Lucinda Riley, Harry Whittaker: Atlas – Pa Salt története
Néhány héttel ezelőtt Athénban ültünk a metrón, a repülőtérről mentünk a városba. Aki ismeri ezt a járatot, tudja, hogy már a reptéren nagyon tele van, aztán ahogy megy be a városba, lassan úgy megtelik, hogy mozdulni sem lehet. Az egyik ajtónál ült egy lány a földön törökülésben és olvasott. Az emberek átléptek rajta, próbáltak a tömött járaton talpalatnyi helyet találni maguknak, de a lány nem mozdult. Valahol a belváros közepén lassan feltápászkodott, készült leszállni. Akkor láttam, hogy a Hét nővér sorozat egyik kötetét olvassa. Így már nem volt meglepő, hogy még ott is képes volt teljesen belefeledkezni a könyvébe. Az Atlas ennek a sorozatnak a nyolcadik, befejező kötete.
Amikor a magyar kiadás piacra került – nagyjából egy időben az eredeti, angol változattal –, a kiadó marketingese azt kérdezte, lehetne-e sorozatajánló és nem csak könyvajánló ez az írás. Aztán elolvastam a kötetet és rájöttem, hogy csak sorozatajánlót tudok írni. Az Atlast a sorozat olvasói – akik valószínűleg csaknem egytől egyig rajongóvá váltak –, nagyon várták. A nyolcadik kötet megjelenését a szerző, Lucinda Riley a hetedik történet boltokba kerülésekor jelentette be. Miközben mindenki arra számított, hogy a hetedik nővér története lezárja a sorozatot, így a befejezetlenség kisebb csalódás volt, sokan várakozással néztünk még egy „hét nővér” történet elé. Ám a sors közbeszólt, Riley röviddel a hetedik kötet megjelenése után elveszítette hosszú harcát a rákkal. A lehető legrövidebb gyászidőt követően a szerző fia, Harry Whittakerés a kiadó izgalmas bejelentést tett: a fiú befejezi a még embrionális állapotban lévő történetet –édesanyja vázlatai és a zárókötetről folytatott beszélgetéseik alapján .
A sorozat első hat kötetében lassan feltárul hat örökbefogadott lány születéstörténete, és mindegyik mögött egy-egy izgalmas háttérsztori – anyák, nagyanyák, nagynénik, apák élete. A lányok, akik a történet idején mind fiatal felnőttek, valamennyien kapnak nyomokat nevelőapjuktól, Pa Salttól, hogy felfedezhessék, honnan is származnak eredetileg. Mindezt akkor, amikor az imádott Pa szívroham következtében meghal, és – erről tájékoztatja a lányokat a család ügyvédje és fogadott nevelőanyjuk, Ma – kérésének megfelelően azonnal szétszórják a hamvait kedvenc jachtjáról az Égei-tengeren. A lányok egyenként indulnak a nyomok mentén felfedezőútra, ami Ausztráliától Norvégiáig, Brazíliától Spanyolországig a világ távoli pontjaira viszi el őket a Genfi-tó partján fekvő gyerekkori otthonukból.
Három nyitott kérdés marad. Az egyik, hogy valóban meghalt-e Pa. A lányok közül többen is úgy érzik: nem, vagy látni vélik a világ egyik vagy másik pontján. A másik a hiányzó hetedik nővér. A lányok mindannyian a Hét nővér csillagkép csillagairól kapták a nevüket, és mindvégig hittek abban, hogy előbb-utóbb érkezik a családba egy hetedik lány is. Ám ez Pa haláláig nem történik meg. Saját gyökereik felkutatása után a lányok a titokzatos hetedik nővér nyomába erednek. Ennek a nyomozásnak a történetét már korábban ajánlottam az olvasók figyelmébe ( ).
A harmadik kérdés pedig az, miért éppen ezeket a lányokat fogadta örökbe az apjuk. Ismerve Pa-t, mindannyian úgy gondolják, nem kizárólag a véletlen műve, hogy éppen ők kerültek a családba. Az Atlas erre ad választ, és a válasz természetesen az, hogy valóban nem véletlen. Pa Salt, vagyis Atlas élettörténetében felbukkannak a korábbi kötetekben bemutatott családok, de időről időre előkerül egy ősellenség is, Ögörg Eszu (akinek a neve a görög Zeus anagrammája, angolul Kreeg Eszu, azaz Greek Zeus). Éppen ezért lett ez az írás sorozatajánló. Bár az Atlas valószínűleg önmagában is élvezetes olvasmány, sokkal inkább arra biztatnám az olvasót, hogy kezdje az elején, A hét nővér címet viselő első kötettel, hogy azután jó 4000 oldal után elégedetten tegye le a nyolcadikat.
A regény története, ahogy azt a többi kötet olvasói megszokták, két szálon fut. Az egyik történetszálon a lányok, immár kiegészülve a hetedikkel és saját párjaikkal, megemlékezésre készülnek Pa Salt halálának első évfordulóján. Az előkészületek közben, Atlas imádott hajóján utazva az Égei-tengerre, alkalmuk nyílik elolvasni apjuk naplóját, amiből feltárul egy hihetetlenül kalandos, szinte az egész 20. századon átívelő élet, és szép lassan, egyenként fény derül arra, milyen kapcsolata volt a férfinak lányai vér szerinti családjaival. A kötet végére szépen felkerül a masni a tökéletesen csomagolt ajándékra, minden szál elvarródik, az olvasó pedig elégedett lehet, mert választ kapott a nyitott kérdésekre.
Harry Whittaker arról beszélt különböző sajtónyilatkozatokban, hogy ez a történet már az első kötet megjelenésekor vázlatosan készen volt, és az írást teljes egészében édesanyja akaratának megfelelően fejezte be. Ezt nyilván lehetetlen megítélni, de nem is kell. Akárki is a szellemi atya/anya, a történet remekül megírt, fordulatos, mégis akár hihető is. Nem tudom megfogalmazni, hogy miért, de olvasás közben éreztem, hogy ezt nem nő, hanem férfi írta, és nem azért, mert a regény nagy része egy fiú/férfi naplója. Ez az érzés annál is inkább furcsa, mert a könyvet ugyanúgy Szigeti Judit fordította, ahogy a sorozat korábbi darabjait (az első kivételével). Ám ez cseppet sem ártott, és csak ajánlani tudom mindenkinek, aki olvasta az előző köteteket. Aki pedig még nem, az bátran vágjon bele a sorozat elejétől. Észre sem fogja venni, hogy már 4000 oldal körül jár. Persze, ha a család reklamál, hogy nincs tiszta ruha és vacsora, akkor igen.
Ha pedig valaki már befejezte Pa Salt történetét is, várhat arra, hogy ősszel megjelenik a Gyilkosság a Fleat-házban, Lucinda Riley korai, ám remek detektívregénye, ami külföldön a tavalyi év egyik legnagyobb könyvsikere volt, Hollandiában például az eladási lista első helyén végzett.
Bár Magyarországon ezek a csillagokról elnevezett lányok nem akkora sztárok (elnézést a rossz poénért), mint néhány más országban, Lucinda Riley weboldalán magyar nyelven is rengeteg információ található a sorozatról, a szereplőkről és a kapcsolódó mitológiai és csillagászati utalásokról.
Lucinda Riley, Harry Whittaker:
Atlas – Pa Salt története
Fordította: Szigeti Judit
General Press Kiadó, Budapest, 2023
680 oldal, teljes bolti ár 5490 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 4392 Ft
e-könyv változat 3899 Ft
ISBN 978 963 452 7046 (papír)
ISBN 978 963 452 7053 (e-könyv)
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
1928, Párizs. Egy ház kertjének végében a kimerültségtől összeesik egy kisfiú. A család, amely rátalál, befogadja, és a szelíd, koraérett, tehetséges gyermek kivirágzik az új otthonában, azt azonban nem hajlandó elárulni, ki is ő valójában. Miközben lassan fiatal férfivá cseperedik, órákat vesz a neves párizsi konzervatóriumban, és szerelembe esik.
Már-már elfelejti a múltja borzalmait, és azokkal együtt az ígéretet is, amelynek a megtartására megesküdött. Ám amikor Európa-szerte felemelkedik a gonosz, a szíve mélyén ő is tudja, hogy eljön az idő, amikor ismét menekülnie kell.
2008, Égei-tenger. A hét nővér először gyűlik össze a Titán fedélzetén, hogy végső búcsút vegyenek a rejtélyes apától, akit annyira szerettek. Meglepetésükre Pa Salt a hetedik nővérre bízta azt a tárgyat, amely fényt deríthet a múltjukra. Ám minden napvilágra kerülő igazság újabb kérdésekhez vezet…