Posted by A mesterséges intelligencia, a MI lassan mindennapjaink részévé válik, kellemes csevegőpartnerré vagy éppen egy-egy dilemmánk megfejtőjévé. Ugyanakkor veszélyként is éljük/élik meg sokan térhódítását az élet minden területén. Lehet, hogy nem a migránsok, hanem a MI veszi el a munkánkat? Az EU-ban elkezdődött annak a mechanizmusnak, szabályozási keretrendszernek a megalkotása, amely az célozza, hogy a MI ne mindenen túlterjeszkedő technológiai szörnnyé váljon, hanem partnerré. A törvénytervezet első szavazási fordulója május 11-én volt az EP-ben, júniusban várható az MI törvény végszavazása.
Berényi Judit
>A mesterséges intelligencia általános térhódítása felgyorsult, amióta már az egyén életének rendkívül népszerű részévé vált az úgynevezett ChatGPT, azaz egy MI web-es alkalmazás. A legfejlettebb változat már túlmegy a gépi csevegésen, emberi hangon „beszél”, ráadásul konkrét témák megfogalmazásával meg lehet „bízni”, személyre szóló életvezetési tanácsokat ad, képes jogszabályokat módosítani vagy akár egy törvényt is megalkotni. Meglehetősen negatív volt egyes szakértői körök reagálása a MI ilyen jellegű önjáróvá váló képességéről, sokan ennek a megállításáért vagy legalábbis lassításáért emeltek szót. Néhány országban, így Olaszországban és a közeljövőben Spanyolországban
éppenséggel megtiltják a ChatGPT használatát, hivatkozva az állampolgárok személyes adataihoz való hozzáférés veszélyeire. Az európai adatvédelmi hatóságok ChatGPT ellenőrző munkacsoportot hoztak létre, hogy következetesen és folyamatosan biztosítani lehessen az országok közötti kommunikációra vonatkozó szabályok védelmét.
Az Európai Unió egy – sokat vitatott – MI-törvénnyel is megoldani vagy akár feltartóztatni kívánja ezt az elszabadulni látszó térnyerést. Az EU-ban stratégiai jelentőségűnek tartják a MI széleskörű alkalmazását és terjedését. A digitális korszak EU-megbízotti tisztét betöltő Margrethe Vestager is hangoztatta ennek „óriási potenciális lehetőségét” az EU számára, ugyanakkor beismerte, hogy a társadalom, azaz a lakosság oldaláról „bizonyos idegenkedés, határozatlanság is” tapasztalható: megbízhatunk-e abban, amit most el akarnak fogadtatni? A tétovázást azzal hárította el, hogy a technológiai fejlődést nem lehet megállítani, és a mesterséges intelligencia alkalmazása új piacokat fog teremteni. A MI-törvény tervezetének legutóbbi megfogalmazása szerint a törvénynek meg kell követelnie a mesterséges intelligenciát tartalmazó eszközök, termékek piacra dobása előtt az „alacsonytól a magas fokú kockázatig” terjedő megjelölést. Ez minden, ami a „védelemre” vonatkozik, de a jelenlegi szöveg szerint nem történik említés a MI munkahelyeken történő alkalmazásáról. És éppen a ChatGPT fokozódó térnyerése bizonyítja, hogy a MI váratlan „elszabadulását” nem korlátozza a fejlesztő saját értékelése. Kérdéses azonban, lehet-e erőteljesebb korlátot állítani.
A szakszervezetek azt követelik, hogy hozzanak létre egy megfelelő szabályozási keretrendszert a MI-nak az ipari munkafázisokban való alkalmazására- fejlesztésére, amire a munkavállalók jogainak védelme miatt van szükség. Ezt az igényt azonban a döntéshozók feleslegesnek tartják. Talán az elkövetkezőkben a ChatGPT túlterjedésének riasztó példája kellő nyomatékul szolgál arra, hogy a MI nem várt hatású technológiai szörnnyé is válhat. Ezért szükséges olyan szabályozás, amely az ipar, a gazdaság és a társadalom érdekeit egyaránt szolgálja.
Egy a közelmúltban megjelent OECD-felmérés (The impact of AI on the workplace: Main findings from the OECD AI surveys of employers and workers) szerint a feldolgozó iparban foglalkoztatottak a MI által vezérelt intenzívebb munkamenet miatt fokozott stressznek voltak kitéve, és személyes adataik biztonságát is veszélyeztetve látták. A MI alkalmazása ugyanakkor „láthatatlan” feladatokat is teremt, ami független a fejlettebb szaktudástól. A munkafolyamatok soha nem teljes körűen automatizáltak, mindig vannak közbülső munkafázisok, de itt is a munkásoknak kell a mesterséges intelligenciával irányított ütemhez alkalmazkodniuk. Nem az automatizálás végzi el a munkafolyamat egészét, a munkásnak igazodnia kell a tempóhoz, ami akár egyszerű, gépies gomb- nyomogatást jelent.
A felméréskor pozitív hatást tapasztaltak azokon a munkahelyeken, ahol a munkásokkal konzultáltak, és együttműködtek az új technológia bevezetésében, és a MI hatékony használatára előzetesen kiképezték az érintetteket. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy az emberekbe is megéri beruházni. A munkahelyi továbbképzés és ennek folyamatos fenntartása azért fontos, mert a MI alkalmazásával a munka jellege is megváltozik. Képzés hiányában – elsősorban a közepes képzettséggel érkező munkavállalók – szakértelmük hiánya miatt a vesztesek oldalára kerülnek. A vállalati szinten folytatott, MI-alkalmazástmegelőzően, továbbképzéssel, a munkásoktól érkező visszacsatolást is hasznosítva válik igazán hatékonnyá a fejlett technológia használata. Az alkalmazás folyamatába bevonva az érintettek így inkább elfogadják, hogy nem a korábban megszokott módon kell dolgozniuk.
A mesterséges intelligencia alkalmazása most egy olyan útelágazáshoz érkezett, ahol az előnyök és a felmerülő bizonytalanságok egyszerre vannak jelen és gyakran ütköznek egymással. Ezért szükséges, hogy az EU szintű szabályozást, az úgynevezett MI-törvényt az érdekek ütköztetése, és a kompromisszumok keresése révén olyan irányba vigyék, amely nem hátráltatja a fejlődést, de nem is veszélyezteti jelentős társadalmi rétegek munkáját, életvitelét.
https://www.socialeurope.eu/introducing-ai-at-work-workers-must-be-involved
https://www.socialeurope.eu/focus/artificial-intelligence-work-and-society
alap-irodalom a ChatGPT-hez: https://techwok.hu/2023/02/08/chatgpt-
hasznalata-cseveges-a-geppel-barmirol-magyarul-is/