Albánia szintje alatt a magyar demokrácia

Posted by

Szalai Dávid, Németh Dóra szabadeuropa.hu
Részlet a Freedom House 2023-as Nations in Transit jelentéséből az aktuális demokráciaindexek alapján:

A hidegháború óta semmi nem jelentett akkora veszélyt a térség békéjére, az emberek szabadságára és a demokráciára, mint az orosz kormány ukrajnai támadása – áll a Freedom House éves régiós értékelésében. A legelismertebb demokráciaindex készítői alapján Oroszország és Magyarország hozta össze a legnagyobb éves zuhanást tavaly, de eltérő okokból. A magyar demokratikus intézményeket mostanra az albán vagy montenegrói rendszernél is gyengébbnek értékelték.
Újabb jelentős romlást mutatott a magyar demokrácia szintje 2022-ben a Freedom House éves régiós összehasonlítása alapján. A Nations in Transit (Átmenetben lévő országok) című jelentésükben 29 országot vizsgálnak Közép-Európától Közép- Ázsiáig immár 25 éve.
Itt nem a kormányokat vagy pusztán a helyi szabályokat vizsgálják, hanem a demokratikus intézmények állapotát. A részletesebb módszertant lejjebb találja, keretes szövegben.
A demokrácia szintjét egyébként még a társadalomtudományokon belül is különösen nehéz összehasonlíthatóan mérni, ezért a kis különbségeknek nincs igazán nagy jelentőségük, de a nagyságrendeknek és az évek óta tartó folyamatoknak annál inkább, ezeket ritkán vitatja bárki.
A vizsgált régióban 2004 óta átlagosan folyamatosan romlott a demokrácia működése, de tavaly a legnagyobb leépülést Oroszország és Magyarország hozta össze. Igaz, az olyan, régebb óta illiberális úton járó államok, mint Belarusz vagy Tádzsikisztán nehezen tudnának sokkal elnyomóbb diktatúraként működni.

Összesen 11 ország mutatott javulást, hétben pedig tovább gyengültek a demokratikus intézmények. A Freedom House hét jellemzőt vizsgál országonként, ebből áll össze az országos
index. A vizsgált jellemzők közül az első az ország kormányzatának demokratikus működése, ami alatt például a törvényhozás és a végrehajtó hatalom függetlenségét, hatékonyságát és elszámoltathatóságát nézik. További indikátor a választási verseny korrektsége, a civil szféra lehetőségei, a független média környezete, a helyi önkormányzatok működése, az igazságszolgáltatás helyzete és a korrupció. Az indikátorokat 1-től 7-ig értékelik a helyi kormánytól független kutatók csoportjával közösen, ez alapján a végső pontszámokat viszont a Freedom House dönti el. A szervezet jellemzően az USA állami pályázataiból finanszírozza ezt a kutatását. Oroszországban a 2018-as évet kivéve folyamatosan romlott a demokrácia, de tavaly a hódító háború mellett még inkább fel tudták gyorsítani a folyamatot. Az igazságszolgáltatás és a parlament lényegében a kormány részének tekinthető,
miközben gyakorlatilag betiltottak minden lehetséges, kormánytól független médiakiadványt, és csaknem 250 ezer online információforrás blokkolásával a neten is lényegesen szűkebb információs térbe zárták a lakosságot.

Belülről is nehéz még csak felmérni is, hogy milyen típusú büntetésekkel nézhet szembe az, aki mást gondol az ország ügyeiről, mint a hivatalos állami vélemény. Példaként elég lehet annyi, hogy az invázió kezdete óta több mint húszezer embert zárt el a rendőrség, és jó pár év börtönt kaphat, aki akár csak háborúnak hívja a háborút Ukrajnában, vagy aggódik a rokonaiért. A jelentésben külön kitértek arra, milyen eltérő utat járt be Oroszország és Ukrajna. Utóbbiban évek óta folyamatosan fejlődni tudtak a demokratikus intézmények, jelentős részben az stabil, mélyen elismert és harcos helyi civil szféra támogatásával, pedig Ukrajnában is erősen beágyazott korrupciós hálózatokkal és politikai kliensrendszerrel kellett megküzdeniük a működő demokráciára vágyóknak.

Folyamatos leszálló ágban a magyar demokrácia. Magyarországon tavaly főleg a mélyen eltorzítottnak értékelt országgyűlési választások okozták a visszaesést, ahol egy párt céljai érdekében vetették be a közös állami erőforrásokat. Az értékelés megállapítja, hogy a választási folyamat tele volt szabálytalanságokkal és a kormány visszaélt az állam adminisztratív jogosultságaival. Ehhez kapcsolódóan: Magyarországon különösen nagy bajban van a közmédia. A kormányzati befolyás által torzított médiaviszonyokat is felhozták, és hogy a kormány rendszerszerűen próbálja kiiktatni a tőle független médiát. A tavalyi év kapcsán megjegyezték a potenciálisan kritikus civil szervezetek vagy a kormánytól még független Országos Bírói Tanács elleni, államilag támogatott lejárató kampányokat is.

A jelentésben kiemelték, hogy az évek óta hasonló folyamatokat erőltető lengyel vezetés némileg visszavett. Részben azért, mert Lengyelországban nincs kétharmada a kormánynak, részben pedig az orosz támadás elhárítása miatt kevésbé akartak nekifeszülni Brüsszelnek az EU demokráciaelvárásával kapcsolatban. Ehhez kapcsolódóan: Az önkényuralmi rendszerek felé kacsintgató kormányok keresik egymás segítségét a Nyugat ellen. Ettől függetlenül a lengyel vezetést elkötelezettnek látják a helyi jogállam megborításában. Már csak azért is, mert az európai biztonságpolitikai együttműködést is megpróbálják arra használni, hogy demokratikus szövetségeseik kevésbé vegyék figyelembe belföldi A visszaéléseiket. Az országot Magyarországgal ellentétben még demokráciának sorolták be.
Teljes cikk: https://www.szabadeuropa.hu/a/nations-in-transit-jelentes-demokracia/32423696.html