>Mire jut pénz?
Közel 62 ezer forintba került minden egyes tábla, amit a Magyar Közút Zrt. a megyék vármegyékre való átkeresztelése miatt cserélt újra. A névváltást elrendelő tizenegyedik alkotmánymódosításról a kormány tavaly nyáron döntött, a különadók és megszorítások sora mellett. A teljes költségekről azonban fogalma sincs, majd csak később derülnek ki – írja az Átlátszó.
A kormánypárti Napi.hu arról írt akkor, hogy „Igaz, ami igaz, a megnevezés visszaállítása rengeteg plusz kiadással és teendővel járt, mivel a közhivatalok, állami szervek átnevezése mellett megannyi táblát, feliratot ki kellett cserélni, például a rendőr-főkapitányságok, a katasztrófavédelmi igazgatóságok, a
levéltárak, a kórházak, az önkormányzatok és a kormányhivatalok névhasználata is vármegyeire módosult, illetve változtatásra szorultak a hivatalok és a megyehatárok (bocsánat, vármegye-határok) eligazító táblái is.
Csupán ebből az utóbbiból országosan összesen 714 jelzőtáblát módosítottak, cseréltek, vagy átmatricáztak.” De, hogy mégis mennyibe került az átnevezés miatti táblacsere, arról nem írtak. Közadatigénylésben kértük a Magyar Közút Zrt.-től, hogy mégis mennyibe került ez a váltás. Az állami cég azt írta
válaszában, „hogy az országos közúthálózaton, a Társaságunk kezelésében lévő megye-táblák, vármegye-táblákra cserélésével kapcsolatosan összesen 589 db
táblát cseréltünk ki, mellyel kapcsolatosan a teljes összköltségünk bruttó 36.397.673, – Ft összegű.”(Azért lehet eltérés a Napi.hu által említett 714
jelzőtábla és a Közút által cserélt 589 tábla között, mert az autópályákat nem az utóbbi kezeli.) Az a 36,3 milliós összeg persze elenyésző a névváltás miatt szükséges valamennyi kiadás végösszegéhez képest, amit a Telex egy decemberi cikkében 600 millió és 1 milliárd forint közötti összegre saccolt.
Ehhez a lap Csongrád megye Csongrád-Csanád megyére való 2020-as átnevezésének költségét vette alapul, ami egy kormányhatározat alapján 35 millió forintra rúgott – a közúti táblák cseréje nélkül. Ez a kiadás a 19 megyével felszorozva 665 millió forintot tesz ki a 2020-as árakon, vagyis manapság tényleg könnyen lehet 1 milliárd forint, vagy akár még több. A pontos költségeket viszont még május végén, közel fél évvel a megyék vármegyékre való átnevezése óta sem tudta megmondani a kormány. Az ügyben Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője nyújtott be írásbeli kérdést a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelynek. A tárcavezető helyettese azonban azt válaszolta Mellárnak, hogy a névcsere még nem valósult meg teljes körűen minden területen, ezért „az átnevezéssel összefüggésben keletkező kiadások pontos összege csak később lesz meghatározható”.Vagyis úgy hozták meg a megyék vármegyévé való átnevezéséről döntő alkotmánymódosítást, hogy fogalmuk sem volt, mennyibe fog kerülni – jegyzi meg az Átlátszó.
Menni vissza az időben. Poros világot idézni, némi dicsfénnyel díszítve. Hamis patriotizmussal megszállni a tudatot. Bekeretezni a rezsim szándékait még ezekkel az öncélúnak tetsző mutatványokkal is. Évekkel ezelőtt már megemlítette a főnök, hogy milyen patinás elnevezések is voltak hajdanán, például a főispán mennyivel másképp cseng, mint a közgyűlési elnök. És a főnök egyszer csak idejét látta annak, hogy vágyát megvalósítsa, s ebben nagyvonalú – láttuk már Felcsúton. Ahhoz képest ez csepp a tengerben. Mint korábban a rovásírással is felkerült településtáblák, aminek elolvasásához, lefordításához
szívesen írnék ki vetélkedőt a radikális nemzetféltők körében. (T.E.)