Fűzfa Balázs
>A magyar érettségin egy borászati szöveget kellett elemeznie a 18 éveseknek.
>A magyar érettségin egy borászati szöveget kellett elemeznie a 18 éveseknek.
Tényleg senkinek nem okozott fejtörést, tényleg senkinek nem tűnt fel, hogy a tegnapelőtti magyarérettségin egy alkohollal kapcsolatos, kétoldalnyi borászati szakszöveget kellett értelmezniük az vizsgázóknak? Biztos, hogy “az egymillió alkoholista országá”-ban nem akadt volna más alkalmas szöveg mondjuk a selyemhernyó-tenyésztésről, a hegymászásról, az űrkutatásról vagy a síelés szépségeiről…? Nota bene valami nyelvészeti, irodalmi, esetleg történelmi vagy művészettörténeti jellegű kérdésről? Például József Attiláról? Esetleg a kortárs irodalomról, amelyben többeket ismét a Nobel-díj várományosaként emlegetnek? Vagy mondjuk a Toldival kapcsolatos legendákról? Esetleg Vörösmarty versének értelmezési lehetőségeiről, amelyben röviddel az első krími háború előtt, 1851-ben tökéletesen leírja a bucsai — és a más városokban is történő, azaz mai, jelenbeli! — vérengzést (“A vész kitört. Vérfagylaló keze / Emberfejekkel lapdázott az égre, / Emberszivekben dúltak lábai”)? Vagy arról, hogy miféle Arany János-ünnepségek vannak pár éve a walesi Montgomeryben és miért? Szívesen ajánlottam volna kiváló szövegeket a Tisztelt Tesztkészítő Bizottságnak például a költészet, az irodalom, a humán kultúra, a művészetek lényegéről. Azaz egy 18 éves diák számára igazán fontos, létmeghatározó kérdésekről.
—————-
De borászati szakcikket elemezni a magyarérettségin? Miért és hova és hogyan, meddig megyünk még lefelé…?
—————-
Fenti, bizonnyal feleslegesnek minősíthető javaslataim helyett ugyanis például az alábbi, az emberi létezéshez abszolút nélkülözhetetlen információk között kellett eligazodniuk a 18 (!) éveseknek:
—————-
“6) Egerben megjelent a mélyvörös, testes kékfrankos, a tüzes és illatos medoc noir, valamint a lágyságot adó oportó, néha cabernet. Az így összeállított egri bikavér vált annak idején világhírűvé. Szekszárdon a kadarka, a kékfrankos és a merlot szőlőkből titkolt recept alapján készült a karakteres, fűszeres, gazdag ízvilágú, gránátvörös színű, zamatos, testes bikavér.
7) A nagyüzemi termelés bevezetésével […] a bikavér alapját a kadarka helyett a kékfrankos adta, a tüzességet pedig a cabernet-fajták nagyobb részarányával próbálták biztosítani, bár ezáltal átalakult a bikavér korábbi karaktere. Az utóbbi időszakban újra szorgalmazzák a szőlősgazdák a kadarka telepítését, és keresik az utat a bikavér eredeti ízvilága felé.”
—————–
Felfoghatatlan számomra ez az egész.
A NER-nek a borászat nagyon fontos. Jó biznisz. Na, így függenek össze ezek a dolgok!