Hatalmi erőszak és polgári ravaszság, új eszközök a hijab háborúban

Posted by

>Mint oly sok helyen, valójában a nők az iráni politika túszai. Attól függően, hogy
éppen a nyugati kapcsolatok javításában érdekelt-e az uralkodó rezsim vagy sem,
bővítik, vagy éppen szűkítik a nők jogait, agyonverés fenyeget egy-egy kendő alól
kibukkanó hajfürt miatt, vagy toleránsan elnézik a lazaságot. A rendszer most
éppen összevonta a szemöldökét, ennek egyik első áldozata volt 2022-ban – az
azóta jelképpé vált fiatal kurd nő Mahsa Amini. Ami újdonság a kibontakozó
tömegmozgalom, ami egészen sajátos módon hekkeli meg a hatósági szigort.
>Berényi Judit
>Növekvő szolidáris-szimpatizáló nemzetközi figyelem kíséri a fiatal iráni nők egyre
erőteljesebb és aktív ellenállását a fokozódó hatósági fellépésekkel szemben,
amelyekkel az országban kötelező iszlám fejkendő viselését minden eszközzel
próbálják kikényszeríteni.
Az újonnan kinevezett országos rendőrparancsnok bejelentette: ezentúl rejtett
kamerákkal és mesterséges intelligenciát tartalmazó eszközök bevetésével
fokozzák a kendőt (hijab) nem viselő nők felderítését, és súlyos pénzbüntetést
szabnak ki rájuk. Az újonnan alkalmazott, titkosan elhelyezett megfigyelőket
elsősorban üzletek környékén, akár azokon belül is elhelyezik. A hijab nélküli nők
megbüntetése mellett – ha az üzlet tulajdonosa nem működik együtt az
úgynevezett erkölcsrendészettel, azaz nem küldi ki, vagy nem jelenti fel az iszlám
vallásnak nem megfelelően öltözött nőt – az adott üzletet bezárásra is
kényszerítik.
Az iráni naptár szerint március 21-én kezdődő újévben – egy népszerű reformista
szellemű napilap szerint – már az év első hónapjában mintegy 2000 kereskedelmi
egységet zárattak be, mert több nővásárló nem viselte a szorosra kötött, a
homlokot is takaró kötelező kendőt. Teherán egyik legnagyobb, 450 üzletet
magában foglaló Opal üzletház-komplexum működését áprilisban egy hétre
felfüggesztették és csak a felsővezetés írásos kötelezettség-vállalása után
nyitották meg. A BBC Persian hírforrás szerint – noha ez az eset csakúgy a többi,
április utolsó hetében országosan 5000-et meghaladó üzlet-bezárás – átmeneti
volt, de az üzleti veszteség így is hatalmas. A vendéglátást sem kíméli az
erkölcsrendészet. Különösen a 18-19 századi nemesi udvarházakból átalakított

hagyományos stílusú vendégfogadókat figyelik, ahol a külföldiek előszeretettel
szálnak meg, hiszen a külföldi nőkre is vonatkozik a kötelező kendőviselet.
Az irániak azt érzékelik, hogy a kormány szándékosan megosztja a társadalmat,
egymással szembenálló csoportokat alakít ki, és elvárja, hogy az emberek
egymást jelentsék fel az erkölcsrendészeten. Az országban már elterjedt
elnevezés szerint egyfajta „vallási apartheid”-et valósít meg az autokrata rezsim.
Az ortodox hívők körében működik is az „önkéntes” besúgórendszer. A rendszer
hithű követői szinte vadásznak azokra a – nagyvárosok legnépszerűbb
közlekedési eszközének számító – többszemélyes iránytaxikra, ahová fedetlen
fejű nőketlátnak beülni. Az autók rendszámát jelentik a rendőrségen, amelyik
elkobozza a rendszámtáblát és határozatlan időre visszavonja a tulajdonos
jogosítványát.
Erra azonban a „másként gondolkodó” közösségek kiváló ellenszert találtak.
Francia tudósítók kapcsolatba kerültek Teherán és Iszfahán több olyan „ellenálló”
csoportjával, akik azt figyelik, melyik taxikban csak kendőbe vagy akár csadorba
burkolt nők ülnek, és azoknak az autóknak a rendszámtábláját jelentik fel. Mivel
ez a mozgalom már tömegméretűvé vált, a rendőrségen komoly kavarodást,
panaszáradatot idézett elő, míg mellékes hatásként a rendszer hithű ortodox
követőinek is nem kevés bosszúságot okoz.
Irán gazdaságát évek óta sújtják nemzetközi szankciók, amelyet a kormányzat
tehetetlensége tovább súlyosbít. Ebben a helyzetben a gazdaság szereplőinek
büntetése, a tradicionális iszlám viselet kikényszerítése, a bezárások újabb
gazdasági veszteséggel járnak. A kormány természetesen nem hozza
nyilvánossága a fontos ágazatokban tevékenykedő gazdasági szereplők
büntetése miatti gazdasági visszaesés adatait, de a mindennapi tapasztalat óriási
hiányokra utal. A reform-párti politikus, Eshaq Jahangiri, aki az előző, inkább
„világi szemléletű” Hassan Rouhani elnök helyettese volt, számos napilapban
publikált véleménye nagy feltűnést keltett: „Az állampolgárok egyre aggódóbbak,
elégedetlenebbek és bizalmatlanabbak. Az ország társadalmi és kulturális
problémáit a gyengélkedő gazdaság és az emberek életminőségének romlása
jelzi”. Független politológusok úgy vélik, hogy a hijab ortodox iszlám törvényének
kötelező követelése további mélységbe sodorja a gazdaság egészét.
Sahar Razav asszony , California State University emigráns professzora szerint a
növekvő kormányzati elnyomás a meghatározó gazdasági és befolyásoló erőt

képviselő nagykereskedők csoportjának „nemtetszését” is kiválthatja, ami új
tiltakozási hullámot indíthat. A reformisták reményei szerint ez viszont
meggyengítheti a rezsim legitimációját és hosszabb távú fennmaradását.
A „hijab háború” korántsem új jelenség az iráni sah megdöntése óta eltelt
évtizedekben, a lényege nem, csupán brutalitása vált az elmúlt években kirívóvá.
A korábbi elnökök ideje alatt is jellemző volt a húzd meg – ereszd meg
váltakozása, attól függően, hogy a lakosság valamely hatalmi rétegét meg
akarják-e nyerni a választások előtt, vagy, hogy a Nyugat szemében – legalább
átmenetileg – liberálisabb látszatot érdemes-e kelteni. A jelenlegi politikai vonal, a
2021 júniusában (igen alacsony részvételi aránnyal) megválasztott elnök, a volt
teheráni főügyész (akit a köznyelv a „teheráni mészárosnak” nevez) kormánya az
erőpolitika híve, aki a „húzd meg” vonalat képviseli az előző elnökkel szemben. „A
két szembenálló csoport egyaránt a rendszer alapjainak továbbélésében érdekelt,
csupán a stratégiában van eltérés közöttük” – összegzi véleményét Sahar Razav
professzornő, aki egyben a Center for the Middle East and Islamic Studies
igazgatója.

https://observers.france24.com/en/middle-east/20230418-iran-hijab-war-police-
businesses-shut-down-
surveillance-cameras-fines