Beszéljünk a 305 900 forintos nettó bérről

Korózs Lajos
>A látszat ellenére is nyomorultul alacsonyak a fizetések Magyarországon!
Megjelent a KSH új statisztikai adatai a mely szerint 2023 márciusában a teljes munkaidőben
alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 577 900 forint. Mondom: a bruttó! Ez után be kell
fizetnünk a személyi jövedelemadót és a mindenkori egészségbiztosítási-, nyugdíj-, valamint
munkaerőpiaci járulékot is. És tegyük azt is tisztába, hogy minden az alapbéren felüli juttatás
után is (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés)
megfizetjük ugyanezt.
Mielőtt tovább mennék, előre bocsátom, hogy a szépen hangzó bruttó átlagbér helyett én a
nettót jobban szeretem, mert ebből élünk (a kettő közötti különbség eleve az államé). Hova
tovább a medián és nem az átlag nettó bért! Ugyanis az jobban magyarázza, hogyan is állunk
az úr színe előtt. Ez a medián bér egy középérték (nem átlag), mely azt mutatja meg, hogy ha
az összes munkavállalót sorba rakjuk jövedelem szerint, akkor ki áll középen és neki mennyi
a nettó bére. Nos: az pedig 305 900 forint per hó! Ugye, hogy ez köszönő viszonyban sincs a
bruttó 577 900 forinttal. Ráadásul az nagyon komoly demográfiai, területi, foglalkozás-
ágankénti szóródásokat mutat. És itt következik a lényeg: A reálkereset 6,9%-kal csökkent, a
fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,2%-os kiemelkedő növekedése mellett.
Vegyük górcső alá, hogy kik lehetnek elégedettek és kik azok, akik alig vagy egyáltalán nem
tudnak megélni a fizetésükből. Messze az átlag (és a medián) felett keresnek a pénzügyi
szolgáltatás területén dolgozó bankosok, biztosítósok. Ők vannak a lista élén milliós átlagos
fizetéssel. Persze itt is differenciált a helyzet, mert ha 10 emberből 9 beosztottnak br. 666 ezer
a havi fizetése a főnöknek meg havi 4 millió, akkor jön ki ez az átlag! Jól keresnek az energia
iparban és az info-kommunikáció területén. És nézzük meg azt is, hogy kik kullognak a
fizetési lista végé? Hát az oktatás, az egészségügy, a szociális szféra valamint a művészet és a
szórakoztató iparban dolgozók valamint az adminisztratív területen tevékenykedők. Itt a
jövedelemkülönbségek igen jelentősek. Egy számítógép programozó annyit keres, mint három
pedagógus. Tévedés ne essék. Nem az informatikusok fizetését sokallom, hanem épp
ellenkezőleg. A tanárokét tartom megalázóan alacsonynak. A felsőoktatásba jelentkezettek
számán meg is látszik! A szellemi és fizikai munkát végzők bérkülönbségét most nem
taglalom. Ellenben a területi különbségeket igen. Itt negyedéves összesített adatokat adott
közre a KSH. Ebből kiderül, hogy csak a fővárosi és a Közép-magyarországi fizetések
haladják meg az országos átlagot. Már sem a Nyugat-dunántúli sem a Közép-magyaroroszági
nem éri el azt. Amennyiben a régiók bontását nézzük, akkor tárul elénk igazán az a gyalázatos
helyzet, hogy csak Győr-Moson-Sopron megyei fizetések érik el az országos átlagot. Hogy
régiós szinten mégis alatta van, az annak köszönhető, hogy Vas megyében még csak hagyján,
de Zala megyében olyan gyalázatos fizetésekkel kell beérni az ott élőknek, hogy közelébe
sem kerülhetnek az országos átlagnak. Szinte teljes jövedelmi leszakadás mutatkozik az Észak
–Alföldön és Észak-Magyarországon, még akkor is, ha jövedelmi „enklávék” vannak pl. Eger,
Miskolc, Debrecen.
Summa-summarum: Ebből a helyzetből, amibe lavírozta magát a kormány több nem jöhet ki.
Ez csak a visszatükröződése annak az elhibázott gazdaságpolitikának, amit Orbán Viktor az
országra erőltet. Technikai recesszióban a gazdaság immáron háromnegyed éve. Két egymást
követő negyedévben bőven 20% fölött az inflációs ráta. A reáljövedelem és a lakossági
fogyasztás hónapról – hónapra csökken.
Jól nézünk ki itt nyár elején a Kárpát-medencében.