Posted by Élő Anita valaszonline.hu
>A védőnői hálózat működése régóta csak a szavak szintjén idilli: közel húséve súlyos válságát éli, mert a gyerekekre épül, és gyerekből a magyar vidék meg a főváros egy részén is olyan kevés van, hogy képtelen eltartani a védőnői szolgálatokat. Július elsejétől a megyei kórházakhoz kerültek a védőnők, az átszervezés azonban éppen ezekre a kihívásokra nem ad választ, mert annak inkább politikai, mint szakmai okai vannak: az önkormányzatiság kiüresítésének újabb állomásához érkeztünk. A Válasz Online hét pontba szedte a hamis mítoszokat, amelyek az egykoron amerikai mintára bevezetett, hungarikumként emlegetett védőnői rendszerrel kapcsolatban velünk vannak. A hétből négyet ismertetünk.
1. mítosz: Minden védőnőnek rosszabb lesz anyagilag a kórházakhoz való átkerülés miatt
– Szeretné, ha diplomásként egy hat osztályt végzett polgármester lenne a főnöke? – kérdez vissza egyik forrásunk, amikor a védőnői rendszer átalakításának hatásáról kérdezzük. Válasza rámutat arra, hogy nem lehet pusztán nagyvárosi nézőpontból ránézni a védőnői rendszer átalakítására. Bár az elmúlt hetekben számos példát hallottunk arról, hogy az önkormányzatoktól a megyei kórházak állományába átkerülő védőnők anyagilag rosszabbul járnak, egyáltalán nem kizárt, hogy olyanok is vannak, akik számára ez nem hoz változást vagy éppen megnöveli a jövedelmüket. A védőnők egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak, önkormányzati dolgozóként is az állam határozta meg a keretrendszert, ami alapján jövedelemhez juthattak.
Viszont korábban is előfordult, hogy az államilag meghatározott béremelést vagy pótlékokat a védőnők egy része nem kapta meg . Számos önkormányzat nem tudta,
vagy nem akarta ezt megadni. A kormányközeli médiában inkább ezek az esetek kaptak hangsúlyt. Eszerint tehát ez egy „védőnő védelmi” intézkedés lett volna.
Az ellenkezőjéről több jelzés érkezett, mert főként a nagyvárosokban az önkormányzatok magasabb bérkategóriába sorolták a védőnőket, hogy jobban megfizethessék őket, vagy olyan egyetemi diplomát is elfogadtak a fizetési kategória alapjául, amit a védőnő nem feltétlenül használt a napi munkája során. A önkormányzatok emellett cafetéria juttatással, ingyenes telefonhasználattal és még számos módon igyekeztek megbecsülni a védőnőket. Csupa olyan dologgal, amire az eladósodott megyei kórházaknak nem lesz lehetőségük. Az államosításnak nem lehetne indoka, hogy egyes önkormányzatok nem adtak meg törvényben garantált juttatásokat a dolgozóiknak. Az ellenőrzés és a jogszabályok betartatása ugyanis az állam feladata, erre való a főispán és a hivatala. Most megyei központokba rendeznek egy olyan szolgálatot, amelyiknek éppen a terepmunka a lényege.
2. mítosz: A fővárosban több védőnő felmondott és ez tapasztalható az egész
országban
Valóban több jelzés érkezett arról, hogy a központi régióban az új helyzet elleni tiltakozásként nagyobb számban mondanak fel védőnők. Hasonló jelzést kaptunk a
11. kerületből és Csömörről is. Utóbbi helyen három praktizáló védőnő közül kettő jelezte a távozását. A fővárosiak azért lehetnek érzékenyebbek a történtekre, mert az önkormányzatok eddigi jelentős hozzájárulása miatt itt a jövedelmek komolyabb csökkenésére lehet számítani. Akárhogy is, a rendszer értékes szakembereket
veszített az átalakítás miatt.
3. mítosz: A védőnői ellátás az egészségügy védőbástyája, igazi hungarikum, és itt legalább minden rendben van
A védőnői szolgálat fontos nemzeti intézmény. Mindenütt jelen van az országban, a végeken is, ahonnan a legtöbb közszolgáltatás, az iskola, az óvoda, a gyerekorvos vagy a háziorvos már eltűnt. A védőnők nemcsak a városok elit kerületeiben segítenek, ahol babajógás kismamákkal herbatea mellett beszélik meg a magzat fejlődésének következő lépcsőjét. A szolgálat ott is tanácsokat ad, ahol a házban sárpadlós szoba van, amin a baba még hat testvérével és a szüleivel osztozik. A legfontosabb missziót éppen ezeken a helyeken töltik be a védőnők. Ám ez a jelenlét már nem az a jelenlét, mint néhány évtizeddel ezelőtt volt.
Országosan a születések száma ugyan nagyjából egy évtizede stagnál (tavaly volt néhány ezres csökkenés), az ország nagy részén azonban olyan kevés gyerek él, hogy a védőnői pálya egész régiókban került válságközelbe. A gyerekes családok az ország bizonyos pontjain koncentrálódnak, másutt kritikusan alacsony a fiatalok
aránya. A főváros egyes kerületeire, az agglomerációra, az iparosodott vidéki városokra és körzetükre, valamint néhány üdülőhelyre a fiatal családok erőteljes
beáramlása jellemző. Máshonnan meg a kiáramlásuk.
A védőnő elsősorban kisgyerekekkel és várandósokkal dolgozik, a szolgálatokat is főként a gyerekszám alapján finanszírozzák. Ahol nincs gyerek, oda minek védőnő?
– kérdezhetnénk. Ez egy országos hálózat, pontosan az a lényege, hogy egy háromnapos csecsemővel magára maradó anyának és apának, éljen bárhol, választ kell kapnia a kérdéseire. A születésszámnak a kétezres évek közepén történő bezuhanása idején a szolgálat tagjai iskolai védőnői állásokba menekültek, tömegével hoztak létre ilyeneket, de azóta a gyerekek ott is „utánuk fogytak”. Egy-egy területi védőnői körzet ellátásához optimális esetben 250 várandós nő vagy hat évnél fiatalabb gyermek kell. Ha ennél sokkal kisebb a létszám, akkor a körzet nem termeli ki a fenntartásához szükséges összeget (a védőnő bérét és a tanácsadó helyiség rezsijét), ha jelentősen több a gyerek, az után az egészségbiztosító nem fizet. Alapvetően egészségügyi ellátásról lévén szó a számlát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) állja. A védőnői szolgálatnak az ország összes településén hétköznap 48 órán belül fel kell keresnie az otthonába bocsátott újszülötteket, és szigorú előírások rögzítik, kinél, mikor és hányszor kell megjelennie. A matek azonban csak úgy jön ki, hogy a területen dolgozó védőnő akár öt-hat településen is kénytelen kopogtatni a családok ajtaján. Házhoz kell mennie, a kisbaba otthonában kell meggyőződnie a biztonságáról, és ez nem az a foglalkozás, amelyhez terepjárót biztosítanak. A szolgálat lényegi eleme, hogy a védőnők mindenhol jelen vannak, és személyes kapcsolatokon keresztül építenek ki bizalmat, hogy ott segíthessenek, ahol baj van. Ha egy védőnő három-négy-öt falut lát el, vagy egy nagyvárosban utcák tucatjai jutnak rá, szinte lehetetlen megfelelő minőségi időt töltenie egy helyen.
4. mítosz: A védőnő ott van, ahol a gyerekek
Július első napjaiban 690 szolgáltatói hely volt betöltetlen, ami arra utal, hogy felbomlani látszik az a korábbi bizalmi viszony, amit a védőnő évtizedek alatt épített ki azzal, hogy egy-egy település vagy körzet minden lakójával kapcsolata volt. Fontos tudni, ha egy hely betöltetlennek minősül, attól még dolgozik ott védőnő. Egy másik helyettesít ott, 2017-ben például összesen mintegy ezer helyettesített körzet volt Magyarországon. Hiány van tehát védőnőből, de azért ez sok helyen látszathiány, az állások egy részét nem is akarják betölteni, mert a körzetek nem tartják el magukat. Az önkormányzatok eddig úgy csökkentették a költségeiket, hogy nagyobb területet láttattak el ugyanazzal a védőnővel, aki így egy kis mellékeshez juthatott. A Válasz Online szerette volna látni, mennyire súlyos a hiány. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait használtuk, rákeresve, hogy 2022-ben járásonként hány 14 évnél fiatalabb gyermek élt. Az egészségbiztosító adatbázisából pedig megnéztük minden magyar védőnő (tehát nem körzet, hanem konkrét személy ) minden egyes ellátandó szolgáltatási helyét (beleértve az iskolákat is), és ezeket járásokhoz rendeltük. Így megkaptuk, hogy az adott járásban egy védőnőre hány 14 év alatti gyermek jut. A módszer előnye, hogy a betöltetlen státuszokat is figyelembe veszi. Hiszen – láttuk már –, hogy ott is dolgozik védőnő, ahol nem tudnak vagy nem akarnak alkalmazni ilyen szakembert, és ezeket a feladatokat helyettesítéssel oldják meg.
A 14 éves kort azért választottuk határpontként, mert ugyan hatéves kor után finanszírozást főként csak az iskolai szolgálatok kapnak a gyerekek után, de a többi
védőnőnek is bőven van tennivalója ezzel a körrel. Ha valahova kisbaba érkezik, a védőnő a testvérekre is figyel, sokszor nem is csak egészségügyi szempontból. A
gyermekbántalmazás, a kicsik elhanyagoltságának a felismerése is a védőnő egyik feladata. Óriási szórást találtunk az egy védőnőre jutó gyerekek számában. Az országnak rengeteg olyan pontja van, ahol még kétszáz 14 év alatti sem jut egy egészségügyi dolgozóra, ami az előbbiek ismeretében elképesztően alacsony szám, hiszen hat éven aluliból is több kellene a finanszírozási keretek kihasználásához. Viszont bőven találtunk négyszáz, ötszáz feletti adatot is. A fővároson belül is háromszoros- négyszeres szórásra bukkantunk.
A teljes cikk:
https://www.valaszonline.hu/2023/07/11/magyarorszag-egeszsegugy-vedonok-
korhazak-finanszirozas-nagytotal/
Címkép: Védőnő Tardoson