Posted by Molnár Mari
(Lisszabon)
Lisszabonnak két hídja van, az egyik, a „Golden Gate”, Aranyhíd,
eredetileg Salazar-híd, majd máig Április 25-e híd, míg a másik a Vasco
da Gama-híd. A vörös, amit még Eiffel tervei alapján építettek a kisebb,
a Vasco da Gama nagyon hosszú, anno rekordokat is döntött a
hosszúságával, amíg Japánban építettek egy csöppet hosszabbat. A
túlpart már Alcochetéhez tartozik, a setúbáli régióhoz. Itt van a Tejo folyó
deltatorkolata, természetvédelmi terület, 50 éve vitatkoznak a honatyák,
hogy ideépítsék az új repteret, vagy sem.
A flamingók hazája és természetes sólepároló is van itt, érintetlen
természettel, tradicionálishalászfalvakkal. A sekély vízben azonban nemcsak
halat fognak, a halászoknak a kagylóból származik igazán komoly bevételük.
Ehhez általában térdig állva, hosszú órákig kell hajolgatva kikotorni az apró,
úgynevezett japán-kagylókat, amelyet azonban jó áron lehet értékesíteni.
Most van a szezonja, a dia de Reis, Király napig van a főszezon, most
akár a dupláját is el lehet kérni érte: a normálisan 3 euró helyett a vételár
eléri kilónként a 7 eurót is. Hajdani apósom Algárvban, délen gyűjtötte
anno így a kagylót és mindenféle tengeri herkentyűket, amiknek még
nevük sincs, kis bárkájával és a fiával naphosszat állt a vízben
csizmában-overálban, hajnal négykor indult minden nap. Jól keresett
vele, pedig csak egyszer szálltak vízre, ám a hivatása az életébe került:
a partirendőrség egyik hajója, orvhalászokat üldözve egy hideg, ködös
januári hajnalon elcsapta a hajójukat, az meg fejbecsapta Abiliót, a fia,
Anibal is a víz alá került, de apósom azonban már nem tért magához,
hiszen a spéci ruhába víz került, és eszméletét is vesztette a víz alatt.
Egy hét kóma után távozott a fárói kórházban. De ő hivatásos halász
volt, adót és járulékot fizetett, spéci felszereléssel dolgozott.
Itt azonban, Lisszabon mellett az utóbbi években, naponta több, mint egy
tonna (!) kagylót termelnek az orvhalászok, akik, kik mások is
lehetnének: tájföldi és román illegális bevándorlók. A higiéniai szabályok
teljes zárójelbe tétele mellett szedegetik szorgos munkával a fertőzött
tenger gyümölcsét, s ezzel milliós bevételt termelve „gazdáiknak”.
Emberkereskedő-hálózat működteti a „bizniszt”, amely egészen a
spanyol Galíciáig ér. Van itt minden, mint a búcsúban: erőszak,
fegyverek, lopás, okirathamisítás, adócsalás, tb-csalás, kizsákmányolás
és embercsempészet. Naponta kétszer mennek a tengerre/folyóba az
illegális bevándorlók, hajnalban és késő éjjel, hiszen ilyenkor van apály,
a sekély vízben hajolgatva, hátukon zsákokkal, mindenféle biztonsági
szabályok betartása nélkül, szélben, esőben, akár hullámokkal is
dacolva. Szó szerint, naponta kétszer viszik a bőrüket a vásárra.
A folyóparton számtalan bicikli, kis furgon áll, itt cserél gazdát a termény,
a bevándorlók itt adják le a napi szerzeményt, vagy kerékpáron viszik a
közeli kereskedőkhöz. Több százan, többségük fiatal, akad akár kiskorú
is, férfiak és nők vegyesen, hajlott háttal hozzák a termést
hátizsákjaikban. A kagylót aztán zsákokba töltik, majd hamis címkével
már viszik is messze, ahol tízszeres áron kerül a fogyasztóhoz a friss,
fertőzött tenger gyümölcse. De az eladókat ez értelemszerűen nem
érdekli. Egy nap, apályonként egy-egy orvhalász 30 kiló kagylót tud
begyűjteni, amiből 210 euró a tiszta bevétel, naponta eléri a 450 eurós
hozamot, havonta 13 ezer eurót tudnak így termelni év végéig. De nem
az illegális bevándorlót teszi gazdaggá a termés, hanem a gazdát.
Modernkori rabszolgatartás.
A héten végre a bevándorlási hivatal és az adóhatóság is nyomába eredt
a kagyló-maffiának, 143 illegális bevándorlót tartóztattak le. Legtöbbjük
nem beszél portugálul, a kagyló kihalászásához nincs szükség
nyelvtudásra. Nyomorúságos körülmények között laknak, vezetékes víz
nélküli tömegszállásokon, néha még az ajtó is hiányzik pajta-féléből,
ahol meghúzzák magukat. A bejáratnál mérlegek, ahol az árut
elszámolják. Ezrek cserélnek gazdát, fegyveres őrök figyelme mellett.
Mindenki tudja, hogy illegális, a hatóság ezt a zónát „C” kategóriába
sorolja, csak ipari felhasználásra lehet az itt szedett kagylót értékesíteni.
A hatóságok 2012 óta figyelik a folyamatokat, a naponta 20-30 tonnányi
kagylóbiznisz jobban jövedelmez, mint a drogkereskedelem, napi szinten
120 ezer eurós bevételt kalkulálnak a szakértők az illegális
kagylóhalászatból. A kagyló kilója 4 euró körüli, a bevétel 30 millióra
becsült. Megéri tehát a rizikó. A hivatalos szervek végre elindították az
eljárást, felgöngyölítve a kagyló-maffiát, az embercsempészek pedig
várják az eljárás végét.