Posted by Ifjúkoromban az Omega- sláger címeként jött elő ez, eszem ágába nem jutott, hogy az egészséges életmód egyik fontos kritériuma, hogy naponta tízezer lépést tegyek meg, ráadásul nem a szeretett hölgy után koslatva. Az öregedés némi paradigmaváltással járt, úgymond: megváltoztak a prioritások. A vágyott tízezer lépés egyre messzebbre került, a mindentudó telefon szenvtelenül közli velem a napi számot, s ez nem kis lelkifurdalással jár. Ötezer is sok.
A minap azonban végre olyan hírt olvashattam a hvg.hu-n, ami elsöpörte és hamissá tette a fixált tanácsot, s kiderült, mint már a történelemben annyiszor, hogy az egész nem más, mint egy hangzatos mese, megalapozott vizsgálat nincs arról, hogy tízezer lépés a hosszú élet titka. Pedig egy időben szinte mindennap lehetett hallani e jó tanácsot, és az internet is tele volt megerősítő írásokkal, bár a tudományos kutatások hiányoztak a megállapítás mögül. És nem véletlenül. Ez a bizonyos 10 ezer lépés ugyanis – idézi fel a ZME Science – egy régi, az 1964-es tokiói olimpiához kapcsolódó reklámkampány része volt.
Abban az időben óriási volt a fitneszőrület, amit számos cég meg is próbált kihasználni. Az egyik kampány a japán manpo-kei nevű lépésszámlálóval volt kapcsolatban – az elnevezés 10 ezer lépést jelent. Azóta sokszor előkerült e mágikussá vált szám, amikor a mozgásszegény életmód egészségügyi kockázatai vannak terítéken. Az persze vitathatatlan, hogy a gyaloglás, a séta jót tesz az egészségnek, de vajon tényleg szükség van napi 10 ezer lépés megtételére?
A Massachusetts-i Egyetem kineziológiai tanszékének szakemberei már korábban megadták a választ erre a kérdésre. Még évekkel ezelőtt több mint kétezer középkorban lévő embert vontak be a kísérleteikbe. Alanyaiknak éveken keresztül kellett lépésszámlálót hordaniuk. Később össze lehetett vetni a megtett lépések számát a halálozási kockázattal. Feketén-fehéren kiderült, hogy az ötezer lépést megtevőknél kisebb volt a halálozási kockázat, mint azoknál, akik csak háromezer vagy négyezer lépésnyit sétáltak. Az optimális lépésszám viszont hétezer volt (ekkor a halálozás kockázata 50–70 százalékkal volt alacsonyabb a nem sétálókénál), és a több lépés már nem járt semmiféle előnnyel. A kutatók nem találtak összefüggést a séta intenzitása és a halálozás kockázata között, ami
arra utal, hogy még a saját tempóban történő séta, bármilyen lassú is legyen, pozitív hatással lehet az egészségre. Egy másik tanulmány azonban megállapította, hogy a gyors, maximum 7 km/h-s séta maximalizálja a gyaloglás egészségügyi előnyeit.
A kutatás eredménye tehát sokak számára mégsem vigasz – a hétezer lépés is sok. Tessék azért igyekezni! (T.E.)