Posted by Kohári Kati
>Az első tanítási napon besétált a jogtanár az osztályterembe, és megkérdezte az első sorban ülő diáktól :
– Mi a neved ?
– Nelson.
– Tűnj el az osztályomból és soha ne gyere vissza ! – kiabált a tanár.
Nelson össze volt zavarodva, de gyorsan felállt, összepakolta a cuccait és kiment az osztályból.
Mindenki félt és felháborodott, de senki sem szólt.
– Mire valók a törvények ? – kárdezte a tanerő.
A diákok még féltek, de lassan elkezdtek válaszolni a kérdésére :
– Legyen rend a társadalmunkban.
– Nem !
– Azért, hogy betartsam azokat.
– Nem !
– Hogy a rossz emberek fizessenek a tetteikért.
– Nem ! Tudja valaki a választ erre a kérdésre ?
– Hogy igazságot szolgáltassunk. – egy lány szégyenlősen beszélt.
– Végre ! Úgy értem, az igazság kedvéért. És most: mi az igazság ?
Mindenki elkezdett bosszantani a tanár huncut hozzáállása.
Azonban továbbra is válaszoltak :
– A jogok védelmében.
– Jól van ! Még valami ?
– Megkülönböztetni a jót a rossztól, megjutalmazni azokat, akik jót tesznek…
– Oké, nem rossz ! De válaszolj erre a kérdésre:
“Jól tettem, hogy kirúgtam Nelsont az óráról ? “
Mindenki csendes volt, senki sem válaszolt.
– Egyhangú választ akarok!
– Nem ! – Nem ! – mindannyian egyszerre válaszolták.
– Mondhatom, hogy igazságtalan voltam ?
– Igen !
– És miért nem tett senki semmit ? Miért akarunk törvényeket és szabályokat, ha nincs akaratunk gyakorolni ? Mindannyiótoknak kötelessége felszólalni, ha igazságtalanság tanúi vagytok ! Menj és keresd meg Nelsont ! “, – mondta. Tudd meg, hogy ha nem védjük meg a jogainkat, elveszik a méltóságunk. És erről a méltóságról nem lehet lemondani.
CSODÁS NAPOT KÍVÁNOK !