Posted by Iván Gizella
>Tegnapi hír: szemmel verés és rontás online tanfolyam indul. A tanfolyam díja 58 ezer forint. Ott a helyem!
Jaj, de megörültem én ennek, nem is hiszitek el. Mert micsoda hiánypótló rendezvény ez, sokan nem is gondolják. Ráadásul nem kell elmenni otthonról, csak bekapcsolom a számítógépet és mindent megtudok ezekről a fontos dolgokról, amit akarok. Nos, kedves szervezők, ezennel jelentkezem önöknél a szemmel verés és rontás online tanfolyamára. Hiszen tudom én, hogy mióta világ a világ, működnek ezek a gonosz erők és általában a nőkre és a gyermekekre veszélyesek. Megmondom őszintén én már régen érzem magamon a rontást. A tünetek?
Nyugtalanság, alacsony energiaszint, álmatlanság, fáradtság, heves szívdobogás… időnként mind jelentkeznek nálam. Csak azt nem tudom, hogy a fenébe szabadulhatnék meg ezektől a szörnyűségektől, no meg attól, aki rám küldte. Mert nagyon elegem van már belőle. Megváltozott a rontástól a természetem is, képzeljétek el, már a boltokban sem tudok mosolyogni, különösen, ha a pénztárhoz közelítek. De ha meglátom a gázszámlát, akkor is csak rossz kedvem lesz, biztos, hogy ez is a rontás eredménye. Mert régen nem volt ez így. Na a nyugdíjról ne is beszéljek, azon nagyon fel tudom húzni magam. Ettől jobban csak akkor, ha időpontot akarok kérni egy ultrahangra. Szóval ezt mind, mind a rontás okozza, mert én régen egy békés asszony voltam, most meg a türelmetlenség lesz úrrá rajtam, kezdek utálni mindenkit, és sokakról azt gondolom, a sátán szolgálatában állnak.
Mióta tudomásom van róla, hogy az a titokzatos illető nem csak szemmel vert engemet, hanem rontást is küldött, azóta csak azon vagyok, hogy kikutassam őt is, meg az ellenszert is. Persze én a rontás ellenére is egy jó lélek vagyok, igyekszem békésen megoldani ezt a kényes ügyet. Megvallom, már többször lementem alfába, vagy tétába, mert valaki azt
mondta, a meditációban majd előjön a megoldás. Sajnos nem jött. Ja és alig bírtam visszajönni abból az óriási mélységből. Pedig elképzeltem a rétet, ahogy a virágok között sétálok és csiripelnek a madarak, ellazítottam a homlokom, a nyakam bőrét, de semmi. Csak nem jött meg az az átkozott szemmel verő. Pedig vágytam rá, hogy találkozunk, s elhatároztam, majd azt mondom neki, hogy nem haragszom. Mert nekem annyira, de annyira nagy szívem van.
Megkérem majd, csak csukja be a szemét és öleljen át, érezze, hogy szeretem, s talán a végén még jó barátok is leszünk. Ettől a tervtől szerintem még a kőszikla is meglágyulna, de ez a szörnyű alak nem jelentkezett. Pedig úgy belenéztem volna abba a verő szemébe, Isten bizony. Na de ennek vége, kedves szervezők, ott leszek a gép előtt, az biztos. Már csak azért is, mert azt ígérik, hogy megtanulom, hogyan adjak energiát egyes szerveimnek, hiszen az igazi energiával úgyis spórolni
kell.
S ha már a spórolásnál tartunk, tisztelettel kérdezném, fizethetek-e fantomforintokkal? Azt ígérték ugyanis, hogy fantomkészítés gyakorlat is lesz. Én ezen a gyakorlaton forintot szeretnék készíteni. Csak zárójelben jegyzem meg: a fantom az nem létező dolog, hanem egy agyrém.
Mint ahogy az egész hirdetés.