájával. Pintér megtette, amit tőle kértek és ami tőle elvárható volt. Igaz, hogy az oktatás romokban, és a tanárok, valamint a diákok több mint egy éve tiltakoznak az áldatlan állapotok ellen, ráadásul az egészségügy is ezer sebből vérzik, de Pintérnek nem is azt a feladatot adta a miniszterelnök, hogy ezeket a területeket felvirágoztassa. A belügyminiszter, hozzáértés híján, meg sem próbált használható egészségügyet, korszerű, versenyképes oktatást levezényelni, beérte azzal, hogy rendet vágjon az elégedetlenkedők között. Ettől persze még nem kellene távoznia, a szakmai hozzáértés soha nem volt alapfeltétel ahhoz, hogy valaki Orbán kormányában miniszter lehessen.
Pintér Sándor nem ma kezdett üzletelni, és volt idő, amikor a hozzá köthető tranzakciók kifejezetten kínosak voltak Orbán Viktor kormányára. Például a kilencvenes évek végén, amikor nem sokkal az első Orbán-kormány megalakulása után bezárták a Kurír című újságot. A lap megszűnése kapcsolatba hozható Pintér Sándor személyével. A Kurír ugyanis 1998 szeptember 30-án cikksorozatot harangozott be az olvasóinak: oknyomozó riporterei az akkori (és mostani) belügyminiszter, valamint a sajtóban csak bombagyárosnak nevezett Dietmar Clodo üzleti kapcsolatairól ígért szaftos részleteket. Ez az írás volt az utolsó csepp a pohárban, a cikksorozatnak csak az első része jelenhetett meg.
A szakmai körökben minőségi bulvárlapnak nevezett Kurírnak utolsó éveiben a Postabank volt a tulajdonosa. A Postabank akkor már döntően állami tulajdonban volt, így Orbán miniszterelnök utasíthatta a menedzsmentet, hogy szüntesse meg az újságot. A Pintér Sándorról tervezett cikksorozat első darabjának megjelenése után, még aznap délután összetrombitálták a szerkesztőséget, és a rendkívüli állománygyűlésen a Postabank egyik vezető munkatársa közölte a munkatársakkal, hogy másnap már nem lesz újság.
Ez volt a múlt, ami viszont a jelent illeti, a kormányhoz közeli források szerint az utóbbi időkben megromlott Pintér és Rogán Antal kapcsolata. Mindez persze nem meglepő és ritkaságnak sem mondható. Egy kormány tagjai nem kell, hogy szeressék egymást, bár nem árt, ha jó emberi viszony van közöttük. Enélkül is képesek lehetnek azonban együttműködni, ehhez mindössze annyi kell, hogy értsenek a rájuk bízott területhez és hagyják őket dolgozni.
Ha igazak a Pintér távozásáról szóló hírek, akkor az ok nem az, ami normális üzemmenetben lehetne. Nem azért kell mennie a belügyminiszternek, mert rosszul végezte a munkáját, ettől még az idők végezetéig maradhatna a helyén. Nem is a kora miatt, hanem azért, mert a NER nagyjai kinézték maguknak az ő vadászterületét, és Orbán hajlamosnak mutatkozik engedni a kérésüknek.
Persze, mint az elején írtuk, semmi sem biztos. Az egykori operett-sláger szerint új műsorhoz új férfi kell, ám itt szó sincs új műsorról. A régi folytatódik, csak feltehetően másokkal a főszerepben.