Posted by Most hogy végre egyneművé vált a magyar kormány, az igazsáügyminiszter asszony érdemeinek elismerése melletti kiebrudalásával/kimenekítésével érdemes egy kicsit körbe nézni a világban, mi a helyzet a nők karrieresélyeivel. Különös tekintettel arra, hogy éppen a napokban jelent meg a WEF témába vágó tanulmány kötete, a Gobal Gender Gap Report 2023
Berényi Judit
Nos az idézett mű a magas képzettségű, tudatosan életpályát építeni tervező nők számára szomorú helyzetképet ad világszerte, sőt: még a jövőt illetően is borús képet fest. Ezt már a kötet alcíme is előrevetíti: „a gazdasági megrázkódtatások ellehetetlenítik a nemek közötti egyenlőség jövőbeni érvényesülését. Ennek alapvetően az az oka, hogy az úgynevezett „gender gap index” –noha az elmúlt években a vizsgált 146 ország átlagában 2023 első negyedéig a nők javára valamelyest javult, a fő figyelembe vett tényezőket tekintve (részvétel a gazdasági életben, esélyek a tanuláshoz/továbbképzéshez, egészségi-létfenntartási lehetőségek, politikai életben való részvétel) még mindig csak 68,4%-ot ért el. A legalacsonyabb részvétel – „természetesen” – az utolsó kategóriát érinti.
Az általános lassuló tendencia – illetve inkább stagnálás – ellenére a vezetői posztok elérésének esélye 2020 óta egyre romlik. A tendencia valamennyi ágazatban megfigyelhető volt – bár nem egyenlő mértékben. Míg 2016 – 2020 között évente egy százalékponttal emelkedett a vezetői posztokat betöltő nő száma – azaz lassú, de biztató haladás mutatkozott – 2020, a COVID járvány kezdete óta megállt, sőt 2023 első negyedében vissza is esett az ezekre a pozíciókra kiválasztott nők aránya. A legélesebben az úgynevezett STEM-ágazatokban (Science, Technology, Engineering, Mathematics), valamint a média és a magas technológiát képviselő szolgáltatások terén jelentkezett, ahol összesítve 4 százalékpontos volt a visszaesés. A vezetői poszt első lépcsőjének szintjén még 46%-ot tett ki a nők aránya, a középvezetőire lépők esetében 25%-ra mérséklődött, míg a felsőszintű STEM ágazatokban 12%-ra esett vissza.
A nagyvállalatok esetében a magas szintű vezető pozíciókba a – szakmai és irányítási rátermettségüket korábban már bizonyított – nők többnyire lépésről lépésre jutnak. Az ő esetükben is – hiába a korábbi elismerések és szakmai sikerek – a sokat emlegetett „üvegplafon” („glass ceiling”), azaz a szubjektív szempontok érvényesülése döntő lehet. Ez mind a két szereplőt, a döntést hozót (akár férfi, akár nő az illető) és a magasabb lépcsőre jutást fontolgató nő oldaláról is érvényesülhet.
Nem csupán az egyéni megfontolások, annál is nagyobb mértékben a társadalmi beidegződések a meghatározóak. Ez a tényező a bérkülönbségekben még a felső vezetői szinten is „működik”: egyforma szintű a posztot betöltő férfi illetve nő – az utóbbi hátrányára – eltérő javadalmazásban részesül. Mintha feltételeznék, hogy a női vezető férje családfőként úgyis magasabb bért hoz a „házhoz”…. Egyes országokban ezért kormányzati szinten is beavatkoznak, a felsővezetők körét illetően női kvótát határozzanak meg. Az Európai Unió irányelve szerint a cél a 40%- os arány, amit országonként eltérő konkrét intézkedések segíthetnek elő. Ilyen a bérek transzparenciájának, ezáltal összehasonlíthatóságának követelménye, valamint számos szociális intézkedés (pl. gyerekkel kapcsolatos betegszabadság apa és anya számára való egyenlő biztosítása). Ami a magyarországi helyzetet illeti, a vezetői pályát megcélzó nők jellemzően
maguk is „beruháznak” saját továbbképzésükbe. A keresleti oldal megteremtette a kínálatot is – mint ahogy egy nőkre szakosodott vezetőképző vállalkozás is jelzi.Teszik ezt annak ellenére, hogy – ami a jelenlegi helyzetet s távlati esélyeket illeti – még a többi V4 országgal összehasonlítva is lesújtó a helyzet. Míg középvezetői szinten még megfelel a magyar nők aránya a régiós átlagnak, azaz 30-40% közötti, azonban felsővezetőként nőként már jóval kisebb az esélyük a felső vezetői posztra, mint régiós társaiknak – idézi a portfolio.hu az Egyenlítő Alapítvány elemzését.
(https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230308/extrem-keves-a-noi-felsovezeto-
magyarorszagon-es-ennek-a-gdp-latja-a-karat-601356)
Míg a női felsővezetők aránya Magyarországon 10%, a V4 másik három országában 25-28% között mozog. Ez vállalati és nemzetgazdasági szempontból is hátrányos – mint ahogy például az ILO (ENSZ -Nemzetközi Munkaügyi Szervezet), vagy a McKinsey elmúlt években publikált nemzetközi összehasonlításokat tartalmazó tanulmányai is rámutattak. Azok a vállalatok nyereségesség szempontjából is sokkal sikeresebbek voltak, amelyek vezetésében több nő ül. Felméréseik igazolták, hogy negyedével nagyobb a valószínűséggel érnek el átlagon felüli nyereséget azok a
cégek, amelyek felsővezetőinek legalább harmada nő, valamint 48%-kal nagyobb esélyük van a jobb pénzügyi teljesítményre, mint azoknak cégeknek, ahol ez arány 10% vagy az alatti.
Az Egyenlítő Alapítvány által összegyűjtött adatok mutatják, a változás Magyarországon is szükségszerű – nemcsak gazdasági, hanem társadalmi tekintetben is. Bár a hagyományokat és a berögződéseket nem könnyű leküzdeni, lassacskán talán elkezd repedezni az a bizonyos üvegplafon. Végtére is, az üveg nem törhetetlen – mondja Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány alapítója. E témában „Törjük át az üvegplafont!” címmel egész napos konferenciát szervezett az Alapítvány a Magyar Telekom Székházban – nem kis áthallással – a nemzetközi
nőnapon, március 8-án.(https://egyenlitoalapitvany.org/nonapi-konferencia-2023/)