Lenolaj.hu
>Gyökereit tekintve nem. A kerettörténet Szamarkand véreskezű
uralkodójáról indiai eredetű. Az arab világba perzsa közvetítéssel jutott el
a gyűjtemény. Mert az: mesék, novellák, szerelmi és tengeri kalandok,
anekdoták, mondák és humoreszkek igen vegyes műfaját öleli fel.
Seherezádénak, a vezír szép lányának a neve is perzsa gyökerű.
Csihrászád annyit tesz: nemes arcú.
Seherezádé nem 1001, hanem “csak” háromszáz egynéhány történettel
szórakoztatja a nagyurat. Ezt a 300-nál több történetet fordítják le
perzsáról arabra, Bagdadban és Kairóban. A sokféle arab nyelvű
gyűjteménynek a címe Ezer történet, csak később lesz
belőle Ezeregyéjszaka, a dallamos arab nyelve Alf laila va laila. De a
miliő is arabizálódik, mert immár nem a szamarkandi uralkodó áll a
középpontban, hanem Hárún ar-Rasíd kalifa. A történetek közül jó
néhány zsidó és keresztény eredetű.
Érdekes úton jutnak el a történetek Európába. Néhány ezeregyéjszakai
történet már 1400 táján fölbukkan Itáliában, de az első igényesebb
fordítást csak 1704 és 1717 között adják ki francia nyelven. Az
összeállító híres orientalista: Antoine Galland. Ez a tizenkét kötetes
sorozat az alapja a sok száz, sőt sok ezer összeállításnak, válogatásnak,
átdolgozásnak. A német Littmann professzor csak 1923-ban ad ki
korábbi arab fordításokat, az Ezeregyéjszaka meséinek teljes
összeállítását jószerivel egy szír kereskedő “elmondása” alapján végezte
el.
