Posted by A közelmúltban a Ryanair pert nyert a magyar fogyasztóvédelemmel szemben,
nem kell kifizetniük a többszáz milliós bírságot. A Ryanair – főleg fenegyerek
vezérigazgatója – azonban Európai szintű harcokba is beleáll, sokszor
egységfrontot alkotva egyéb nemzetközi óriásokkal. Többnyire a közérdekre
hivatkoznak, ám korántsem biztos, hogy valóban erről van szó.
>Berényi Judit
>A nyári utazások idejének egyik „forró” témája: melyik légitársaságot válasszuk, ha
szabadságunk legalább egy részét külföldön – elsősorban Európában töltenénk
el. A régebben „fapados”-nak, illetve elegánsabban „low-cost”-nak nevezett, rövid
távokra specializálódott légitársaságok között hamar rábukkanunk a Ryanair-re,
amelyik több hazai felszállási lehetőséget és európai célpontot kínál. Ráadásul, ha
a világhálón is tájékozódni szeretnénk a légitársaságról, nehéz elkerülnünk a
menedzsment legutóbbi „önvallomását”: a Ryanair az európai állampolgárok érdekeit képviseli. (https://www.socialeurope.eu/ryanair-on-the-side-of-europes-
citizens)
Valóban?
A légitársaság júniusban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a sztrájkjog
betiltását tartalmazó petíciót intézett az Európai Unió Bizottságához. A beadvány
azt is tartalmazza, hogy a francia légiközlekedés-irányító (ATC) dolgozóinak
sztrájkja ellenére a Ryanair járatai használhassák Franciaország légterét. A
hasonló lobbi-tevékenység nem újkeretű: a Ryanair 2016-ban kezdeményező és
vezető szerepet játszott négy low-cost légitársaság szövetségének
létrehozásában. A hangzatos elnevezésű Airlines for Europe (A4E –
Légitársaságok Európáért) egyik fő célja az erős lobbi-erő megteremtése, hogy
Európai Bizottságnál olyan közös érdekeket képviseljenek, mint például a
légiközlekedés-irányító szervezetek sztrájkjogának betiltása. Az A4E által
kezdeményezett eljárásban az Európai Bíróság 2021-ben már elítélte a társadalmi
párbeszédet kizáró magatartást és az Európai Bizottság javára döntött.
A legutóbbi petícióhoz mellékelt, és a széles nyilvánosságnak is szánt
„illusztrációt” azok a képek és videók szolgáltatták, amelyek a májusi és júniusi
sztrájkok okozta felfordulásokat mutatták. Egy (bank-szüneti) 3 napos májusi
hétvégén 220, míg június 6-án 400, azaz minden nyolcadik járatot törölni kellett a
dolgozók sztrájkja miatt. Az ATC előre bejelentett további sztrájk-felhívása az
utolsó csepp volt a Ryanair elsőszámú vezetőjének, Michael O’Leary-nek
„poharában”, aki az utasok, mi több az európai állampolgárok érdekeire
hivatkozva teljesen elfogadhatatlannak tartotta a további sztrájkok lehetőségének
meglebegtetését.
Az üzleti szempontot tekintve, az ágazatban köztudott tény: a 2021-es COVID-
járvány okozta 335 millió € veszteséget követően, 2022-ben 1,4 milliárd €-t kitevő
rekord-nyereséget könyvelhetett el a cég. A nyár egészére előre bejelentett
munkabeszüntetések nagy valószínűséggel felülírják a légitársaság korábbi, az
idei évre vonatkozó profit prognózisát. A mérleg egyik serpenyőjében tehát a ‒
már most látható ‒kedvezőtlen profit-kilátás áll, míg a másikban az
utasok/európaiállampolgárok „érdekvédelmének” hangoztatása.
A Ryanair május óta „szokatlan” eszközt is bevet azért, hogy maga mellé állítsa a
közvélekedést: nem csupán széleskörű PR-kampányt folytat, hanem minden
egyes, a légitársaság applikációját használó utasnak alá kell írnia a petíciót. Az
akció „sikerrel járt”: 10 hét alatt 1,1 millió aláírást gyűjtöttek be és csatolták a
Michael O’Leary által aláírt beadványhoz. A légitársaság azonban szándékosan
félreértelmezi, és megtéveszteni igyekszik mind a közvéleményt, mind az Európai
Bizottságot, mikor a civil szervezetek kezdeményezésére, az úgynevezett
European Citizens’ Initiative (ECI) hivatkozik. A Lisszaboni Egyezményben is
rögzítettek értelmében a civil társadalom képviselői a demokratikus alapjogok,
mint például a vélemény-nyilvánítás korlátozása miatt jogorvoslatért az Európai
Bizottsághoz fordulhatnak. A Ryanair interpretálásában az 1,1 millió aláírás éppen
az ő igazukat bizonyítja.
A Ryanair-féle politikai befolyás-törekvések más szolgáltatói szektorokban is jelen
vannak. Olyan nemzetközi óriások, mint az Uber, a Meta, az Apple, a Google és a
Microsoft ‒ az állami törvényekkel szembemenve, a döntéshozók megnyerésére a
számukra kedvező kivételes szabályozás elérésére ‒ előszeretettel hangoztatják
a „közérdek védelmét”. A szabad mozgás jogának jól hangzó populista jelszava de
facto profit-érdekeiket szolgálja. A kormányok és az Európai Unió szervezetei
azonban mindezidáig ellenálltak ezeknek a törekvéseknek. A legutóbbi Ryanair-
akció korántsem lefutott ügy, és várhatóan a légiirányítók továbbra is élnek az
előre bejelentett, és így gyakorlatilag támadhatatlan sztrájkjogukkal. Az EU a
maga részéről – hangsúlyozva a négy európai légitársaság (A4E), köztük a
hangadó a Ryanair jelentős finnciális forrásait – a konszenzus keresésének
lehetőségére hívják fel a menedzsment figyelmét.