Posted by Elek Péter
>(A szerző a Dialóg Befektetési Zrt. befektetési igazgatója)
Nehéz a magyar részvényekről túl sok jót írni. A nagyobb kapitalizációjú, forgalmú cégek között nincs olyan vállalat, amelyiknek ne kellene nagy tételben hozzájárulni a közös kasszához, azon túl persze, hogy a normális működésükhöz kapcsolódóan is több 100 milliárd forint adót fizetnek be az államkasszába társasági nyereségadó és minden egyéb adó és járulék formájában.
A különadók megléte miatt nagyon nehéz befektetői, elemzői vagy éppen alapkezelői szempontok alapján beértékelni egy céget, hiszen állandóan ott van a „ha”: egyrészt nem tudjuk, meddig maradnak a különadók, másrészt sosem lehetünk biztosak benne, hogy a tőzsdei cégek nem kapnak-e a nyakukba újabbakat, ha éppen úgy alakul a magyar költségvetés. Most egyébként éppen azt látjuk, hogy 2023 első négy hónapjában a magyar költségvetés hiánya elérte az egész évre tervezett hiány 80 százalékát. (A kumulált hiány összesen 2700 milliárd forint.) Nem túl biztató a helyzet, gondolom innen szép nyerni. Csak remélni tudom, hogy ezt a brutális mértékű hiányt nem újabb különadók kivetésével fogja a kormány ellensúlyozni.
A különadóknak van két másik következménye is. Az egyik, hogy a külföldi befektetők törölték a magyar piacot a térképről: nem, vagy éppen csak a minimálisan szükséges mértékben fektetnek magyar részvényekbe. 2010 után, a Fidesz-éra elsőkörös különadó-bevezetésében hozzávetőlegesen öt év kellett mire a magyar piacnak sikerült visszakapaszkodnia a befektetői térképre. A másik következménye a különadóknak, hogy a cégek beértékelhetetlensége miatt eltűntek a sztorik a magyar piacról. Ultramagas a Brent-Ural spread, és ez jó
lehet a Molnak? Tök mindegy, hiszen a különadó elviszi. Az OTP a magas normál működési nyereségét folyamatosan arra használja, hogy lassan, kis lépésekkel terjeszkedjen a régióban, ezzel dinamikusan egyre inkább meghatározója lesz a teljes európai bankszektornak? Hát, ez is felejtős, ez is a különadók miatt. A Richter feltalálta az elmúlt évtizedek legkomolyabb, legversenyképesebb magyar gyógyszeripari molekuláját, a Vraylart, ami igazán extra nyereséget hozhat a konyhára? Tulajdonképpen senkit sem érdekel. Illetve, egyetlen szereplőt érdekel, hosszú hónapok óta van egy brutálisan nagy külföldi eladó a papírban.
Másfél éve írogatok a G7-re, és részemről tudatos volt az a döntés, hogy kerülöma magyar tőzsdére bevezetett vállalatokat a cikkeimben, mert attól tartottam, ha valami túl jót írok egy cégről, akkor az rákerül a különadó-monitorra, és potenciálisan súlyos milliárdokban mérhető extra befizetést kell befizetnie a magyar költségvetésbe.
A teljes cikk linkje (benne a MagyarTelekom sztorival):
https://g7.hu/penz/20230515/eltuntek-a-nagy-magyar-sztorik-a-kulonadok-miatt/
G7 ZÉRÓOSZTÓ