Posted by Millei Ilona (Hírklikk)
A Fidesz nem polgári társadalmat épít, amit célba vett, az
minden tekintetben egy feudális cselédtársadalom – véli Gábor
György vallásfilozófus. Mint mondta, a hatalomnak igazából az
az érdeke, hogy egy olyan tudás nélküli cselédtársadalmat tudjon
létrehozni, amely a világtól elszigetelt, nem is tud hozzáférni az
információhoz. A magyar oktatáspolitika – aminek a lényege
ugyanaz, mint a Mussolini-féle olasz fasiszta oktatáspolitikának
volt –, ugyanezt tükrözi. Amit végrehajtanak – tette hozzá –, egy
olyan eszmei, szellemi Trianon, amelynek az lesz a vége, hogy
az ország eszmeileg, szellemileg, tudásában, spirituálisan
teljesen ki fog ürülni.
Építhet-e egyáltalán, és ha igen, miféle polgári társadalmat építhet a
Fidesz az iskoláinkban most tanuló diákokkal Magyarországon?
A kiindulópont nem stimmel. Szó nincs arról, hogy itt polgári társadalmat
építenének. Valamikor ez volt a mantra, ez volt a „duma”, de ez nem
polgári társadalom. Amit a Fidesz célba vett, az minden tekintetben egy
feudális cselédtársadalom. A tudásalapú társadalom – amiről ma az
egész civilizált, polgári világ szól: a tudás, az információ birtoklása, a
kompetenciaalapú oktatás – helyett itt munkaalapú társadalom van. A
munkaalap azt jelenti, hogy Magyarország egy összeszerelőüzemmé
alakul át. Olyanná, ahová a tudás egy részét, ami a munkához
szükséges, behozzák, itt pedig a rabszolga munkaerővel végrehajtják az
előírásnak megfelelő futószalag melletti műveleteket. Ez tehát egy
cselédtársadalom, és létrejön egy olyan második proletariátus, amely
ráadásul totálisan kiszolgáltatott, és most már nem csak az ide
becsábított keleti multiknak, hanem az ide behozott keleti munkaerőnek
is. Hiszen ismert körülmények között azokat hozzák ide be.
Ez mind ugyanahhoz a történethez tartozik. Már megkezdődött az egész
társadalom agyonmilitarizálása. A politikai verbalitás is ezt hordozta.
Orbán több mint tíz éve mindenhol „győz”, mindenhová győzni megy, azt
mondja, „legyőztük a brüsszeli bürokratákat”, vagy azt: „megküzdöttünk,
megharcoltunk”. Ez a militáns szemlélet az, ami átmegy a maga
praktikus gyakorlati részébe. Gyakorlatilag azokat a fiatalokat, akik itthon
maradnak ágyútöltelékeknek képezik ki. Döbbenetes, hogy a XXI.
században bandukolva, ahelyett, hogy nyelveket tanulnának, honvédelmi
ismeretek vannak meg vadászat és katonai tábor. Ha valaki egy kicsit is
ismeri a történelmet, pontosan tudja, hogy ugyanez volt a lényege az
egész Mussolini-féle olasz fasiszta oktatáspolitikának, ahol a
„testnevelés” egy külön kiemelt oktatási forma volt, és amely
„testnevelés” egyúttal a katonai kiképzésnek volt az előszobája. Ez volt a
belépő oda. Ennek hatalmas szakirodalma van. A Mussolini-féle fasiszta
oktatási rendszernek a leképzése az, ami a tudást a militáns, katonai
szemléletben ragadja meg, és nem a XXI. századi tudás- és információ
alapú szemléletben.
Az így felnőtt gyerekek milyen társadalmat fognak majd felépíteni?
Ilyet. Pontosan ilyet. Ez a szándék is. Aki ebbe nem illeszkedik bele,
nyilván el fog menni. A tehetségesek, a nyelveket beszélők nyilván
elmennek. Bizonyos értelemben az, ami most itt zajlik, súlyosabb, mint
Trianon, ez egy szellemi Trianon. Az, amit a hatalom itt végrehajt, egy
olyan eszmei, szellemi Trianon, amelynek az lesz a vége, hogy az
ország eszmeileg, szellemileg, tudásában, spirituálisan teljesen ki fog
ürülni. Itt marad majd ez a teljesen lepusztult, militáns, vagy militarizált
cselédtársadalom kiszolgáltatva, az ország pedig, mint negyedik, vagy
ötödik rangú összeszerelő műhely. Ez a lényeg. Ezek sajnos teljesen
összefüggő dolgok.
A társadalom pedig hallgat. Orbán 2021 februárjában a Kossuth
Rádióban elhangzott egyik szózatában azt mondta: „nemzedékekben
kell gondolkozni. Ennek első számú feltétele, hogy megszülessenek
ezek a nemzedékek. A gyermek egy közjószág is, azon kívül, hogy saját
személyes boldogsága minden szülőnek, egy érték. Akik ilyen életformát
vállalnak, azokat támogatjuk.” Egyáltalán mondhat ilyet egy
miniszterelnök?
Egy miniszterelnök a XXI. században persze, hogy nem mondhat ilyet.
Csakhogy Orbán nem a XXI. században él, legalábbis az ő víziója nem
XXI. századi, hanem a spártai, vagy inkább a középkori, a feudális
cselédtársadalom világa. Szerintem egy felelős politikus már
Szváziföldön sem mond ilyet, de itt másról van szó. Ráadásul árulkodó a
dolog. Minden demokráciáról sokfélét állíthatunk, de ha komolyan
vesszük a demokráciát, akkor egy dolog biztos, mégpedig az, hogy a
demokrácia fő célja a közjó, a közjón való munkálkodás. Az pedig freudi
módon is árulkodó, hogy Orbán nem a közjót, hanem a közjószágot
tételezi. Tehát az új nemzedék számára nem a közjón kell dolgozni,
hanem őket, mint közjószágot – felhasználható és felhasználandó
termékeket – kell kezelni.