Torzító optikák (de nem baj!)

H. Móra Éva 

Ígéretes cím, célba talál. Fiataloknak készült a válogatás a szerkesztő, Grancsa Gergely szándéka szerint, s ez a cím garantáltan felkelti a figyelmüket. Ez a kötet is – mint annyi társa ebben az esztendőben – a Petőfi-bicentenárium alkalmából született, s az ifjú olvasók megszólításán túl szobordöntögető is kíván lenni. Ez is irodalmi trend mostanában: lesegíteni a talapzatról a kővé merevedett írót, költőt, más szemmel nézni rá, másféleképpen, pátoszmentesen szólni róla.

Felkéretett tehát tizenöt szerző, hogy szakítva a hagyományokkal, eressze szabadon a fantáziáját, és írjon valami nagyon újszerűt. Csakhogy. Legyen bár a legtehetségesebb egy író, egyáltalán nem biztos, hogy megrendelésre, gombnyomásra sikerül az a nagyon újszerű. Lehet, hogy kifejezetten bénító a „legyen Petőfi, de szabad kezet kapsz” témamegjelölés.

Ilyesmit éreztem, amikor sorra olvastam a kötet novelláit. Nem egységes színvonalúak. Abban közösek, hogy egyikük sem szabályos, hol így, hol úgy bukkan fel bennük a költő. Olykor csak egy-egy verse, illetve annak hatása az apropó, máskor valóban leszáll a talapzatról, megelevenedik, kiosztja az őt kritizáló tömeget, majd visszamerevedik szoborrá. (Balássy Fanni: Igazából százhatvankettő) Egy másik történetben halottaiból támad fel az évforduló idejére. (Rojik Tamás: Petőfi összehoz) Érdekes ötleten alapul A harminchatezredik követő története: a közösségi oldalon egy fiatal költő sorra hódítja rajongóit a verseivel – persze ezek mind Petőfi-versek… (Kiss Judit Ágnes írása) Nényei Pál eljátszik a gondolattal: mi lett volna, ha aznap más hangulatban kel fel, és nem csinál forradalmat? (A békés Petőfi) Baráth Katalinnál Petőfi és Arany egy különös detektívtörténet szereplői, amelyben az a fő kérdés, ki a valódi költő, és ki a hamisító. (Sherlock & Sándor) Szintén nyomozásra készteti dédunokáját a nemrég elhunyt huncut öregmama Bánki Éva novellájában. (Tüzesen süt le a Logodi utcára)

Melyek voltak a válogatásban a számomra kiemelkedőek?

Egy, a helyét kereső kamaszfiú hiteles tépelődéseit írja meg Bendl Vera (Egy fél mell meg a szabadságháború); és finom lélekrajz született Wéber Anikó tollából is Képek a falon címmel: egy peremhelyzetbe sodródott kamaszlány vívódásait mutatja be, aki maga is írogat verseket, és némi rokonságot érez Szendrey Júliával. Szintén Júlia kerül a fókuszba Miklya Luzsányi Mónika remek írásában, amely meglepően indul: „Laura sohasem gondolta volna, hogy Petőfi miatt lesz megyei kickboksz-bajnok.” A sportágat az egyre sűrűsödő indulat választatja vele, amit bántalmazó apja vált ki belőle. Majd megismerkedik a Szeptember végénnel, s mély rokonszenvet érez Júlia iránt, akit – szerinte – a költő még halála után is birtokolni akar… Mindenre, mindenkire, Petőfire is a bántalmazások emlékének árnyéka vetül. És még mindig Júlia: Szabó Borbála a férfidominanciát figurázza ki „kifordított” novellájában – ez rövidebben talán még frappánsabb lett volna, de így is emlékezetes. (Júlia Petőfije)

• Olvass bele!

A kötet egy bizarr darabbal zárul: az egyetlen, amelyik nem prózai alkotás. (Bár még ez sem mondható ki egyértelműen.) A Doktor Júlia (Molnár T. Eszter tollából) műfaját tekintve valami eposzféle, sok-sok áthallással, de egész nyugodtan nevezhetjük blődlinek, olyannyira váratlanul és indokolatlanul követik egymást az események, fordulatok. Mindenesetre szórakoztató, olvastatja magát, nem lehet abbahagyni!

Írásom elején hangot adtam annak a véleményemnek, hogy nem tartom egységesnek a novellák színvonalát. Nos, az illusztrációkról elmondható, hogy egységesen nagyszerűek, szó szerint külön életet élnek – vagy inkább életre keltik a könyvet? A sajátos színvilágú alkotások Herbszt László keze munkáját dicsérik.

Egy újabb antológia került tehát 2023 Petőfi-könyvespolcára. A célját elérte: érdekes, friss, valóban másképp közelít a költőhöz. Lehet böngészni!

Grancsa Gergely

Költővel nem járnék (Grancsa Gergely szerk.)
Pagony Kiadó, Budapest, 2023
168 oldal, teljes bolti ár 4999 Ft,
online ár a kiadónál 4242 Ft
ISBN 978 963 587 3739

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

„Kedves diákok! Kérjük, a holnapi, március 15-i megemlékezés miatt ünneplőben, szép ruhában érkezzetek az iskolába!”
Ugye ismerős? Aztán az ember egész nap ül a kényelmetlen ünneplőben, és várja, hogy túlessen a kötelező, tízperces iskolai megemlékezésen. Nemzeti dal és társai. Dögunalom. Fókuszban egy olyan alakkal, akiről mindent tudni kell. Mikor és hova ment, kivel volt jóban, kivel nem, miről írt, és miért úgy, ahogy. Plusz egy csomó versét is meg kell tanulni. De valóban csak ennyi lenne Petőfi?
Ebben az antológiában tizenöt szerző tizenöt novellájával arra tesz kísérletet Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából, hogy új megvilágításba helyezze a költőről alkotott képet, kivéve őt a poros, múzeumi helyéről, és megmutassa, a felszín alatt hányféle módon gondolkodhatunk – Petőfiről.