Valós konzultációs kérdések a nyugdíjról

Posted by

Korózs Lajos

„Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve”. Csupa
nagybetűvel, ahogy egy tervnek lennie kell. Ennek az egyik alfejezete
foglalkozik a nyugdíjreformmal. Azt még nem tudtam megfejteni, hogy a
nyugdíjügy miért a demográfia és köznevelés címszó alatt került
elfogadásra, de spongya rá, mondaná Virág elvtárs.
A dokumentumból csak egy dolog ragadta meg a nagyérdemű
képzeletét, mégpedig a nyugdíjkorhatár emelésre vonatkozó bekezdés.
Igaz, hogy ez az egyik kardinális kérdés, nem mintha a többi
elhanyagolható lenne. Mégsem foglalkozott vele igazából senki annak
ellenére, hogy több sajtóorgánum is publikálta az anyag eme részét.
Másfél év alatt sokat változott az anyag az eredetihez képest. Nehéz is a
közvetlen összehasonlítás, mert akkor a teljes hitelkeret mellett mutatta
be a fejlesztési célokat a kormány, így közel 6000 milliárdos anyagról
volt szó, most viszont egyelőre csak a 2300 milliárd forintnyi támogatási
láb elköltésének részletei tárulnak elénk mivel az EU „beintett”
Orbánéknak.
A tisztánlátáshoz néhány dolgot rögzíteni szükséges itt az elején.
Először is tudjuk, hogy miről beszélünk! Másodszor: vannak olyan
megállapítások az oda-vissza ki és visszaküldött (egyeztetések)
anyagokban, amivel magam is egyetértek. Harmadszor: vannak olyan
megállapítások – ezekből később kormányzati intézkedések és
mindenkire érvényes jogszabályok lesznek – amivel meg egyáltalán nem
értek egyet!
Szóval: ez a fejezet a nyugdíjrendszer reformját is magában foglalja,
amelynek célja az államháztartás fenntarthatóságával és a népesség
elöregedésével kapcsolatos kihívások kezelése és még magyarázatot is
ad hozzá. Azt írják, hogy ha nem lenne a nyugdíjreform a
nyugdíjkiadások a GDP mintegy 8 százalékának megfelelő 2019-es
értékről 2070-re jelentősen, a GDP 12 százaléka fölé emelkedne. Én ezt
nem hiszem. Miközben tudom, hogy szükség van valamilyen tervezésre
és előszámításra. Most mégis azt mondom a jelenleg kialakult
helyzetben, amit a magyar társadalom elsöprő többsége hallgatólagosan
elfogadott, politikai döntés kérdése csupán, hogy kinek mikor mekkora a
nyugdíja vagy a kormány a GDP hány százalékát fordítja
nyugdíjkiadásokra (meg másra is: oktatás, eü, zöld ügyek stb). Mivel
gyakorlatilag megszűnt az úgynevezett felosztó-kirovó rendszer, nincs
nyugdíj kassza, nincs sem irányító sem ellenőrző testület sem
önkormányzata a nyugdíj ügyeknek. Csak költségvetés van, amiért a
kormány generálisan felel és azt a parlament szentesít. A másik
megjegyzésem: nem ötven év múlva, hanem tíz-tizenöt év múlva sem a
munkára terhelt adókból fogunk nyugdíjat fizetni, hanem a
termelékenység bővülése teremti meg az anyagi fedezetet. Már ma sem
úgy van, hogy az apám járulékbefizetéséből fizették a nagyapám
nyugdíját, és az én befizetésemből az apámét. Gyakorlatilag teljesen
mindegy, hogy egy robot állítja elő az anyagi fedezetet vagy egy
vendégmunkás. Apropó: most tudtommal több, mint 100 országból
vannak itt vendégmunkások. És ő utána is befizet a munkáltató és ő
maga is – miközben lehet, hogy nem is szerez Magyarországon
nyugdíjjogosultságot. És ha már itt tartunk, hát ismerkedjünk meg a
robotadó fogalmával. Meg kell majd adóztatni a robotokat. Pontosabban,
aki robotot alkalmaz (kiváltva az emberi munkát) és így tesz szert óriási
haszonra. Nem a profit ellen vagyok, mert tudom, hogy az a következő
beruházás forrása, hanem azt mondom: a tudásalapú társadalomban
(mert ez jön az orbáni hazug munkaalapú után), mindent ki kell
használnunk (IT, mesterséges intelligenciák, robotok) a
gazdasági/pénzügyi háttér megteremtése érdekében, hogy legyen
mindenkinek emberhez méltó élete. Nem attól kell félni, hogy a robotok
elveszik a munkánkat, hanem attól, hogy elveszik a jövedelmünket! Ha
hagyjuk.
A megállapítások között szerepel a szívemnek igen kedves mondat: az
adó- és nyugdíjrendszer elmúlt évtizedben bekövetkezett változásai az
előrejelzések szerint növelni fogják a magas keresetűek nyugdíjára
fordított kiadásokat, és fokozzák a nyugdíjasok közötti
egyenlőtlenségeket. Jó reggelt miniszterelnök úr! Erről beszélek tíz éve.
Mik is voltak ezek? Csak egyet-kettőt említenék: a nyugdíjra jogosító
jövedelem és a nyugdíjak felső határának eltörlése, az egykulcsos
személyi jövedelemadó bevezetése, mely radikálisan növeli a magas
keresetűek nyugdíjra jogosító jövedelmét! További megállapítások: Nőtt
a jövedelmi egyenlőtlenség. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés
terén továbbra is jelentősek az egyenlőtlenségek. Az utóbbi években
jelentősen nőtt a szegénységi rés. A szegénység vagy a társadalmi
kirekesztődés kockázatának kitettek aránya Magyarországon
alacsonyabb volt az uniós átlagnál. Az anyagi és szociális nélkülözés
aránya azonban továbbra is a legmagasabbak között van az EU-ban.
Ha mindezt látja a kormány és vele egyetértésben látja az Európa
testületek zöme, akkor biztos, hogy az a legjobb válasz, mely szerint
nyugdíj reform célja a magyar nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú
költségvetési fenntarthatóságának előmozdítása, a munkával töltött
életszakasz meghosszabbításához való hozzájárulás, és az alacsonyabb
jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségének
erősítése. Ez utóbbival egyet is értek, de a többi?
Dokumentumokból dolgozunk, nem óhajokból és kívánalmakból. Ahogy
az elején írtam: itt a végén kormányzati döntések lesznek, majd
jogszabályok és határidők. Addig is lesznek mindenféle bizottságok, meg
(ál) szakértők és államtitkárságok. A kormány ugyan vállalta, hogy
nemzetközi szakértői jelentést készíttet a magyar nyugdíjrendszer
hosszú távú fenntarthatósági kihívásainak kezelését célzó szakpolitikai
lehetőségekről. Egy részletes hatásvizsgálattal kísért, a nyugdíjrendszer
módosítására irányuló jogalkotási javaslatot fognak kidolgozni és
társadalmi vitára bocsátani. Addig is javasolnék megfontolásra néhány
dolgot elsősorban a munkavállalóknak, különösen a nyugdíj előtt
állóknak és a nyugdíjas szervezeteknek.
Akarjátok –e, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz igazítsák?
Igen vagy nem?
Értitek-e, hogy ez mit jelent? Azt jelenti, hogy a jövőben sem élhettek
többet nyugdíjasként, mint most, mert amennyivel estleg tovább éltek,
annyival tovább is kell dolgoznotok! Csak a margó szélén jegyzem meg:
a férfiak közel 40%-a nem éli meg a nyugdíjkorhatárt. A dél-hevesi
térségben ez 45%.
Akarjátok-e a tényleges nyugdíjkorhatár emelést? Igen vagy nem?
A franciák nem akarták. A kormány azt vállalta, hogy a nyugdíjreform
végrehajtásának határideje: 2025 március 31. Gondoltam szólok időben.
Akarjátok-e, hogy a kormány büntesse a korhatár előtti nyugdíjba
vonulást és jutalmazza hosszabb munkával töltött életszakaszt?
Igen vagy nem?
Erről is kéne egy kis eszmecserét folytatnunk annak fényében, hogy
miért csak a nőknek lehet korhatár előtt nyugdíjba vonulni? És mi van az
elhasználódott egészséggel? A veszélyes munkakörben (pl
sugárveszélyben, keszonban, vegyiparban) dolgozók
korkedvezményével? Ja! Hogy egyszer már beletörődtetek ebbe. De
nem kéne az idők végezetéig így lennie.
Akarjátok-e, hogy a kormány kiemelten kezelje a nyugdíjasok közötti
egyenlőtlenségeket?
Igen vagy nem?
Legalább meg kéne kérdezni a kormányt valakinek, mit is ért alatta. Mert
ha azt csinálja, mint eddig és ti elhiszitek, akkor nagy bajban lesztek.
Mivel eddig is ezt csinálta. Kiemelten kezelte. Tette ezt úgy, hogy
eltörölte az un. járulékplafont, ezzel megteremtette e milliós havi
nyugdíjak lehetőségét. Bár azt mondja, hogy megőrzi a nyugdíjak
vásárló értékét, de a technika, amit alkalmaz gyakorlatilag befagyasztja a
nyugdíjakat azon a szinten, mint amikor elmentél nyugdíjba. És ezt
életed végéig nyögni is fogod. Kivéve az átlag nyugdíj három –
négyszeresével vagy attól is többel rendelkezőket, mert ott már
viszonylag könnyedén lehet élni nyugdíjasként is.
Valami ilyesmiről kéne az érintetteknek beszélni, mielőtt késő lesz!
Végezetül: A magyar kormány és az EU is tévúton jár szerintem,
ráadásul kéz a kézben.

A szerző az MSZP politikusa

Címkép: Marabu