Posted by Jabronka Richárd
ellenszel.hu
Alighogy megindult valamifajta egyeztetés az ellenzéki együttműködés formájáról, a fideszes képviselők több módosító javaslatot is benyújtottak a parlament előtt fekvő választási törvényhez pár nappal a szavazás előtt. A javaslatok a törvényalkotási bizottságban már csütörtökön átmentek. Kedden pedig az Országgyűlés is elfogadta 130 igen és 51 nem szavazat mellett.
A módosítás egyik pontja rögtön beszűkíti a formálódó ellenzéki együttműködés mozgásterét:
A 10 ezer főnél nagyobb településeken jövőre már csak az a párt vagy jelölő szervezet állíthat kompenzációs listát az önkormányzati választáson, amely a település egyéni választókerületeinek legalább kétharmadában indít képviselőjelöltet. Eddig elég volt a választókerületek több mint felében jelöltet indítani a listaállításhoz. László Róbert, a Political Capital választási szakértője arról beszélt a Telexnek, hogy ez megnehezítheti az ellenzéki tárgyalásokat. Az eddigi szabályok alapján két kompenzációs listát is állíthattak volna a pártok anélkül, hogy egy-két körzetnél több helyen muszáj lett volna egymás ellen is elindulni. A módosítás után kénytelenek lesznek az ellenzéki pártok egy listát állítani, ha csak nem akarnak a körzetek legalább harmadában egymásra indulni, amiből a Fidesz jöhetne jól ki.
László Róbert szerint a tavalyi választási vereség után valószínűleg most egyébként is nehezebben tudnak megállapodásokat kötni az ellenzéki pártok, mint a 2019-ben. A mostani módosítás arra a logikára épül, mint amikor a Fidesz 2020-ban úgy írta át az országgyűlési választás szabályait, hogy a listaállításhoz a korábbi 27 választókerület helyett a körzetek kétharmadában, 71 helyen kelljen jelöltet indítani. Az országgyűlési választáson bejött a Fidesznek ez a változtatás, az ellenzéki összefogás kampányát hónapokig hátráltatták.
Eltörlik az időközi választásokat
A módosítás egy másik fontos pontja, hogy eltörlik az időközi választásokat a választás előtti egy évben, és április 1-jétől nem lehet feloszlatni a képviselő- testületeket sem a jövő évi választásig. Az eddigi szabályozásban a választás előtti év november 30-án lépett életbe a feloszlatási moratórium. Ha egy egyéni körzetben megválasztott önkormányzati képviselő lemond vagy meghal, akkor mostantól a jelölő szervezete, pártja küldhet helyette mást a képviselő-testületbe. László Róbert szerint alkotmányjogi szempontból is aggályos lehet, hogy a pártok dönthetnek a választókörzetekben megüresedett mandátumokról, hiszen a választók egyénekre szavaztak, nem listára. A Párbeszéd az Alkotmánybírósághoz fordul a törvény miatt – jelentette be Szabó Tímea, a párt frakcióvezetője a szavazás előtt Facebookon. „A Fidesz és a KDNP az önkormányzati választási ciklus egyötödében, a parlamenti választási ciklus egynegyedében vonja meg a választóktól a választás lehetőségét” – fogalmazott Szabó, aki szerint a módosító javaslat a választójog aránytalan és
indokolatlan korlátozását, valamint a választások egyéni és listás ágainak érthetetlen és indokolatlan összemosását jelenti.
Egyelőre nem látni, mi lehet a módosítás célja – mondta a Political Capital választási szakértője. A módosítást könnyebben lehetne érteni szerinte, ha azt látnánk, hogy
országos szinten zuhan a Fidesz népszerűsége, és meg akarják kímélni magukat a sorozatos vereségektől. Talán az lehet a döntés hátterében László Róbert szerint, hogy a Fidesz a 2024-es választási kampányra készülődve nem akar az országosan tét nélkülinek mondható időközi önkormányzati választásokra komolyabb erőforrásokat, aktivistákat mozgósítani.
A módosítás értelmében a már kiírt időközi választások közül csak azokat tartják meg, ahol a kampány a törvény kihirdetése előtt elkezdődik, azaz 50 napnál kevesebb van hátra a választás napjáig.
Országgyűlési választások
Egy másik fideszes módosító javaslat kiterjesztette az időközi választások eltörlését az országgyűlési választásokra is. Ha megszűnik egy egyéni képviselő mandátuma, és már a törvény szerint nem lehet kiírni időközit, akkor a jelölő pártja harminc napon belül küldhet helyette mást az Országgyűlésbe. „A módosítás elősegíti, hogy az Országgyűlés működőképessége biztosított legyen abban az időszakban is, amikor időközi választás kitűzésére már nincs lehetőség” – indokolták a javaslatot benyújtó fideszes politikusok.
„A választások előtti egyéves időszakban különösen fontos szempont, hogy a népképviseleti szervekben a választópolgárok akaratának megfelelő testületi összetétel a lehető legkisebb mértékben változzon.” Érdekes módon az időközi moratórium időszakát az országgyűlési választásoknál nem hosszabbították meg a javaslatban, így csak a választási év január 1. és a választás közötti időszakra vonatkozik ez a szabály.
Címkép: Marabu