Budapesti albérletinfláció

Vakmajom
>Elém ugrott egy albérlethirdetés; 13. kerület, majdnem új lakás, 50
négyzetméret = 250 ezer forint per hó, plusz rezsi. Ez két éve úgy 170-
180 ezer lett volna. Már 5000 Ft/hó/nm-nél tartunk lakbérekben és nem
is a full központban? 3500-ra emlékeztem… És igen.
Éves 16-18 százalékos ütemben emelkednek a bérek, a lakbérek
hasonló/kicsit magasabb, éves 18-20 százalékos ütemben nőnek – 25
százalékos honi infláció mellett (eurózóna: 6,9 százalék). Már megint
kiderült, hogy a pénzromlás, illetve elsősorban az azt követő – aztán
persze hajtó – béremelkedések egy az egyben letükröződnek a
lakbérekben. Amennyivel mennek fel a bérek, legalább annyival mennek
fel a lakbérek.
A Covid-járvány alatti sokkszerű kereslet-visszaesésben akár 3000-3500
Ft/nm/hó-ért is lehetett lakás bérelni Budapest belvárosban, ez most
olyan 5000 Ft/nm/hó, vagy fölötte van. Legalábbis az V-VI. kerületben,
ahol sok a turista, biztosan, azaz havi 250 ezer fölött van egy 50 nm-es
lakás, és megy a 300 ezer felé.
Pont efféle jelenségek játszódtak le Törökországban is a közelmúltban,
csak magasabb százalékos rátákkal. A lakbéreket nem lehet elinflálni,
nagyjából tartják a reálértéküket. Tehát ha valaki ingatlant hasznosít
centrális helyen, körülbelül védve van a pénzromlástól, ha nem is
teljesen. Vagyonnal ki lehet védeni az elinflálást.
Aki viszont bérelne, és a jövedelme nem tart lépést az inflációval, az
nagyon pórul jár. Minél szegényebb, annál inkább, de hát tudjuk, hogy a
generált infláció elsősorban – sajnos – a szegények megadóztatása.
Lakhatásban is.
Szóval itt nem a lakbér emelkedését látjuk, hanem a pénz
értékvesztését.