Szűcs R. Gábor
Dán sajtóértesülések szerint (pl. Altinget c. napilap, 2023. július 5) Washington felkérte Mette Frederiksen (Szociáldemokraták) dán miniszterelnököt, hogy „álljon rendelkezésre” arra az estre, ha őt jelölnék a norvég Jens Stoltenberg utódjának a NATO főtitkári poszton. Sok minden szólt a jelölés mellett. Női jelöltről van szó, ami ilyen, férfiasnak mondható beosztásban, ha nem is kivételes (hiszen számos országban van női védelmi miniszter), de ezen a poszton még nem fordult elő. Másodszor, hogy alapító tagállamról van szó: Dánia 1949 óta tagja a szervezetnek. Harmadszor, hogy az ország földrajzi helyzete, különösképp a a jelenlegi viszonyok között (Norvégiával együtt mintegy lezárja a Balti-tenger kapuját) geostratégiai szempontból kiemelt jelentőségű. Dániában azonban eleve szkeptikusan fogadták a kiszivárgott hírt és Frederiksen asszonyt „valószínűtlen jelöltként” aposztrofálták. Ennek is több oka van.
Először is, a kelet-európai tagállamok nem látnának szívesen újabb észak-európai főtitkárt, és bizonyára megemlítenék, hogy az ő térségük még soha nem adott jelöltet erre a posztra, noha egyikük- másikuk már igazán nem tekinthető új tagnak a NATO-ban (a bővítés első hulláma 1999-ben volt). Másodszor: Dánia nem teljesíti a szervezet azon elvárását, hogy GDP-jének legalább két százalékát költse védelmi kiadásokra: ez az arány 2022-ben 1,4 százalék volt, és azóta sem nőtt lényegese. Harmadszor: Washington
is tartott attól, hogy a dán főtitkár újra kezdhetné a tárgyalásokat a svéd tagságot leginkább ellenző Törökországgal. (Érdekes, hogy dán részről meg sem említik Magyarország vonakodását-a jelek szerint nincs jelentősége). A dán kormányfő 2023. június 6-ai washingtoni látogatása során Biden elnökkel folytatott megbeszélésén nyilvánvalóan fölmerült a kérdés, ám Stoltenberg mandátumának meghosszabbítása arra utal, hogy Mette Frederiksen (a fanyar humorárról ismert dán sajtó szerint) márt
„teljesen valószínűtlen jelölt”.