Az ellenzék jövője

Posted by
Kard
>Csak a DK marad, Dobrev árnyék kormánya megpróbál kormányzóképes alternatívát felmutatni, egész jól megy neki. Hiába Gyurcsány felesége, szerintem 4 év Dobrev kormányzás rendbe teszi a választási rendszert, és újra elindulhat az ország a demokrácia felé. Ha 2026-ig nem lesz csoda, akkor arra kell szocializálódnia minden ellenzékinek, hogy DK-t támogatja, vagy marad a fidesz – írta egy kommentelőnk a délelőtti posztunk alá, a fidesz alternatíváját keresve.
Úgyis régen foglalkoztunk a hazai pártpolitikával, ez a komment pedig egy kiváló alkalom, hogy újra áttekintsük mire is lehet számítani a nyári uborkaszezon után, a jövő évi választásokra készülve.
A fideszt nem tárgyaljuk, mert nincs mit, nekik egyszerű a képlet: csak a fidesz. Az MKKP jelenleg nem tűnik rendszerszintű tényezőnek, ez akkor változhat, ha esetleg komolyan vehető főpolgármesteri jelöltet állítanak. A narancsszínű álprotest párt, a Mi Hazánk szintén kevésbé érdekes.
A megboldogult hatpárti összefogás két részre osztható: a mérhető támogatottságú DK-ra és Momentumra, valamint a mérhetetlen támogatottságú MSZP, LMP, Jobbik, Párbeszédre.
Az összefogás egyik tanulsága mindenki számára az volt, hogy a sok bába közt elveszik a gyerek. Amíg meghallgatják egymás összes hülyeségét, addigra véget érnek a választások. A rendszer nem hatékony, sőt kontraproduktív, mert még azokat is hátráltatja, akik amúgy haladni tudnának.
Ebből az következik, hogy az ellenzéki térfelet áramvonalasítani kell, sőt az lenne a legjobb, ha a fidesszel szemben egy párt maradna kihívóként. A jövő évi választások tétje az ellenzéki oldalon tehát úgy foglalható össze, hogy a DK-nak és a Momentumnak az az érdeke, hogy a négy kispártból minél több elvérezzen, a kispártoknak pedig az lenne az érdeke, hogy ezt valahogy elkerüljék.
Ez utóbbira többféle stratégia látszik kibontakozni. A Jobbik bejelentette, hogy ők nem közösködnek, ami az ő méretükben leginkább önmaguk felszámolásának tűnik, de annyi baj legyen. Az LMP úgy tűnik beáll a Gyurcsány mögé KDNP-nek, ami enyhén szórakoztató fordulat, dehát ilyen ez a popszakma. Az MSZP megpróbált hosszú hajrát nyitni és bejelentettek még tavasszal egy halom jelöltet, de ez nem igazán érdekelt senkit. A Párbeszéd lényegében csak Karácsony Gergelyt jelenti, már ha nem ég rá a 99 mozgalom zavaros pénzügye. Az MSZP – LMP – Párbeszéd elméletileg megpróbálhatna együttműködni, de ez aligha fog menni, mert ha a nullát megszorozzuk hárommal attól az még nulla marad.
A kispártok helyzete tehát egyáltalán nem néz ki jól, de ez rendben is van így. A DK és a Momentum stratégiája az lehet, hogy a kisebb pártok minél több erőforrását integrálják. Akik nem akarnak direktben együttműködni azokat magukra hagyják, vagy akár még rájuk is indítanak, hogy minél több pozícióból üssék ki őket. Ez gyorsítja a kispártok bomlási folyamatát és megkönnyíti a helyzetet ’26-ra, hogy minél kevesebb szereplővel kelljen idő, energia és legfőképpen szavazat erodáló alkudozásokat folytatni.
Az önkormányzati választások után előállhat az a helyzet, amikor a fidesszel szemben az ellenzéki oldal két pólusúvá válik, marad a DK és a Momentum. A jövő évi választásokat követő időszak pedig annak az eldöntéséről fog szólni, hogy melyikük legyen a fidesz kihívója 26-ban, de leginkább ’30-ban.
Térjünk vissza a bevezető poszthoz. Valóban a DK az egyetlen esély? Korántsem, ugyanis világosan látszott már a tavalyi buktában is, hogy a DK taszítja az ellenzéki oldal egyes szavazó csoportjait. A DK jelöltjei gyengébben szerepeltek a többi párt jelöltjénél. Jakab Péter hiába kötött alkut Gyurcsánnyal, a szavazói nem értették a nagy cselt. Nem csak a Jobbikkal van ez így, hanem jól láthatóan van egy olyan szavazói réteg, amelyik inkább megvárja, hogy összeomoljon a ner, de akkor sem fog leszavazni Ferire, még akkor se, ha éppen Klárának hívják.
Ez a réteg akkora, hogy nélkülük nem lehet leváltani Orbánt. Ez a réteg pedig inkább nem megy el szavazni, esetleg leszavaz az MKKP-ra “mindenki kapja be”, vagy a Mi Hazánkra “Gyurcsány kapja be” felkiáltással.
A jövő évi választásokon a DK célja egyértelműen a többi ellenzéki párt bedarálása, hogy végre Feri ismét az egyedüli kihívója lehessen Orbánnak és ezzel fenntartsa a nert. Magát komolyan vevő ellenzéki pártnak ki kell szakadnia az Orbán – Gyurcsány rendszerből. Ezzel az egész posztkommunista konglomerátummal szemben kell meghatároznia magát, miközben egyértemű vízóval rendelkezik az országot illetően, egyszerű és határozott válaszokat ad a sokasodó problémákra.
Ez lehet az alternatíva, nem pedig az, hogy ötödször is szavazzunk Gyurcsányra, vagy bármire amiben Gyurcsány érintett. Ennek csak ötödik, meg hatodik kétharmad lesz az eredménye.