Euronews/AP
Vasárnap törökök tízmilliói szavaztak a parlamenti és az elnöki választáson és milliók szavaztak a határokon túl. Mit tudtunk meg az eredményekből?
1. Erdogannak és pártjának csökkennek a szavazói, de még mindig az első helyen állnak
Ez az első elnökválasztás, amikor Erdogan nem nyerte meg már az első fordulót. Ez megrázkódtathatja a török politikai rendszert. Az elnök azonban a vártnál jobban szerepelt a választásokon, és a pártja által vezetett Népi Szövetség megőrizte többségét a 600 fős török parlamentben. Elemzők szerint ez előnyt jelent a török vezetőnek a második fordulóban, mert a választók talán el akarják kerülni, hogy különböző frakciók irányítsák a végrehajtó és a törvényhozó hatalmat.
Erdogan maga is ezt mondta hétfőn kora reggel. “Nincs kétségünk afelől, hogy nemzetünk preferenciája, amely a parlamenti többséget a Népi Szövetségnek adta, a bizalom és a stabilitás mellett fog dönteni a (második fordulóban)” – mondta az elnök támogatóinak Ankarában. Kilicdaroglu, a Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője azt mondta, biztos a második fordulós győzelmében, de a vasárnapi eredmények azt jelzik, hogy nehéz lesz elegendő szavazatot szereznie, annak ellenére, hogy ő volt a hatpárti Nemzet Szövetség jelöltje.
2. Készüljünk fel egy gyors és valószínűleg piszkos küzdelemre a szavazás második fordulójáig
Mindkét vezető jelölt támogatói nem vesztegették az időt, máris elindították a május 28-i második választási fordulóban a szavazatokért folytatott kampányukat. Elemzők szerint pedig brutális lehet a kampány a második forduló előtt.
A vasárnapi szavazás előtt Erdogan az ellenzéket a törvényen kívüli Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) támogatásával vádolta. Az egyik nagygyűlésen több százezer támogatójának mutatott be egy hamisított videót, amelyen állítólag egy PKK-parancsnok látható, amint az ellenzék egyik kampánydalát énekli.
“Ez az információ volt Erdogan elnök legnagyobb fegyvere a választási kampányban. És úgy gondolom, hogy a hozzá hű médiája sikeresen “terroristatámogatásnak” állította be a HDP Kilicdaroglunak nyújtott támogatását” – mondta Soner Cagaptay, a Washington Institute agytröszt Törökország-szakértője. “Ez segített elriasztani néhány nacionalista szavazót”. Kilicdaroglu szerint Erdogan nem érte el a kívánt eredményt annak ellenére, hogy “rágalmakat és sértéseket” szórt az ellenzékre.
3. A jobboldali párt most kulcspozícióban van a szavazás második fordulójában
Az elnökválasztás előzetes eredményei szerint az ATA Szövetség jelöltje, Sinan Ogan a szavazatok több mint 5%-át fogja megkapni: ez több, mint amennyit a választások előtti felmérésekben jósoltak neki, és azt jelenti, hogy a második fordulóban fontos királycsináló lesz. Ogan most olyan hatalmi pozícióban van, hogy utasíthatja szavazóit, hogy a két jelölt közül melyikre szavazzanak a második fordulóban, és ezzel megválasztathatja Törökország következő elnökét.
Kemal Kılıçdaroğlu, a CHP vezetője tette meg az első lépéseket a harmadik helyen álló elnökjelölt felé, amikor a választási eredmények vasárnap esti kihirdetése után felhívta Ogan-t, és gratulált neki a szavazataihoz.
Ezt követően Binali Yıldırım volt török miniszterelnök, Erdgan AK pártjának egyik vezetője szintén felhívta vasárnap este Ogan-t.
Nem egészen világos, hogy az ATA-pártszövetségen belül mely pártoknak kedvez, amikor a következő szavazási fordulóra kerül sor, de úgy tudni, hogy a támogatás jelentős része az IYI párttól érkezett, amely nem akart Kılıçdaroğlura szavazni. De az ATA olyanoktól is kapott szavazatokat, akik Muharrem İnce-t akarták támogatni, aki nem sokkal a választás napja előtt visszalépett a versenytől.
Soner Cagaptay, a Washington Institute agytröszt Törökország-szakértője szerint az Ogan szavazók többsége valószínűleg Erdogan mellett fog dönteni, függetlenül attól, hogy eredeti jelöltjük támogatja-e a török vezetőt vagy sem. “Az biztos, hogy Erdogan elsöprő győzelmet arat a második fordulóban” – mondta Cagaptay.
4. A kurd támogatók nem segítettek az ellenzéknek a választások megnyerésében
A kurdbarát pártok szövetsége 66 mandátumot szerzett az új parlamentben, ami elegendő ahhoz, hogy a harmadik legnagyobb tömb legyen. De ez nem volt elég ahhoz, hogy az ellenzék túlerőben legyen Erdoganhoz képest. A hivatalban lévő elnök AKP és szövetségesei az előzetes eredmények szerint 321 helyet szereztek a nemzetgyűlésben, míg az ellenzék 213-at, a maradék 66 pedig egy kurdbarát szövetségnek jutott. A délkeleti, többségében kurdok lakta tartományokban a kurdbarát Zöld Baloldal Pártja, az YSP győzött.
5. A diaszpóra szavazói a hagyományos párt- és országhatárok mentén oszlanak meg.
Több mint 5 millió török származású ember él Európában, és az ő szavazataik befolyásolták az eredményeket, mivel minden politikusnak megvoltak a maga regionális erősségei. Közülük mintegy 3,4 millióan külföldön regisztráltak szavazásra, míg Törökországon belül 64 millióan.
“Nem sok meglepetés volt a diaszpóra szavazataiban” – mondta Paul Levin, a Stockholmi Egyetem Török Tanulmányok Intézetének igazgatója az Euronewsnak. “Erdogan Németországban és Franciaországban is erős maradt, ahogyan 2018-ban is”. A legnagyobb török diaszpórának otthont adó Németországban több mint 700 000 szavazatot adtak le, amelynek mintegy 66%-a Erdoganra (462 000), 33%-a Kılıçdaroğlura (230 000) és 1%-a Sinan Oğanra, az ultranacionalista MHP vezetőjére (9000) esett. “A török származású németek a németországi választásokon továbbra is balra szavaznak, de otthon konzervatívak” – mondta Levin az Euronewsnak.
Franciaországban, ahol a második legnagyobb török diaszpórával rendelkezik, szintén Erdoğan szerezte meg a szavazatok oroszlánrészét (64%). A hónap elején verekedések törtek ki törökök között a franciaországi szavazóhelyiségekben, a rendőrök könnygázt vetettek be az erőszak megakadályozására.
“Összességében Erdogan jól teljesít a külföldi szavazatokon, ami ezért továbbra is fontos számára, különösen a szoros választásokon” – mondta Levin az Euronewsnak. Az eredmények azonban Európa-szerte polarizáltak voltak, Kılıçdaroğlu dominált az Egyesült Királyságban, Dél- és Kelet-Európában, Finnországban, Svédországban és a Balkánon.