Posted by Élő Anita
>A kormány novemberben kirakja az állami kórházak laboratóriumainak működtetésére szerződött magáncégeket a közintézményekből. Az összes kórházi labor átalakul, mert ősztől egy állami megalabor vizsgálja majd meg a mintákat, a tervezet készítőinek szándéka szerint eltanulva a magáncégek módszereit. Az Orbán-kormány eddigi legkockázatosabb terve során a laborgépek nagy részét is lecserélnék, az összes laboros munkáltatója megváltozna. Az egésztől a költségek 20-30 százalékos lefaragását várják. Szerintünk elszámolják magukat. Közben biztosítottak ezrei menekülnek a fizetős laborokba. De miért? Mert az Orbán-kormány 13 éve a Gyurcsány- módszert alkalmazza.
Furcsa világ a magyar kórházaké. A lakosság az elmúlt években egyre több laboratóriumi vizsgálatot végeztet magánlaborokban, mert az államiakban, önkormányzatiakban hosszú ideig kell várni. Csakhogy az állami laboratóriumban gyakorta ugyanaz a szolgáltató végzi a laborvizsgálatot, amelyik a magánegészségügyben. Három magánpiaci szereplőnek 2019-ben 20 százalékosrészesedése volt az állami laborpiacon: a Synlabnak, a Corden International Kft-nek és a ProLabor Kft-nek. Az első kettő ezek közül a magánlaboratóriumi szolgáltatásoknál is élen jár. Hogyan kerül egy állami kórházba magánszolgáltató? Hasonlóan, mint amikor egy iskola, egy stadion működtetésbe adja a büféjét. A laboratórium is egy különálló, speciális egység, könnyen kiszervezhető. Ráadásul az egészségügyi megszorítások rendre itt kezdődnek: nem véletlen, hogy a kórházak szabadulnának a gondtól, és az elmúlt 15-20 évben sorban adták ki a laborokat magáncégeknek.
Miért működik valami a fizetős egészségügyben? Miért döccen meg az állami ellátás, akkor is, ha ugyanaz a magáncég áll mindkettő mögött?
Két megfejtés kínálkozik. Az egyik Takács Péter egészségügyi államtitkáré, aki a Válasz Online kérdésére korábban azt felelte: a laboratóriumok működtetése „iszonyatosan pazarló, parciális érdekek mozgatják”, olyan helyen is van labor telepítve, ahol ennek nincs racionális indoka. A szakpolitikus a megoldást abban látja, hogy a kormány visszaveszi az összes állami kórház laborszolgáltatását a magáncégektől, és maga fogja működtetni azokat. Van egy másik magyarázat is az állami ellátás gondjaira. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) a járóbetegeket ellátó laboratóriumi kasszába 2008 és 2014 között évente 21-22 milliárd forint jutott. Ugyanerre a célra 2021-ben az állam 24 milliárd forintot költött. Másfél évtized alatt alig nőtt a büdzsé. A laboratóriumi költés igen, csak a pénzt a betegek kényszerből privátban tették bele, saját zsebükből pótolva ki az állami ellátásból hiányzó összeget.
A Válasz Online háttérbeszélgetéseket folytatott kormányzati háttérszereplőkkel, a közfinanszírozott magánlaboratóriumok szakavatott ismerőivel, laborvezetőkkel és orvosokkal. Kérdésekkel kerestük meg az illetékes állami szerveket is. Amit tapasztaltunk: a terület elképesztően elhanyagolt állapotban van. Miközben egy piaci kofa csak hitelesített mérleget használhat, az állami laboratóriumokat jelenleg nem, csupán 2024-től lesz kötelező akkreditáltatni. Nemcsak pénzt nem tettek a működtetésükbe. Noha már tíz év eltelt azóta, hogy az állam elvette az önkormányzatoktól a kórházakat, ez sem volt elegendő arra, hogy például minden leleten ugyanabban a mértékegységben adják meg az eredményeket. Még a különböző vizsgálatok nevét sem sikerült egységesíteni. A vércukorvizsgálat helyett szerepelhet glükóz, vc, vagy szérumglükóz vizsgálat is a leleten. Az egységesítéshez persze nem kellene államosítani a magánlaborokat: három szakember két óra alatt kitalálhatná a menetrendet – az egészségügyi tárca pedig azt tehetné, amire szolgál.
Ironikus, hogy miközben a Fidesz számára Gyurcsány Ferenc neve a legfőbb szitokszó, máig a Gyurcsány-kabinet módszertanát alkalmazzák a laborkiadások visszafogására. A módszer abszurdítását legkönnyebben A-beteg és B-beteg példáján mutathatjuk be. A-beteget a hónap elején küldik vért vetetni, az ő vizsgálatáért a biztosító teljes árat fizet. B-betegnek viszont az időszak végén kell műtétre befeküdnie, az ő vizsgálatáért csak a resztlit fizetik ki a szakrendelőnek, a hónapra jutó pénz maradékát elosztva a vizsgálatok számával. 2016-ban például A-beteg 7,5-szor többet ért a biztosítónak, mint B-beteg . A legfrissebb adatunk 2018- as: akkorra már a tízszerest is meghaladta a különbség. Ráadásul az a pillanat egyre hamarabb következik be, amikortól már csak B-betegek várnak vérvételre. 2006-ban a betegek harmada volt B-beteg, 2014-ben már 58 százalékuk . A nagy novemberi laborreform ezen, a legfontosabbon nem változtatna.
Hogyan lehetséges ez, ha mindketten ugyanolyan biztosítottak? Hogyan lehet az egyik pénzhozó, a másik meg pénzvivő páciens? Kevés a pénz, és az állam így ösztönzi takarékoskodásra a rendszer szereplőit. (Szakértő olvasóinknak: A-betegen a teljesítményvolumen-korlát alattit, B-betegen a lebegő-pontértékest értjük.) Utóbbiakat azután gyakrabban lebegtetik el a magánlaborokba, mert az államiban két lábon járó ráfizetésként tekintenek rájuk. Az egyik legfontosabb hivatalos érv a változások mellett a racionalizálás, ami ráfér a rendszerre. A másik a megtakarítás elérése.
A teljes cikk:
https://www.valaszonline.hu/2023/05/08/maganlaborok-kozkorhazak-
egeszsegugy-synlab-cordem-international-prolabor-takacs-peter/
valaszonline.hu