Béndek Péter
>A közép kiürült, a liberalizmus végleg elsekélyesedett és elerôtlenedett száz éve Németországban, Magyarországon, Lengyelországban stb. Tudjuk, mi következett utána. Az akkori rendszerellenzék elôbb az utcákra szorult az intézményekbôl, majd kiürült a közép is: minél szélsôségesebbé vált egy rezsim, annál inkább csak a kommunisták maradtak meg az ellenfelének. Miért? Mert nekik volt (a keresztény-etnicistákon és a fasisztákon kívül) erôs, világosan átadható világnézetük és éveken át szervezett tömegbázisuk. Ma ugyanitt tartunk egyelôre, de minden ellenzéki mozgalmacskát és pártocskát illetôen: jól közvetíthetô világnézet és gondolatok híján eleve képtelenek a tömegszervezésre, majd a légies valójukban könnyen áldozatul esnek a rezsimnek. (A kommunikációs pálya lejtése a két idôszakot összehasonlítva kb. azonos, az emberi tétek és kockázatok egyelôre ma kisebbek.)
>A közép kiürült, a liberalizmus végleg elsekélyesedett és elerôtlenedett száz éve Németországban, Magyarországon, Lengyelországban stb. Tudjuk, mi következett utána. Az akkori rendszerellenzék elôbb az utcákra szorult az intézményekbôl, majd kiürült a közép is: minél szélsôségesebbé vált egy rezsim, annál inkább csak a kommunisták maradtak meg az ellenfelének. Miért? Mert nekik volt (a keresztény-etnicistákon és a fasisztákon kívül) erôs, világosan átadható világnézetük és éveken át szervezett tömegbázisuk. Ma ugyanitt tartunk egyelôre, de minden ellenzéki mozgalmacskát és pártocskát illetôen: jól közvetíthetô világnézet és gondolatok híján eleve képtelenek a tömegszervezésre, majd a légies valójukban könnyen áldozatul esnek a rezsimnek. (A kommunikációs pálya lejtése a két idôszakot összehasonlítva kb. azonos, az emberi tétek és kockázatok egyelôre ma kisebbek.)
Ami pedig az issuepolitizálást és az eseti utcai mikromegmozdulásokat illeti, ezek teljesen fölösleges akciók egy irreverzibilis logika mentén mûködô autokráciában, hiszen eleve nem céljuk szilárd eszmei bázis kialakítása és a politikai célú tömegszervezés. A közvélemény nem szereti ezt hallani, mert a közvélemény stupid és lusta. Majd ugyanezzel vádolja azokat, akik vele szemben tanultak az elmúlt 13 évbôl: nem csatlakoznak gondolattalan, szervezetlen dzsemborikhoz, bármilyen rendôri brutalitás mellett zajlanak, mert csak ettôl nem lesz ezeknek politikai súlya és értelme, ellenkezôleg: fárasztják és kiábrándítják a politikailag érzékeny polgárok túlnyomó részét. Száz éve a demokrácia maradékainak védelme a gondolat és a lábak együttes mozgása mellett folyt — míg el nem halt. Nálunk ma se gondolat, se láb. Az issue-k ritka egymásutánban követik egymást gyenge civil/szakszervezeti rendezésben, mintha az issue-k gyôzelemre volnának vihetôk egy olyan rezsimben, ami csak taktikailag, átmenetileg hátrál, ha hátrál, egyébként radikalizálódik, a neki való ellenállás pedig szervezetlen. Eseményrendezés van, tömegszervezés nincs. A jól fizetett ellenzék tagjai — akiknek dolga lenne a helyzet értô felmérése és a cselekvés — eközben együtt kávéznak a parlamenti büfében a diktatúra pártkorifeusaival.